Egy szerb mérnök már tavaly jelezte, hogy veszélyes az újvidéki vasútállomás tetőszerkezet

  • narancs.hu
  • 2024. november 3.

Katasztrófa

Jelentést is készített a minisztériumnak és a kivitelezőknek, választ nem kapott.

Az újvidéki vasútállomáson leomlott tetőszerkezetről egy, a felújításán dolgozó mérnök szerint legalább másfél éve lehetett tudni, hogy veszélyes állapotban van. Zoran Đajić mérnök az N1 szerb tévécsatornának adott interjúban azt állítja: 2023 márciusáig dolgozott tanácsadóként a projekten, és már akkor jelezte a problémákat.

Az állomás régi szerkezetét a tetőre erősített kábelek tartották, amelyek Đajić szerint nem voltak képesek megtartani a tetőn elhelyezett márványelemeket. Erről tavaly jelentést is készített a minisztériumnak és a kivitelezőknek, azonban választ nem kapott – írja a Szegeder. A pénteki balesetben 14-en vesztették életüket, köztük egy 6 éves gyerek.

Mindeközben a szerb vasúttársaság (az állomás felújítása a Budapest-Belgrád vasútvonal projekt részeként valósult meg) és Goran Vesić közműfejlesztési miniszter egyaránt azt állítják, hogy az omlásban érintett tetőszerkezetet nem újították fel, csak a homlokzatot és a belső részeket korszerűsítették.

Đajić szerint a miniszter nem mond igazat, és igenis végeztek felújítást a szerkezeten.

A közösségi médiában több kép és képernyőfotó is megjelent arról, hogy a baleset előtt cikkekben “új acélmennyezetről” írtak az újságok. A balesetet követően azonban ezek a képaláírások megváltoztak, és már csak “felújított vasútállomásról” írnak.

A mérnök szerint a vasútállomás felújítása során előfordult, hogy az alvállalkozók inkább lefestették az elemeket, ahelyett, hogy kicserélték volna, és egyes helyeken valódi cement helyett cementeszsákokat helyeztek a márványelemek mögé.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.