Egész héten tavasz

Magassági hidegcsepp – ízlelgessük ezt a kifejezést, annál is inkább, mert sokat köszönhetünk neki. Mindenekelőtt a pünkösdi zápor- és zivatarcellákat, amelyekből mindkét nap bőségesen hullott a konvektív jellegű csapadék, azaz a sűrű (zápor)eső, helyenként jéggel kísérve; de még a kedd reggeli, kora délelőtti fővárosi és környéki záport is.

Adják az ívet

Tanulság gyanánt elmondhatjuk: pontosan ez történik, amikor az alul elhelyezkedő enyhe, nedves levegőre a magasban beáramló hidegebb rétegződik rá holmi párna gyanánt. Ha ilyenkor beindul a nappali konvekció (meleg, nedves levegő felemelkedik, kitágul, a nedvesség kondenzál, ezáltal hőenergiát ad le, ami táplálja a fejlődő rendszert stb.), csodák történhetnek. Ez esetben (szó szerint) villámgyorsan jöhetnek létre kiterjedt, néha nagyméretű (szakszóval: mezoskálájú), összetett zivatarrendszerek: a radarképeket szemlélve hol az agresszív görcs (vagy randa krumpli) alakúak, hol meg az íves láncolatba rendezett cellák lesznek divatban (utóbbiakat squall line-nak is hívják). Nos, ez a bizonyos magassági hidegörvény (hogy a másik legitim nevét emlegessük) még kedden is itt ólálkodik a környékünkön, ennek megfelelően ez a nap sem telik el záporok, zivatarok nélkül. Legfeljebb annyival könnyíti meg helyzetünket, hogy lehetővé teszi a zivatarcellák elhelyezkedésének regionális behatárolását. Jelentjük: kedd délután leginkább a Dunántúlon, annak is déli fertályán, no meg a Duna mentén (de zömmel a fővárostól délre) eredhet el a zápor, drámaibb esetben erre pattannak ki zivatarok. Szerdától átmenetileg (másfél, maximum két napig) szárazabb, nyugodtabb levegő lesz felettünk – hála a tőlünk északra tanyázó anticiklonnak. Ekkor sem lesz holmi kánikula, bár szerda-csütörtökön már a 25 fokos csúcshőmérséklet sem lesz ritka.

Mindez nem tart örökké, sőt túlzottan sokáig sem élvezhetjük a késő májusi langymeleget. Már csütörtök délután eléri a Dunántúlt, annak is nyugati részét a következő, dús nedvességgel telített, potenciálisan kihullható csapadékban gazdag meteorológiai rendszer, afféle ciklonális mező, mely csütörtökről péntekre virradó éjjel meghódítja az ország jelentős részét. Éppen ezért a kalendáriumi nyár első napja a szokásosnál kissé hűvösebben alakul – Kelet-Magyarországon a nap első felében még mérhetünk húsz fok feletti értékeket, azután ott is visszaesik a hőmérséklet. Az egész országra jellemző masszív csapadékhajlam csupán szombat napközben fog csökkenni – de futó záporok még hétvégén is elképzelhetők, s vasárnappal bezárólag az évszaknak megfelelőnél, azaz a szokásos kora nyárinál némileg hűvösebb, inkább májusi idő várható. E fejleménynek önmagában még nem tudnánk lelkesedni, de búsongani sem fogunk miatta – amúgy meg nagyon is jól tudjuk, hogy az ilyen meteorológiai fordulatok jelentősen megosztják a publikumot. Akadnak, akik elveszettnek tartanak minden napot, amelyen hiányolniuk kell a tűző napsütést (most nem nekik játszik a természet), mások meg örvendeznek, hogy néhány nappal, esetleg egy egész héttel később kezdhetnek keményen izzadni.

S hogy mikor lesz végre igazi nyár? Alighanem a jövő héten, akárki meglássa! Addig is megmarad az Európát kettéosztó tendencia: tőlünk nyugatra és északra a sokévi átlagnál melegebb és szárazabb időben bízhatnak, míg kontinensünk délkeleti csücskében, a Fekete-tenger vidékén hűvös és nedves időjárás várható. Mi a két terület határán maradunk, ezért is lesz hol szárazabb, hol esősebb, maximum átlagos hőmérsékletű, de néha ennél kicsit hűvösebb időnk.

Húszra lapot

Kedden az ország kétharmadán (néha ott is borongós-esős kezdet után) napos/felhős, északkeleten ritkán záporos, a délnyugati harmadban viszont felhős/záporos idővel számolhatunk, s errefelé a zivatarok sem lesznek ritkák. Ahol esik, ott a húsz fokot sem éri el a hőmérséklet, de máshol sem lesz sokkal több a maximum a húsznál. A 9–14 fokos éjszakai minimumok után (kérjük, jegyezzék meg ezt az intervallumot: nagyjából ez fog ismétlődni 5-6 napon át) szerdán már a hónap végére jellemző 22–26 fokos csúcsértékekben bízhatunk – mindez élénk szél és változóan felhős ég mellett (elszórt záporok ekkor sem zárhatók ki, főleg délnyugaton és északkeleten). Az ország nagy részén csütörtökön is pont ilyen idő várható (azért a légmozgás jelentősen mérséklődni fog), egészen addig, míg meg nem érkezik nyugatról az újabb ciklonhoz tartozó csapadéktömb (a cellák már a front megérkezése előtt terjeszkedni kezdenek). Délután a Dunántúlon már sokfelé várható konvektív csapadék (zápor, zivatar), keleten viszont hét ágra süthet a nap (de itt sem lesz sokkal több, mint 25 fok).

Pénteken felettünk tartózkodik az említett összetett légörvény, éppen ezért sok helyen várható csapadék, sokszor igencsak kitartó formában – a csendesebb esőtől a beágyazott záporokon át a heves, netalán jéggel kevert zivatarokig kaphatunk bármit, attól függően, hogy az adott régió hol helyezkedik el a ciklon frontjaihoz képest. Ezen a napon zömmel már 20 fok alatti csúcshőmérséklet várható – ennél magasabbat legfeljebb Kelet-Magyarországon mérhetünk. Péntek estétől a nagyobb rendszerről lefűződő és az Adriától északkelet felé elmozduló peremciklonnak hála, további csapadék-utánpótlást is kap az ország. Szombaton napközben már gyengül a kiterjedt csapadéktömb, töltődik a ciklon, és kelet felé mozdul el – keleten és délen még sokfelé lehet eső, azután ott is alábbhagy, s feltámad a szél is. Mindenesetre egy fokkal sem lesz melegebb, mint előző nap. Vasárnap–hétfőn azután fokról fokra, lassan melegszik az idő – habár a kissé fülledt időben (s némileg labilis légköri viszonyok mellett) mindkét nap számíthatunk záporokra, hétfőn már masszívabb zivatarokra is. A csúcshőmérséklet stabilan húsz fok fölött alakul majd – s előbb-utóbb nyár lesz, ahogy ígértük!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.