Sok hűhó, néha hó

Tipikus januári hét lesz: száraz hideggel kezdődik, hogy a hét közepére kissé megenyhüljön – de ennek se dőljünk be!

A hétvége még a vártnál is változatosabb időt hozott: eső, hó, havas eső szeszélyes területi eloszlásban, s szombaton a Tisza mentén még zivatar is dukált mindehhez! No meg néha némi napsütés: szombaton kicsit több, vasárnap már az ország nagyobb részén kevesebb. Az esős és ragyogóan napos területek határán pedig lenyűgöző, néha többes szivárványok – például szombat délután, Pécstől keletre (legalábbis a blogíró szerető családjának fényképekkel is dokumentált adatközlése szerint).

Hétfőtől nyoma sem marad a korábbi, mondjuk kissé szeles, kora tavaszi hangulatnak: száraz, de fagyos idő köszönt be – az ország északkeleti harmadán például hétfőn egész nap tartja magát. Már keddtől újra várható havazás, ami nyugat felől terjeszkedik keletre. Lényegi, a hőmérsékletben is megmutatkozó változás majd csak a hét közepétől várható: akkor egy csöppet enyhébb, de egyben nedves léghullámok érkeznek egy minket megközelítő atlanti ciklonrendszer közvetítésével: csütörtökön vegyes halmazállapotú csapadékban dúskálhatunk egész nap –  a hidegfront átvonulása nyomán péntekre ebből már csak szeles idő és futó hózáporok maradnak (persze a produktum kicsit olvadhat is). Mindez megint csak átmeneti epizód: szombattól, de főleg vasárnaptól kezdve (a jelentősebb távlatból fakadó bizonytalanság mellett) már megint a tőlünk keletre-északkeletre felhalmozódó hideg és a nyugatról érkező enyhébb levegő keveredési zónájába kerülhetünk, ami előbb lehűlést, majd újabb, nehezen megjósolható állagú csapadékot (ami lehet eső, lehet hó) vetít előre.

Egyelőre tehát hiába várjuk egy igazi, nappal is súlyos mínuszokkal tomboló, jó kis fogvacogtató január eljövetelét – ez még a középtávú előrejelzésekben sem látszik. Kinek hiányzik, mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy sokan vélik szezononként legalább egyszer elkerülhetetlennek. Sőt kívánják is mihamarabbi bekövetkeztét, hiszen az „igazi tél” elmaradása, legalábbis a kortárs és klasszikus, „naiv” (mert tudomány előtti) néphit szerint mindig átmeneti. A természet bosszúja akkor csap le ránk (mondjuk márciusban), amikor már a rügyfakasztó jobb időt remélnénk.

Minden napra egy mese

Hétfőn az ország nyugati részén pár fokkal 0 feletti, máshol (például a fővárosban) fagypont körüli, északkeleten rögtön fagypont alatti maximumok várnak ránk. Cserébe esni nem nagyon fog: egészen pontosan a nyugati határszélen és északkeleten várható némi gyenge havazás, máshol inkább változóan felhős idő vár ránk – például az Alföldön kifejezetten sok lesz a napsütés. Élénk légmozgásra számíthatunk északkeleti irányból, ami jelzi is, hol címkézték fel a nekünk szánt hideg levegőt. Keddre virradó éjjel keményen fagyni fog (–5, –10 fokos minimumok!), és napközben is csak kevés helyen részesülhetnek abból a kegyből, hogy legalább egy kicsit kiengedjen. Délutántól pedig a Dunántúlon havazás kezdődik, ami estére átterjed a középső országrészre (hajnalra keletre és északkeletre is). A szerda hajnal és reggel éppen ezért már felhősebb, ennek megfelelően kicsit enyhébb (kevésbé csikorgóan fagyos) lesz – napközben csak egy árnyalattal lesz melegebb (+3, –3 fok). Kisebb havazás, havas eső sokfelé lehet aznap az országban, bár a nagyobb szabású csapadékra várni kell – csütörtökig, amikor átmenetileg megenyhül az idő. Ekkor nyugaton még hajnalban sem megyünk 0 fok alá, napközben pedig akár 5-6 fok is lehet, természetesen pluszban, míg kelet felé haladva inkább a 2-3 fok, még keletebbre pedig a fagypont körüli értékek lesznek jellemzőek. Nyugaton inkább eső, havas eső várható, keletebbre egyre nagyobb lesz a havazás esélye – de ennek mennyisége még bizonytalan. 

Péntek éjjel, illetve hajnalban borús, sokfelé csapadékos idő várható. Fagypont körüli vagy pár fokkal az alatti minimumok, igazi télies körülmények fogadják a korán kelőket – ehhez képest napközben alig változik a hőmérséklet, és futó hózáporok, helyenként havas esők alakulnak ki az átvonult újabb hidegfront nyomán szelesre fordult időben. Szombatra virradóra mindenhol keményen fagyni fog – nem lesz ritka a –10 fok körüli vagy az alatti minimum sem. Napközben a zömmel felhős-napos, csapadékmentes időben fagypont körüli, de maximum pár fokkal e fölötti maximumokkal számolhatunk. Egy újabb zord (mivel zömmel derült) éjszaka után vasárnap késő délután (némi bizonytalanság mellett) ismét csak egy frontrendszer közelít meg minket, ami kellemesen vegyes csapadékkal jár majd. Valószínűleg a jövő hét eleje is a különböző hőmérsékletű és nedvességtartalmú légtömegek gyümölcsöző keveredésének jegyében telik itt, a Kárpát-medencében.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.