Nomen est omen? Milton Friedman neve és a zsidó tanítás

  • Fináli Gábor
  • 2018. augusztus 11.

Jó ez nekünk?

A Tóra nem hisz a magánbűnök és a közerkölcsök bensőséges kapcsolatában.

Milton Friedman rendkívüli képességű ember volt, rendkívül problémás életművel, de zsidó vallási példakép egészen bizonyosan nem volt.

A Talmud tanítása szerint „a gyűlölet, az irigység, a dicsvágy kiviszik az embert a világból”. Az első emberpár óta mind ezekkel a tulajdonságokkal küszködünk: az összezavarodott értékek és viszonyok kibogozása a vallásos ember egyik legfontosabb erkölcsi feladata.

Nemrég például új nevet kapott a Zsigmond Király Egyetem, ezentúl Milton Friedman közgazdász nevét viseli majd. Az egyetem egy zsidó vallási közösség befektetése, a gazdasági tantárgyak mellett judaizmussal foglalkozó kart is kíván indítani és konkurenciát támasztani ilyen módon a mi Mazsihisz-es egyetemünk, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (OR-ZSE) számára, amit nagyon is jól tesz: a szabályokat betartó, egészséges versengés mindenkit jobb teljesítményre ösztönöz. Az OR-ZSÉ-nek csak használ majd a kihívás, de általában már nem igaz, hogy minden verseny egyformán csak jó lehet.

Erről akarok valójában beszélni, hogy a kapitalizmus szelleme és a zsidóság sorsa csak történeti véletlenek révén kapcsolódott össze. Milton Friedman, mint névadó, ennek a témafelvetésnek csak apropója.

Milton Friedman, Nobel-díjas amerikai közgazdász

Milton Friedman, Nobel-díjas amerikai közgazdász

Fotó: MTI Fotó/SVO

Friedman életútja és „tanítása” csakúgy, mint bármelyik radikálisan és korlátozatlanul piacpárti közgazdászé, gazdasági szakemberé, igen messze esik a Tóra szellemétől. A személyes véleményem szerint a „laissez faire”- kapitalizmus hibás, káros, komoly állami háttérfeltételek, szabályozók nélkül egyáltalán nem sikeres még rövidtávon sem és mindezen túl bizonyosan nincsen köszönőviszonyban sem a tórai értékekkel.

Milton Friedman „győzelmének” sok minden megágyazott a 70-es években, bár mindez inkább volt korreláció, mint ok-okozati összefüggések sorozata. De a tény tény marad: ahol hallgattak a Nobel-díjas közgazdászra, ott tartósan nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek. Az USA-ban éppen a Carter és Reagan közötti korszakváltás óta zajlik ez a folyamat és a mára a gazdagok aránytalanabbul gazdagabbak, mint a dübörgő húszas években. Pinochet Chiléjének, Ronald Reagan és George Bush Amerikájának, Margaret Thatcher, John Major Angliájának makromutatói nagyon kedvezőek voltak. De a végeláthatatlan növekedés és a piac önszabályozó ereje, a társaságok lobbiereje, amelyik még a jogalkotás terében is maga felé gravitálja a paragrafusokat sokszorosan káros a társadalmakra és a környezetre egyaránt.

Ami a zsidó hagyományt illeti, tanítása jórészt nem híve az ilyen kapitalizmusnak, bár a magántulajdont –bizonyos megszorításokkal - fontosnak tartja.

Az Élet forrása Isten, ő a forrása az emberek és népek vagyonának és gazdagságának is. A Tóra egy olyan összetett gazdasági közösség felállítását írta elő, amilyet már a Tóra lapjain sem igazán követtek, mivel egyáltalán nem jutalmazta a versenyt. Az adósságot és magát az eladósodottat a hetedik évben el kellett engedni, illetve fel kellett szabadítani. A jubileumi (bibliai héber szó ez is) ötvenedik évben a honfoglalás kori tulajdonviszonyoknak kellett visszaállniuk, minden törzs és azon belüli klán és család visszakapta az ő eredeti területét. Ez, a „monopoly újrakezdése”, teljesen utópisztikus és szinte megvalósíthatatlan, akárcsak a korabeli adósrabszolgák maximum hat éven belüli felszabadítása.

A Misna szerint az, aki szerint „ami az enyém, az az enyém, ami pedig a tied, az a tied” és senkinek semmi köze hozzá, Szodoma és Gomorra erkölcsi nívóján áll.  Az, amid van, csak a gondnokságodra lett bízva, ezzel is, ahogy minden kiemelkedő képességeddel, a közösségnek tartozol. Mindent azért kaptál, hogy másokra „pazarold”, a többieknek segíts általuk. Elsősorban, persze, a családodnak, de nem kizárólagosan. Igaz, hogy azt is, mi „kell” a családodnak, a kései kapitalizmus írja elő jórészt, ezért van bajban a Tóra filozófiája abban a berendezkedésben, amelynek az egyik prófétája Milton Friedman volt.  A judaizmus említi és elítéli a bírvágyat a tízparancsolat tizedik mondásában. Folyvást küzdeni kell ellene, mert útjában áll a teljes életnek, semmiképpen sem lehet filozófiai útmutatásnak tekinteni.

A judaizmus szabályozza az árakat, az árrést és a hasznot. Perbe fogható az, aki túl nagy haszonnal adott el valamit, aki egy másik, már működő bolthoz, annak tönkretételére játszva, túl közel nyit üzletet. De ugyanígy nagy gondja van a hagyománynak a kamattal és egyéb, hatványozottan növő kölcsönökkel. A tőzsde is, ahol több érték cserél gazdát, mint amennyi megtermelt érték van a földön, csak félig-meddig kóser. Még a magántulajdon is korlátozható indokolt esetben: a zsidó jog pl. a nyaralómba télre behúzódó személyt, aki, bár beköltözött hozzám, kárt nem tett, nem ítéli el. Egy a Tóra szerint berendezett államban az individuumnak nincsen teljes gazdasági szabadsága. A közösség érdeke megköti a kezét, a közösség haszna előbbre való a sajátjánál. A Tóra nem hisz a magánbűnök és a közerkölcsök bensőséges kapcsolatában.

Milton Friedman rendkívüli képességű ember volt, rendkívül vitatható életművel, csak zsidó vallási példakép nem volt egészen bizonyosan.

A szerző a Hunyadi téri zsinagóga rabbija.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.