Magassági hidegcsepp – ízlelgessük ezt a kifejezést, annál is inkább, mert sokat köszönhetünk neki. Mindenekelőtt a pünkösdi zápor- és zivatarcellákat, amelyekből mindkét nap bőségesen hullott a konvektív jellegű csapadék, azaz a sűrű (zápor)eső, helyenként jéggel kísérve; de még a kedd reggeli, kora délelőtti fővárosi és környéki záport is.
Adják az ívet
Tanulság gyanánt elmondhatjuk: pontosan ez történik, amikor az alul elhelyezkedő enyhe, nedves levegőre a magasban beáramló hidegebb rétegződik rá holmi párna gyanánt. Ha ilyenkor beindul a nappali konvekció (meleg, nedves levegő felemelkedik, kitágul, a nedvesség kondenzál, ezáltal hőenergiát ad le, ami táplálja a fejlődő rendszert stb.), csodák történhetnek. Ez esetben (szó szerint) villámgyorsan jöhetnek létre kiterjedt, néha nagyméretű (szakszóval: mezoskálájú), összetett zivatarrendszerek: a radarképeket szemlélve hol az agresszív görcs (vagy randa krumpli) alakúak, hol meg az íves láncolatba rendezett cellák lesznek divatban (utóbbiakat squall line-nak is hívják). Nos, ez a bizonyos magassági hidegörvény (hogy a másik legitim nevét emlegessük) még kedden is itt ólálkodik a környékünkön, ennek megfelelően ez a nap sem telik el záporok, zivatarok nélkül. Legfeljebb annyival könnyíti meg helyzetünket, hogy lehetővé teszi a zivatarcellák elhelyezkedésének regionális behatárolását. Jelentjük: kedd délután leginkább a Dunántúlon, annak is déli fertályán, no meg a Duna mentén (de zömmel a fővárostól délre) eredhet el a zápor, drámaibb esetben erre pattannak ki zivatarok. Szerdától átmenetileg (másfél, maximum két napig) szárazabb, nyugodtabb levegő lesz felettünk – hála a tőlünk északra tanyázó anticiklonnak. Ekkor sem lesz holmi kánikula, bár szerda-csütörtökön már a 25 fokos csúcshőmérséklet sem lesz ritka.
Mindez nem tart örökké, sőt túlzottan sokáig sem élvezhetjük a késő májusi langymeleget. Már csütörtök délután eléri a Dunántúlt, annak is nyugati részét a következő, dús nedvességgel telített, potenciálisan kihullható csapadékban gazdag meteorológiai rendszer, afféle ciklonális mező, mely csütörtökről péntekre virradó éjjel meghódítja az ország jelentős részét. Éppen ezért a kalendáriumi nyár első napja a szokásosnál kissé hűvösebben alakul – Kelet-Magyarországon a nap első felében még mérhetünk húsz fok feletti értékeket, azután ott is visszaesik a hőmérséklet. Az egész országra jellemző masszív csapadékhajlam csupán szombat napközben fog csökkenni – de futó záporok még hétvégén is elképzelhetők, s vasárnappal bezárólag az évszaknak megfelelőnél, azaz a szokásos kora nyárinál némileg hűvösebb, inkább májusi idő várható. E fejleménynek önmagában még nem tudnánk lelkesedni, de búsongani sem fogunk miatta – amúgy meg nagyon is jól tudjuk, hogy az ilyen meteorológiai fordulatok jelentősen megosztják a publikumot. Akadnak, akik elveszettnek tartanak minden napot, amelyen hiányolniuk kell a tűző napsütést (most nem nekik játszik a természet), mások meg örvendeznek, hogy néhány nappal, esetleg egy egész héttel később kezdhetnek keményen izzadni.
S hogy mikor lesz végre igazi nyár? Alighanem a jövő héten, akárki meglássa! Addig is megmarad az Európát kettéosztó tendencia: tőlünk nyugatra és északra a sokévi átlagnál melegebb és szárazabb időben bízhatnak, míg kontinensünk délkeleti csücskében, a Fekete-tenger vidékén hűvös és nedves időjárás várható. Mi a két terület határán maradunk, ezért is lesz hol szárazabb, hol esősebb, maximum átlagos hőmérsékletű, de néha ennél kicsit hűvösebb időnk.
Húszra lapot
Kedden az ország kétharmadán (néha ott is borongós-esős kezdet után) napos/felhős, északkeleten ritkán záporos, a délnyugati harmadban viszont felhős/záporos idővel számolhatunk, s errefelé a zivatarok sem lesznek ritkák. Ahol esik, ott a húsz fokot sem éri el a hőmérséklet, de máshol sem lesz sokkal több a maximum a húsznál. A 9–14 fokos éjszakai minimumok után (kérjük, jegyezzék meg ezt az intervallumot: nagyjából ez fog ismétlődni 5-6 napon át) szerdán már a hónap végére jellemző 22–26 fokos csúcsértékekben bízhatunk – mindez élénk szél és változóan felhős ég mellett (elszórt záporok ekkor sem zárhatók ki, főleg délnyugaton és északkeleten). Az ország nagy részén csütörtökön is pont ilyen idő várható (azért a légmozgás jelentősen mérséklődni fog), egészen addig, míg meg nem érkezik nyugatról az újabb ciklonhoz tartozó csapadéktömb (a cellák már a front megérkezése előtt terjeszkedni kezdenek). Délután a Dunántúlon már sokfelé várható konvektív csapadék (zápor, zivatar), keleten viszont hét ágra süthet a nap (de itt sem lesz sokkal több, mint 25 fok).
Pénteken felettünk tartózkodik az említett összetett légörvény, éppen ezért sok helyen várható csapadék, sokszor igencsak kitartó formában – a csendesebb esőtől a beágyazott záporokon át a heves, netalán jéggel kevert zivatarokig kaphatunk bármit, attól függően, hogy az adott régió hol helyezkedik el a ciklon frontjaihoz képest. Ezen a napon zömmel már 20 fok alatti csúcshőmérséklet várható – ennél magasabbat legfeljebb Kelet-Magyarországon mérhetünk. Péntek estétől a nagyobb rendszerről lefűződő és az Adriától északkelet felé elmozduló peremciklonnak hála, további csapadék-utánpótlást is kap az ország. Szombaton napközben már gyengül a kiterjedt csapadéktömb, töltődik a ciklon, és kelet felé mozdul el – keleten és délen még sokfelé lehet eső, azután ott is alábbhagy, s feltámad a szél is. Mindenesetre egy fokkal sem lesz melegebb, mint előző nap. Vasárnap–hétfőn azután fokról fokra, lassan melegszik az idő – habár a kissé fülledt időben (s némileg labilis légköri viszonyok mellett) mindkét nap számíthatunk záporokra, hétfőn már masszívabb zivatarokra is. A csúcshőmérséklet stabilan húsz fok fölött alakul majd – s előbb-utóbb nyár lesz, ahogy ígértük!
