Tévé

Maksa Zoltán köpönyege

AradiVarga Show

Interaktív

A pesti humor olyan, akár a turáni átok vagy a magyar sportnagyhatalom: olyan régóta emlegetjük az üres szófordulatot, hogy jó ideje már hiszünk is az általa leírt jelenség létezésében.

Egyszerűen megszoktuk, hogy valamiféle sajátosan fejlett humorú közegnek tekintsük boldogtalan fővárosunkat, dacolva a helyi mindennapok folytatólagos tapasztalatával. Mely tapasztalatok megszerzéséhez természetesen ki sem kell tenni a lábunkat az utcára, hanem elég, mondjuk, péntek esti főműsoridőben az ATV-re kapcsolni. Ott ugyanis legújabban a pesti kabaré (ismét egy kipusztíthatatlan fantazmagória!) hagyományát Sas József védőszárnyai alatt elsajátító két középkorú fiatalember, Aradi Tibor és Varga Ferenc József közös műsora a mintaszerű természettudományos levezetések kételyt nem hagyó bizonyosságával igazolja a fentebb emlegetett állandósult szókapcsolat megalapozatlanságát.

Persze hacsak nem azt a bizarr zárványt nevezzük a pesti humor igazi terrénumának, ahol az „Alstom – alszom” félrehallás, ez a hacseki emlékeket ébresztő izzadmány vélelmezett poén gyanánt juthat a közönség elé. Vagy ahol a „– Milyen a tanyád? – Tarlós” párbeszédrészlet a merészen kikacsintó politikai humor jelenlétét hivatott érzékeltetni a tévénézőkkel. No és persze az a nagy, bár dicstelen múltra visszatekintő helyi sajátosság is okvetlenül felemlítendő, amelynek szellemében mulatságosnak szokás tekinteni, ha egy burjánzó arcszőrzettel megáldott férfiú hosszú női parókát tesz a fejére és selypegve kezd beszélni.

Az utóbbi példa egyértelműen az Irigy Hónaljmirigy ihlető hatását illusztrálja, Sas József nevét az imént említettük már, a szándékoltan kínos szóvicceket pedig egyenesen Galla Miklós hangján tódítja Varga Ferenc József – szóval a páros igazán sokfelől merít serény működése során. Ám a legfontosabb tanítómester és példakép minden jel szerint mégiscsak Maksa Zoltán lehet Aradiék számára, hiszen a nyögvenyelősen poéntalan áltévéhíradó műfaja itthon éppúgy az ő nevéhez kötődik, akárcsak a nem létező tájszólásoknak az a szertelen parádéja, amellyel minden jel szerint hosszú évtizedeket lehet kihúzni a hazai pódiumokon. A múlt pénteki adásban a néhány suta történetkét és két verset is előadó, még itt is szerethető Csuja Imre mellett a másik vendég éppenséggel maga Maksa volt, akinek terjengős monológjával még a hosszan tűrő stúdióközönséget is sikerült elcsigáznia. „Életem legnagyobb története” – ezzel a sokat ígérő kijelentéssel indult útjára a sztori, s habár így Maksának sikerült a kelleténél feljebb srófolnia az elvárásokat, azért az egyszeri falusi bácsi öngyilkossági kísérletének taglalása alighanem a felvezető túllicitálás nélkül is éppily kiábrándító lett volna. (A slusszpoén: az öngyilkosjelölt nem a vonat elé, hanem a vonat mögé ugrott…)

Befejezésül aztán Aradi és Varga dalra fakadt, s ezzel a páros még egy izmos kabarétradíció előtt hódolt, felidézve Ayala és Brindisi, a Defekt- meg a Voga–Turnovszky-duó hajdani verítékszagú erőfeszítéseit. „Neked van nunid, igen, / ne mutasd meg, elhiszem” – legutoljára ez a sorpár csapott az arcunkba a Bad Boys Blue popslágerének (You’re a Woman) vicceskedő magyarításából. Jeléül annak, hogy elég lett volna az utolsó percre odakapcsolni az AradiVarga Show-ra, az is csakúgy reprezentatív és teljes képet kínált volna, akár a műsor egésze.

ATV, március 23.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.