Orbánig és azon túl – időjárás a héten

Lehet, hogy korábban kicsit előreszaladtunk a hőmérséklet terén – hát, most visszatérünk az átlag köré, meg az alá.

A múlt hét végén két hidegfrontszerű képződmény is átvonult az országon – rendre kicsit szokatlanul, délnyugat–északkeleti irányban haladva. A péntek délutáni-esti-éjszakai volt talán az erősebb, de a vasárnapi, szinte percre pontosan ugyanakkor érkező utódja is produkált látványos jelenségeket. Mindkétszer a hidegfront előtti instabilitási zónában jött létre egy úgynevezett vonalba rendeződött, mezoléptékű konvektív rendszer – olyan, sok száz kilométeren át haladó (pénteken konkrétan a németországi Türingiától a Vajdaságig húzódó) zivatarláncolatról van szó, amelybe beékelődve akár forgó mozgást végző, mezociklonális jellegű (emelkedő, spirális mozgású légörvényt rejtő), úgynevezett szupercellák is dolgoztak. A zivatarcellák (akár szupercellák is!) már a gyorsan mozgó instabilitási vonal előtt is képződhetnek (ez történt például pénteken a Kelet-Dunántúlon és a Dél-Alföldön), így duplázva meg az örömöt. A zivatarláncok és cellák érkezését pedig tipikusan a cella csúcsáról lefelé kifújó, nedves levegő által keltett félelmetes peremfelhők, néha görgőfelhők kísérték, illetve heves villámlás. Hétfőn is végigvonult néhány zápor- és zivatarcella (utóbbiak közül pár feltűnően rendezett, szupercellagyanús) az Észak-Dunántúlon és a főváros környékén – néhol szép pünkösdi jégverést, máshol csak kiadós, dörgéssel kísért záport, zivatart okozva.

Nos, ezen a héten sem maradunk majd kellő változatosság nélkül – habár a múlt hetihez hasonlóan heves eseményeket okozó, rendezett mozgású konvektív rendszerek talán már nem várnak ránk. Ehhez mindenekelőtt hiányzik majd a kellő mértékű felmelegedés. Bizony, a hőmérséklet már a hét legelején is 25 fok alatt marad, később (szerdától) pedig mind több helyen számíthatunk 20 fok alatti maximumokra. Ehhez pedig határozottan hűvös hajnalok társulnak: a hét közepéig 10 fok körüli, a hét második felében határozottan az alatti, néhol még az öt fokot sem elérő minimumokkal (a gyanú szerint helyenként, főként északkeleti fagyzugos helyeken, talaj menti faggyal).

Ráadásul szinte mindennap várható valamennyi csapadék – szeszélyes eloszlásban eső, zápor, zivatar. Csak az a kérdés, hogy sokfelé (mint csütörtökön), többfelé (szerdán és alighanem vasárnap) vagy csupán elszórtan (mint kedden, pénteken vagy szombaton) kell számítanunk újabb záporokra. Úgy néz ki, a jövő hét első felében is a sok évtizedes átlagot legfeljebb alulról súroló hőmérsékleti értékekre és további csapadékra készülhetünk – május végéig tehát érvényesül majd Orbán (május 25-én, szombaton lesz a napja), az utolsó tavaszi fagyosszent hatása.

Vigasztalásul mondanánk, hogy nálunk egészen kellemes idő van – már amennyiben a nyugat-európai helyzettel hasonlítjuk össze. Az ott kavargó, nagy kiterjedésű, több középpontú ciklonrendszer folyamatosan szállítja a hideg levegőt e tájakra, úgyhogy Németország, a Benelux államok lakói, Franciaország nagy része, sőt Észak-Spanyolország is vacog. Eközben a Baltikumban és Finnországban (!) az odaáramló igen meleg levegő hatására sorra dőlnek a napi pozitív rekordok. Örömhír számunkra, hogy a hét közepétől már mi is ebből a fokozatosan Közép-Európára telepedő ciklonrendszerből kapjuk a jót.

Kicsit hűvös hét

Kedden változóan felhős időben, több-kevesebb napsütés mellett viszonylag kellemes időnk lesz, többnyire 22-23 fokos csúcshőmérsékletekkel (többször visszasírjuk még ezt a héten). Hőérzetünket legfeljebb a délután átmenetileg megerősödő délnyugati szél csökkentheti. Északon több lesz a gomolyfelhő, s arrafelé (később keleten is) elszórtan várhatók záporok, esetleg zivatarok. Szerdára virradó éjszaka 7–13 fokig hűl a levegő – a magasabb értékek keleten várhatók, ahol hajnalig erőteljesen megnövekszik a már réteges felhőzet, és kezdetben nem túl intenzív, később egyre erősödő csapadék is várható. Napközben többfelé számíthatunk esőre, záporra, helyenként zivatarra: délelőtt inkább az ország keleti és középső felén, délután északon is sokfelé, azután kora este mérséklődik a csapadékhullás. Hűvösebb lesz, mint az előző napon: már csak helyenként (főleg délen, délnyugaton) lehet egy picit melegebb 20 foknál, a legtöbb helyen csak alulról közelítik a maximumok a húsz fokot.

Csütörtökre virradó éjszaka átmenetileg csökken a csapadékhajlam, ám már hajnalban dél felől újabb tömbök érkeznek, s 10 fok körüli minimum-hőmérsékleteket mérhetnénk, ha alvás helyett efféle badarságokkal foglalkoznánk. Napközben azután zömmel erősen felhős idő lesz, csupán délutántól kezd tisztulni az ég a Dunántúlon, az átvonult hidegfront nyomán. Sokfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. A hőmérséklet csúcsértéke is csak 13–19 fok körül alakul – ehhez jön még a sokfelé erős, néha viharos északnyugati szél. Péntekre virradó éjjel már jobban lehűl a levegő: mindenhol 10 fok alá, sokfelé 5 fok közelébe. Keleten még eshet, majd ott is eláll. Pénteken kezdetben még északkeleten lehet kicsit felhősebb az idő – délután viszont a Dunántúlon lesz gomolyfelhős az égkép, és ott számíthatunk záporokra. Több-kevesebb napsütés mindenhol várható, s délután már egészen 15–20 fokokig szökik a napi maximum, és a szél is sokat mérséklődik az előző naphoz képest. A szombatra virradó éjjel kifejezetten hűvös lesz: hajnalig 3–9 fokig megy le a hőmérséklet.

Szombaton zömmel változóan, néha erősen felhős időnk lesz, ritkán és helyenként a napsütést is élvezhetjük. A naposabb nyugati régióban a szokásos napi gomolyfelhőgyár is dolgozni fog, s ezt futó, elszórtan előforduló záporok kísérhetik. Kelet-Magyarországon felhősebb lehet az ég, s ott több csapadék áztathatja a földeket. A 16–21 fokos csúcshőmérséklet éppen ideális lehetne egy jó kiránduláshoz – de azért szorgalmasan csekkoljuk a radarképet! Vasárnap hajnalban még mindig fázni fogunk: csak 4–10 fokokra számíthatunk. Napközben intenzív felhősödés várható – ugyanakkor kezdetben több-kevesebb napsütés is lehet. A megnövekvő habos gomolyokból a korábbi napokhoz képest jóval több helyen, területileg is kiterjedtebben hullhat zápor, zivatar vagy kitartó eső. Átmenetileg egy kicsit erősödik a napi felmelegedés: többnyire 18–21 fok várható, de az ország délkeleti csücskében 23 fok körüli langymeleg köszönthet be.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.