Fauci: „Az egészségügyre költeni kell, hogy legyen benne tartalék”

Katasztrófa

A Fehér Ház járványügyi főtanácsadója szerint lesznek még járványok, az egészségügyet ezért fel kell készíteni, a vakcinafejlesztésbe invesztálni kell, a tudományban pedig bízni.

„A koronavírus-járványt csak úgy lehet legyőzni, ha globálisan, összefogva, együtt lépünk fel ellene és adunk választ a problémákra és kihívásokra” – mondta el Anthony Fauci virológus, az amerikai allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet (NIAID) vezetője, a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója egy szerda esti beszélgetésen.

A Politico által szervezett egészségügyi konferencián a szakember arról beszélt, hogy ebben szerinte az Európai Unió jobban teljesített, mint az USA, ott ugyanis az 50 állam nagyon különböző módokon reagált a vírusra és ez meg is látszott a védekezésben: a republikánus államokban például sokkal alacsonyabb az átoltottság, mint a demokrata vezetésűekben, aminek szerinte nem lenne szabad előfordulnia, az oltás ugyanis nem lehet ideológiai kérdés.

A Politico riportere az európai egységes járványkezelés dicséretével kapcsolatban közbevetette, hogy ezzel azért nem biztos, hogy minden európai ország politikusa és szakértője egyetértene, és később a Twitteren is azzal kommentálta ezt a megállapítást, hogy a „szomszéd fűje mindig zöldebb”. (Elég csak arra gondolnunk, hogy Belgiumban vagy Dániában 70 százalék feletti az átoltottság, nálunk 60 százalék körüli, Romániában 30, Bulgáriában pedig kicsivel több, mint 20 százalék.)

A vakcinák elosztásával kapcsolatban Fauci azt mondta, hogy a gazdagabb országoknak fel kell ajánlaniuk vakcinát a szegényebbeknek, addig ugyanis nem tűnik el a koronavírus, amíg ilyen egyenetlenül osztják el a vakcinákat a világban. Korábban arról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanem Gebrejeszusz is beszélt, hogy a harmadik oltások helyett inkább az első oltásokra kellene koncentrálni, nem fair ugyanis, hogy míg az USA-ban vagy Európában már a booster oltásért állnak sorban az emberek, addig egyes afrikai országokban a lakosság mindössze 2-3 százaléka van beoltva.

Fauci szerint az ebből a szempontból jobb helyzetben lévő országoknak erkölcsi kötelessége segíteni, és mivel már bőven van vakcina, aközött sem kell választani, hogy a saját állampolgárainak tartalékol egy ország, vagy felajánl belőle másoknak. Az USA eddig nagyjából 1,1 milliárd vakcinát ígért oda más országoknak.

Cáfolni Trumpot

Fauci arról is beszélt, hogy Donald Trump elnöksége alatt nem volt túl kényelmes pozícióban, ugyanis

folyamatosan azt kellett megcáfolnia, amit az elnök kijelentett, legyen szó a maszkhasználatról, vagy bizonyos gyógyszerekről, intézkedésekről.

Ráadásul Trump volt az, aki kiléptette Amerikát a WHO-ból, amivel Fauci szintén nem értett egyet. Joe Biden a hivatalba lépése után egyből felkérte a szakértőt, hogy legyen a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója és rábízta a WHO-val való tárgyalásokat is arról, hogy Amerika mielőbb visszaléphessen a szervezetbe.

"40 éve úgy végzem a munkámat, hogy a tudományos tényeken alapuló igazságot követem és közvetítem, azt azonban látnunk kell, hogy a tudományos tények folyamatosan változnak. Sok ember bizalmatlan volt a járvány elején, mert folyamatosan változtattunk az intézkedéseken, ami azért volt, mert folyamatosan bővült a tudásunk az újfajta vírusról" – mondta Fauci a kezdeti bizonytalankodásokról.

Hozzátette, hogy 2020 elején még azt sem tudták a szakemberek, hogy az újfajta koronavírus mennyiben fog különbözni a korábbi fajtáktól, milyen gyorsan vagy egyszerűen terjed majd emberről emberre, vagy hogy tünetmentesen is fog-e tudni fertőzni vagy sem. „Erre csak később kaptuk meg a választ, ezért kellett például szigorítani a maszkhasználaton. Kezdetben azért nem akartuk kötelezővé tenni, mert nem tudtuk, mekkora szükség van rá” – jegyezte meg a szakember.

Lesznek még járványok

A legnagyobb sikernek egyértelműen az mRNS-alapú vakcinát tartja a virológus, illetve azt, hogy alig 11 hónap alatt sikerült kifejleszteni a koronavírus elleni oltóanyagot.

„Dollármilliárdokat invesztáltak a kutatásokba, a fejlesztésekbe, a gyártásba, és mint látjuk, megérte. Ez intő jel kell, hogy legyen a jövőre nézve is: a vakcinafejlesztésbe folyamatosan és rengeteg pénzt kell fektetni. Abban ugyanis biztosak lehetünk, hogy lesznek még járványok a jövőben is, ha nem is tudjuk pontosan megmondani, hogy mikor” – emelte ki Fauci, majd megjegyezte, hogy az mRNS-technológia sikere nem csak a koronavírus-járvány legyőzésében segíthet, hanem számos más betegségnél is.

"Most, ebben a pillanatban is rengeteg tudós dolgozik és kísérletezik a technológiával, hogy annak segítségével megtalálják a HIV, a malária, a tuberkolózis ellenszerét, vagy, hogy fel tudják használni a daganatos betegségek immunterápiájánál. Ez most óriási lendületet adott a szakembereknek" – mondta.

Fauci szerint

a járvány az egészségügyi ellátórendszerek gyenge pontjaira is rámutatott,

az pedig sok helyen katasztrofális következményekkel járt és fog is még járni, hogy a covidosok ellátása miatt a más betegségekben szenvedők nem jutottak megfelelő ellátáshoz, ahogy a diagnosztikában is nagy lemaradások vannak.

Ezt a leginkább a daganatos betegségeknél érzékelhetjük. „Ebből minden országnak tanulnia kell, és fel kell készítenie az egészségügyi ellátórendszerét, hogy a jövőben gyorsabban és jobban tudjon reagálni az ilyen kihívásokra. Az egészségügyre költeni kell, hogy rugalmasabb tudjon lenni, és hogy legyen benne tartalék”  – mondta Fauci. 

A teljes beszélgetést itt lehet visszanézni és hallgatni (angolul).

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."