Tévé

Tegnapi újság

A címlaplány

Interaktív

A sajtó szép, nagy és erős, a sajtóval nincsen semmi baj - nyolc héten át ezzel a lélekemelő és önbizalom-erősítő mantrával kelhetett fel a tévé mellől a Viasat3 nemes versengésének sajtómunkás nézője: elvégre szép lányok egész koszorúja vetélkedett a képernyőn azért, hogy valamelyikük végül odakerülhessen - a hot! magazin címlapjára.

Olyan volt ez, mintha a tévéhíradók műsorvezetői azért küzdenének egymással, hogy a győztes bejuthasson hírírónak a Borshoz, vagy, mondjuk, a megasztárok, szemeink előtt megszületett csillagok és X-faktor-hordozók tévés versenyfutásának mérhető jutalma a vállalati partik és vidéki haknik tömeges abszolválása lenne. (Ez utóbbi párhuzam kétségkívül kissé vadnak tűnhet.)

A magyarázat persze egyszerű: a Ringier öszszehangolta üzemegységeit, s így a szponzortól szponzorig, termékmegjelenítéstől termékmegjelenítésig araszoló műsorsorozat remek, oda-vissza kijátszható lehetőséget kínált a médiabirodalmi önreklámra. A Tyra Banks révén elhíresült műsorforma így ezúttal csupáncsak szolidan reprodukált keretként szolgált: minimál hajtépéseivel és sűrű dialógjaival, a zsűri kötelező tipródásainak jelentőségteljes semmitmondásával és spilázásával, s természetesen a mindig és mindenkor extrém feladatokkal. Ilyen feladatok dominálták az ernyedt statisztaközönség előtt celebrált döntőt (pontosabban annak bejátszásait) is, mely döntőt már az első másodpercekben "történelmi pillanatként" és hozzá még "mérföldkő" gyanánt ("mindnyájunk életében") tételeztek számunkra az előzékeny műsorkészítők. A három döntős, Alexa, Fruzsi és Luca például mindjárt az elején menyasszonyi ruhás "extrém vonulást" teljesített a Vásárcsarnokban, az érzelemmentes harsányságban a műsorvezető Horváth Évát is felülmúló stylist-zsűritag kiabálásától kísérve. Nem kétséges, a vonulás valóban extrém volt, hiszen egy ilyesfajta jelenet megörökítését alapesetben nem magától értetődő az egész alakos, a lábakat-cipőket is megmutató képek teljes mellőzésével elvégezni. Volt még azután fotózkodás kígyóval, lojalitáspróba Görög Zitával, valamint testközeli, intim találkozás egy csótánnyal és a hot! főszerkesztőjével.

"Semmire sem kell már orbitálisan felkészülnöm" - fogalmazott az utóbb diadalmaskodó Alexa, s nyilván valami hasonlót gondolhattak a zsűritagok is, akik közül jószerint csak az alkalmi ülnöknek, Pataki Áginak sikerült önazonosan és a pojácáskodástól tartózkodva viselnie magát. A közszereplők a ma népi mesehősei - formulázta főszerkesztői mondandóját a bulvármagazin még vetélkedő nélkül kiválasztott (férfi)arca, aki szerint mindhárom lányra küldetés vár. Az igazi győztes közülük persze a bevállalós Alexa lett, aki a címlaplánnyal szemben támasztott elvárásnak megfelelően: szexi, merész, elszánt és érdekes. Vagyis a bulvárlap legutóbbi címlapjainak ismeretében: szexibb, mint Orbán Viktor, merészebb, mint Szebeni István, elszántabb, mint Cseke Katinka és érdekesebb, mint Rékasi Károly. Bár hogy ez elég lesz-e az üdvösséghez, az azért kérdéses, hiszen a címlaplánynak végül mindössze egyetlen bélyegnyi nagyságú fotó jutott a címlapon a hónapos felvételről sugárzott győzelmet követően, s bizony-bizony még ehhez is be kellett jelentenie egy fájdalmas szakítást. Igaz, ha a címlap nem is jött össze, azért az elnyert játékkonzolt és a montenegrói utat már senki sem veheti el Alexától.

Viasat3, május 28.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.