Fauci: „Az egészségügyre költeni kell, hogy legyen benne tartalék”

Katasztrófa

A Fehér Ház járványügyi főtanácsadója szerint lesznek még járványok, az egészségügyet ezért fel kell készíteni, a vakcinafejlesztésbe invesztálni kell, a tudományban pedig bízni.

„A koronavírus-járványt csak úgy lehet legyőzni, ha globálisan, összefogva, együtt lépünk fel ellene és adunk választ a problémákra és kihívásokra” – mondta el Anthony Fauci virológus, az amerikai allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet (NIAID) vezetője, a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója egy szerda esti beszélgetésen.

A Politico által szervezett egészségügyi konferencián a szakember arról beszélt, hogy ebben szerinte az Európai Unió jobban teljesített, mint az USA, ott ugyanis az 50 állam nagyon különböző módokon reagált a vírusra és ez meg is látszott a védekezésben: a republikánus államokban például sokkal alacsonyabb az átoltottság, mint a demokrata vezetésűekben, aminek szerinte nem lenne szabad előfordulnia, az oltás ugyanis nem lehet ideológiai kérdés.

A Politico riportere az európai egységes járványkezelés dicséretével kapcsolatban közbevetette, hogy ezzel azért nem biztos, hogy minden európai ország politikusa és szakértője egyetértene, és később a Twitteren is azzal kommentálta ezt a megállapítást, hogy a „szomszéd fűje mindig zöldebb”. (Elég csak arra gondolnunk, hogy Belgiumban vagy Dániában 70 százalék feletti az átoltottság, nálunk 60 százalék körüli, Romániában 30, Bulgáriában pedig kicsivel több, mint 20 százalék.)

A vakcinák elosztásával kapcsolatban Fauci azt mondta, hogy a gazdagabb országoknak fel kell ajánlaniuk vakcinát a szegényebbeknek, addig ugyanis nem tűnik el a koronavírus, amíg ilyen egyenetlenül osztják el a vakcinákat a világban. Korábban arról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanem Gebrejeszusz is beszélt, hogy a harmadik oltások helyett inkább az első oltásokra kellene koncentrálni, nem fair ugyanis, hogy míg az USA-ban vagy Európában már a booster oltásért állnak sorban az emberek, addig egyes afrikai országokban a lakosság mindössze 2-3 százaléka van beoltva.

Fauci szerint az ebből a szempontból jobb helyzetben lévő országoknak erkölcsi kötelessége segíteni, és mivel már bőven van vakcina, aközött sem kell választani, hogy a saját állampolgárainak tartalékol egy ország, vagy felajánl belőle másoknak. Az USA eddig nagyjából 1,1 milliárd vakcinát ígért oda más országoknak.

Cáfolni Trumpot

Fauci arról is beszélt, hogy Donald Trump elnöksége alatt nem volt túl kényelmes pozícióban, ugyanis

folyamatosan azt kellett megcáfolnia, amit az elnök kijelentett, legyen szó a maszkhasználatról, vagy bizonyos gyógyszerekről, intézkedésekről.

Ráadásul Trump volt az, aki kiléptette Amerikát a WHO-ból, amivel Fauci szintén nem értett egyet. Joe Biden a hivatalba lépése után egyből felkérte a szakértőt, hogy legyen a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója és rábízta a WHO-val való tárgyalásokat is arról, hogy Amerika mielőbb visszaléphessen a szervezetbe.

"40 éve úgy végzem a munkámat, hogy a tudományos tényeken alapuló igazságot követem és közvetítem, azt azonban látnunk kell, hogy a tudományos tények folyamatosan változnak. Sok ember bizalmatlan volt a járvány elején, mert folyamatosan változtattunk az intézkedéseken, ami azért volt, mert folyamatosan bővült a tudásunk az újfajta vírusról" – mondta Fauci a kezdeti bizonytalankodásokról.

Hozzátette, hogy 2020 elején még azt sem tudták a szakemberek, hogy az újfajta koronavírus mennyiben fog különbözni a korábbi fajtáktól, milyen gyorsan vagy egyszerűen terjed majd emberről emberre, vagy hogy tünetmentesen is fog-e tudni fertőzni vagy sem. „Erre csak később kaptuk meg a választ, ezért kellett például szigorítani a maszkhasználaton. Kezdetben azért nem akartuk kötelezővé tenni, mert nem tudtuk, mekkora szükség van rá” – jegyezte meg a szakember.

Lesznek még járványok

A legnagyobb sikernek egyértelműen az mRNS-alapú vakcinát tartja a virológus, illetve azt, hogy alig 11 hónap alatt sikerült kifejleszteni a koronavírus elleni oltóanyagot.

„Dollármilliárdokat invesztáltak a kutatásokba, a fejlesztésekbe, a gyártásba, és mint látjuk, megérte. Ez intő jel kell, hogy legyen a jövőre nézve is: a vakcinafejlesztésbe folyamatosan és rengeteg pénzt kell fektetni. Abban ugyanis biztosak lehetünk, hogy lesznek még járványok a jövőben is, ha nem is tudjuk pontosan megmondani, hogy mikor” – emelte ki Fauci, majd megjegyezte, hogy az mRNS-technológia sikere nem csak a koronavírus-járvány legyőzésében segíthet, hanem számos más betegségnél is.

"Most, ebben a pillanatban is rengeteg tudós dolgozik és kísérletezik a technológiával, hogy annak segítségével megtalálják a HIV, a malária, a tuberkolózis ellenszerét, vagy, hogy fel tudják használni a daganatos betegségek immunterápiájánál. Ez most óriási lendületet adott a szakembereknek" – mondta.

Fauci szerint

a járvány az egészségügyi ellátórendszerek gyenge pontjaira is rámutatott,

az pedig sok helyen katasztrofális következményekkel járt és fog is még járni, hogy a covidosok ellátása miatt a más betegségekben szenvedők nem jutottak megfelelő ellátáshoz, ahogy a diagnosztikában is nagy lemaradások vannak.

Ezt a leginkább a daganatos betegségeknél érzékelhetjük. „Ebből minden országnak tanulnia kell, és fel kell készítenie az egészségügyi ellátórendszerét, hogy a jövőben gyorsabban és jobban tudjon reagálni az ilyen kihívásokra. Az egészségügyre költeni kell, hogy rugalmasabb tudjon lenni, és hogy legyen benne tartalék”  – mondta Fauci. 

A teljes beszélgetést itt lehet visszanézni és hallgatni (angolul).

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.