A tavasszal kapcsolatos leggyakoribb lakossági kifogás az, hogy gyakorlatilag nem is létezik! Az átlagos csalárd tavasz ezek szerint az elején inkább télies – és valóban: az idei márciust simán besorolhattuk a téli hónapok közé. Ezt követően az igazi átmeneti időszak, a vérbeli tavasz pusztán napokig tart, s ezt követően máris belerohanunk a nyárba, ami némely szempontokból előnyös (elég csak a kora nyári látvány érzéki, a napi öltözködési szokások hirtelen megváltozásából fakadó aspektusaira gondolnunk…), másrészt viszont megfoszt minket a tavasz sztereotip gyönyöreitől. Ahogy csak lépésről lépésre melegszik, s hozzá társulnak még a vizet árasztó tavaszi szél és a szeszélyesen visszatérő záporok – még ha ezeket a kellő tudatossággal fel nem fegyverzett urbánus populáció inkább a háta közepére sem kívánja.
Ezzel szemben most arról olvashatunk, hogy máris kinyitottak a strandok, s ez csak részben tűnik hajmeresztő időugrásnak. Az előttünk álló hét ugyanis a nappali hőmérsékleteket nézve kora nyári, de legalábbis május végi körülményeket idézhet – még ha ehhez egyes napokon (a hét elején és végén) még alkalmi záporok, zivatarok is társulnak. Mindez összefügg azzal, hogy hétfő délutántól kezdve egy sekély mediterrán ciklon (egy magassági hidegörvény) felhőzete nyúlik be délnyugat felől a Kárpát-medencébe, s az ezt következő másfél napon át némileg befolyásolja hazánk időjárását is (kissé nedvesebbé, változékonyabbá teszi). Emiatt hétfő délutántól a Dunántúlon és a Dél-Alföldön lehetnek záporok, zivatarok – s ezek csak az éjszaka második felére csitulnak el teljesen. Kedden viszont már az ország északi és keleti felén lesz nagyobb a légköri labilitás – éppen ezért aznap délután ott lehetnek újabb zápor- és zivatarfoltok. Szerda délután talán még a Tiszántúlra (annak is az északi felére) nyúlhat be egy összeáramlási zóna mentén kialakuló konvektív rendszer – ekkor pedig itt nőhetnek újabb kumulonimbuszok az égig. De ezt leszámítva ezeken a napokon az ország nagyobbik, az említett rendszerek által nem érintett részén marad a napsütéses, késő tavaszi idő, és a hőmérséklet is csak ott és akkor esik vissza, ahol és amikor éppen a fejünk felett pattan ki egy zivatar. Ezek azonban többnyire hamar elülnek, s a felhők közül kibukkanó nap már kezdheti is felszárítani a pocsolyákat.
Ehhez képest például csütörtök-pénteken szinte felhő sem lesz felettünk, s ekkor már tényleg a júniust idézik a többnyire 25 fok feletti maximális hőmérsékletek. A héten legfeljebb a még visszafogott éjszakai hőmérsékletek emlékeztethetnek arra, hogy egyelőre a tavasz közepén járunk. Hétvégére némileg labilisabb levegő érkezik fölénk, várhatóan gyenge hidegfront vonul át rajtunk – előtte szombaton a déli-délnyugati, mögötte, már vasárnap, az északnyugati szél élénkül meg. E légköri változás hatására szombaton még csak néhol (és főleg késő délutántól), vasárnap talán már többfelé pattanhatnak ki újabb záporok, zivatarok. A hőmérséklet azonban előreláthatólag csak kissé esik vissza a hét utolsó napjára – azaz még ekkor is bőven a sokéves átlag felett teljesít a természet, s felhők ide, szél oda, továbbra is a meleg és a napsütés lesz domináns. Holmi lehűlésnek nyomát sem látni, de azért ne feledjük: még előttünk a május, amely többek között a fagyosszentek hava! (Erről lásd minapi cikkünket.)
Hétvégéig melegszik
Hétfőn az ország nagy részén egész nap, nyugaton és délen a nap első felében változóan felhős idő és sok napsütés várható. Délután azonban délnyugat felől felhősödés kezdődik, és elsősorban a Dunántúlon (annak is déli és nyugati részén), másrészt a Dél-Alföldön záporok-zivatarok lehetnek. A csúcshőmérséklet az ország nagy részén 21 és 23 fok körül alakul, s legfeljebb délnyugaton-nyugaton maradhat kevéssel 20 fok alatt. Zivatarok környékén átmeneti szélerősödés várható, és itt gyorsan hűlhet is a levegő (ám ez rendre átmenetinek bizonyul). Keddre virradó éjjel az ország déli harmadán felhős, visszatérően esős, záporos idő várható, máshol azonban változóan felhős ég mellett nem várható csapadék. A minimum-hőmérsékletek zömmel 9–11 fok körül alakulnak, de Észak-Magyarországon itt-ott ennél pár fokkal kevesebbet is mérhetnek.
Kedden többnyire változóan felhős, de leginkább napos idő várható – délután azonban, főleg az ország északi és északkeleti részén, zivatarfoltokkal is találkozhatunk, s elszórtan várható záporeső. A maximumok 20 és 24 fok között alakulnak. Szerdára virradóra mindenhol eláll az eső, a változóan felhős időben 6–12 fokos minimumokra számíthatunk. Szerdán napközben az ország túlnyomó részén enyhén felhős, de zömmel napos időnk lesz. Legfeljebb az Észak-Alföldön fordulhat elő intenzívebb gomolyfelhő-képződés és kisebb zápor. A csúcshőmérséklet ezen a napon már 21–25 fok között alakul. Csütörtökre virradó éjjel ehhez (de nem az évszakhoz!) képest még kissé hűvös lesz (7–12 fok), ám másnap már délelőtt gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Olyannyira, hogy délután, zömmel napos időben, mérsékelt légmozgás mellett, 23–27 fokos csúcsértékek várhatók. Péntekre virradó éjjel 8–13 fokig hűl a levegő (azaz viszonylag nagy lesz a napi hőingadozás), délután viszont 25–29 fok körül alakulnak a maximumok, miközben hét ágra süt majd a nap.
Szombat hajnalban már csak 10–16 fokig süllyed a hőmérő szála, s még délután is az előző napokhoz hasonló meleg lesz – az ország nagy részében 25 fok fölötti csúcshőmérsékletekkel, délkeleten helyenként a 30 fokot közelítő maximumokkal, s csupán a Nyugat-Dunántúlon marad 25 fok alatt a maximum. Mindez összefügg azzal, hogy egy gyenge hidegfront közelít meg minket, majd vonul át rajtunk – előtte mindenhol élénk délnyugati-déli szél várható. Szombat délután többfelé lehetnek záporok, de azért még a napsütésé lesz a főszerep. Vasárnapra virradva változóan felhős idő várható, további záporok is lehetnek. Enyhe lesz az éjszaka: 10–17 fokos minimumok várhatók (ezek maximumnak is elmennének így április végén).
Vasárnapra némileg visszaesik a csúcshőmérséklet: 20 és 25 fok közé (a Nyugat-Dunántúlon tán még ennyi sem lesz), de ez még mindig átlag fölötti melegnek számít. A hőérzetünket csökkenti majd az erős északnyugati szél – és további záporok, főleg keleten zivatarok teszik változatossá a napot.
