Civilek a nyári fesztiválokon

Majd elvisz a rabszállító

  • - izs -
  • 2012. július 21.

Interaktív

A zsidó, a keresztény, a mozgássérült és a fegyenc megy a fesztiválra... Nem, ez nem egy újabb, politikailag kevéssé korrekt vicc kezdete, csak ízelítő a zenés-táncos tömegrendezvények nem olyan látványos, komolyabb programjaiból.

Évről évre egyre több civil szervezet jelentkezik be a fesztiválokra: úgy látszik, hogy a fiatalok között való elvegyülés jól bevált megjelenési forma számukra - magyarázza Vidó Andrea, a Sziget Kulturális Szervezőiroda Civil Sziget-projektvezetője.

A civilek fesztiválbuzgalmát jelzi, hogy megannyi szervezet több nyári programon képviselteti magát. Például az Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány (ÖKI) a Szigeten, a VOLT-on és a Hegyalján is ott lesz. A katolikus, a református és az evangélikus egyház "fiatalos arcát" bemutató KözösPont Sátorban (papok, lelkészek és esetenként apácák mellett) olyan önkéntesek dolgoznak, akik igyekeznek megtalálni a hozzájuk betérő fiatalokkal a közös hangot. "Mi senkit sem akarunk erőszakosan megtéríteni,

nem hirdetjük az igét,

egyszerűen csak beszélgetünk a fesztiválozókkal" - mondja Fábry András önkéntes, hozzátéve, hogy önmagukon keresztül próbálják megmutatni, mi a kereszténység lényege, és hogy lám, normális, értelmes, a fesztiválozóktól semmiben sem különböző fiatalok a kereszténységet választották. A szervezetnek vannak pozitív tapasztalatai, több visszajelzést kaptak már arról, hogy egy-egy fesztiválos beszélgetés hatására valaki közelebb került a valláshoz, de nem követik nyomon, kire hogyan hatott a KözösPont. "A mai fiatalokban nagyon nagy éhség van a spiritualitásra - épp ezért egyre nyitottabbak a valódi és hiteles keresztény gondolatokra, nem pedig a megjátszott, tucatkeresztény véleményekre" - mondja Fábry, aki szerint a hivatalos keresztény kommunikáció a legtöbb esetben nagyon irányítottnak és avíttnak tűnhet a nem keresztény emberek számára. Épp ezért tartja fontosnak az ÖKI munkáját, amely véleménye szerint újszerű módon prezentálja a kereszténységet: "nagyon fontos, hogy nekünk nincs célunk a beszélgetéssel, nincs egy útvonal, amit mindenképp be akarunk járni, vagy egy téma, amire ki akarunk lyukadni. Senkit sem akarunk meggyőzni az igazunkról." Az önkéntes elmondása szerint ritkán fordul elő, hogy valaki csak azért tér be a sátrukba, hogy pocskondiázza az egyházakat, illetve a tanításaikat, de ha mégis, tudják kezelni: "ha valaki másképp gondolkodik, mint mi, az önmagában nem baj, lehet vitatkozni".

Hasonló tapasztalatokkal rendelkezik Kürti Csaba, a Jewish Meeting Point társalapítója és igazgatója: "vannak, akik elég negatív attitűddel érkeznek, de akinek nincsenek megkövesedett előítéletei - és a fesztiválozók többségének nincsenek -, azokkal előbb-utóbb megtaláljuk a közös hangot, tudunk beszélgetni, és így megváltoztathatók a negatív sztereotípiák". Az internetes zsidó közösség elsődleges célja a VOLT-on és a Szigeten való megjelenéssel a pozitív zsidókép kialakítása különféle játékok (főleg kvízek) és kötetlen beszélgetések révén. Az érdeklődők tehetnek egy sétát az Izraelből petpalackokban hozott Szentföldön vagy a hatalmas, kiterített Izrael-térképen - utóbbihoz kapcsolódik a Zöld Izrael program, amely az ország természeti kincseit és zöldtechnológiáját mutatja be játékos módon. "Gyakran mondják nekünk, hogy

most találkoztam először zsidóval,

amire mi mindig mosolygunk, hogy ez valószínűleg nem igaz, legfeljebb most találkoztál először olyan zsidóval, akiről tudod, hogy zsidó" - mondja az igazgató, aki szerint fontos, hogy olyasmit mutatnak meg Izraelről (például a természetvédelmi programját), amiről a hírekben nem beszélnek. Bár aktuálpolitikával nem foglalkoznak, Kürti elmondása szerint az idén fel kell készülniük arra, hogy az utóbbi időben feléledő antiszemitizmushoz és rasszizmushoz kapcsolódó kérdésekről, problémákról beszélgessenek a fesztiválozókkal.

A legtöbb civil programot felvonultató Sziget egyik legszimpatikusabb programhelyszíne a fogyatékkal élők mindennapjait bemutató Ability Kalandpark. Az interaktív kalandpark számos szolgáltatást (kerekes székek javítása és kölcsönzése, kísérőszolgálat mozgássérülteknek és gyengén látóknak, jelnyelvi tolmács) is nyújt, miközben egyszerre szórakoztató és átélhető módon mutatja be, milyen az, ha csak a tapintásra és a szaglásra hagyatkozhat az ember, vagy ha kerekes székkel kell közlekednie. Az Európában egyedülálló (egyébként nem csak a Sziget idején üzemelő) kalandpark játékait érintettek vezénylik, amitől még hitelesebbé és emberibbé válnak a foglalkozások: a Csodaváros elnevezésű játékot például értelmi fogyatékosok vezetik. "Valami csodálatosan csinálják: rendkívül kedvesek, és nagyon örülnek, hogy ők már akkor tudják a megfejtést, amikor a játékosok még nem" - fogalmazott Vidó Andrea.

A programkoordinátor szerint igen örvendetes, hogy a több fesztiválon megjelenő szervezetek mellett egyre-másra jelentkeznek helyi civilek is: a VOLT-on például képviselteti magát a magyar hagyományok őrzését célzó Honismereti Kör, valamint a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön. Míg az előbbi meseolvasással, rajzversenyekkel és könyvsarokkal csábítja elsősorban a kicsiket, addig az utóbbi méretarányos, berendezett lakózárkával, önkéntesek helyett a fegyház munkatársaival, valamint felpróbálható rabruhával, bilincscsel és vezetőszárral a nagyobbakat. Az elvileg bűnmegelőzési és drogprevenciós célzattal fesztiválozó intézmény a rabok által legálisan és illegálisan készített tárgyakat is bemutatja, sőt, a büntetés-végrehajtási intézetbe szervezett utakat is kínál a fesztiválozóknak. A vidám kirándulók a börtön saját rabszállító autójában utazhatnak.


Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”