Fauci: „Az egészségügyre költeni kell, hogy legyen benne tartalék”

Katasztrófa

A Fehér Ház járványügyi főtanácsadója szerint lesznek még járványok, az egészségügyet ezért fel kell készíteni, a vakcinafejlesztésbe invesztálni kell, a tudományban pedig bízni.

„A koronavírus-járványt csak úgy lehet legyőzni, ha globálisan, összefogva, együtt lépünk fel ellene és adunk választ a problémákra és kihívásokra” – mondta el Anthony Fauci virológus, az amerikai allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet (NIAID) vezetője, a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója egy szerda esti beszélgetésen.

A Politico által szervezett egészségügyi konferencián a szakember arról beszélt, hogy ebben szerinte az Európai Unió jobban teljesített, mint az USA, ott ugyanis az 50 állam nagyon különböző módokon reagált a vírusra és ez meg is látszott a védekezésben: a republikánus államokban például sokkal alacsonyabb az átoltottság, mint a demokrata vezetésűekben, aminek szerinte nem lenne szabad előfordulnia, az oltás ugyanis nem lehet ideológiai kérdés.

A Politico riportere az európai egységes járványkezelés dicséretével kapcsolatban közbevetette, hogy ezzel azért nem biztos, hogy minden európai ország politikusa és szakértője egyetértene, és később a Twitteren is azzal kommentálta ezt a megállapítást, hogy a „szomszéd fűje mindig zöldebb”. (Elég csak arra gondolnunk, hogy Belgiumban vagy Dániában 70 százalék feletti az átoltottság, nálunk 60 százalék körüli, Romániában 30, Bulgáriában pedig kicsivel több, mint 20 százalék.)

A vakcinák elosztásával kapcsolatban Fauci azt mondta, hogy a gazdagabb országoknak fel kell ajánlaniuk vakcinát a szegényebbeknek, addig ugyanis nem tűnik el a koronavírus, amíg ilyen egyenetlenül osztják el a vakcinákat a világban. Korábban arról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanem Gebrejeszusz is beszélt, hogy a harmadik oltások helyett inkább az első oltásokra kellene koncentrálni, nem fair ugyanis, hogy míg az USA-ban vagy Európában már a booster oltásért állnak sorban az emberek, addig egyes afrikai országokban a lakosság mindössze 2-3 százaléka van beoltva.

Fauci szerint az ebből a szempontból jobb helyzetben lévő országoknak erkölcsi kötelessége segíteni, és mivel már bőven van vakcina, aközött sem kell választani, hogy a saját állampolgárainak tartalékol egy ország, vagy felajánl belőle másoknak. Az USA eddig nagyjából 1,1 milliárd vakcinát ígért oda más országoknak.

Cáfolni Trumpot

Fauci arról is beszélt, hogy Donald Trump elnöksége alatt nem volt túl kényelmes pozícióban, ugyanis

folyamatosan azt kellett megcáfolnia, amit az elnök kijelentett, legyen szó a maszkhasználatról, vagy bizonyos gyógyszerekről, intézkedésekről.

Ráadásul Trump volt az, aki kiléptette Amerikát a WHO-ból, amivel Fauci szintén nem értett egyet. Joe Biden a hivatalba lépése után egyből felkérte a szakértőt, hogy legyen a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója és rábízta a WHO-val való tárgyalásokat is arról, hogy Amerika mielőbb visszaléphessen a szervezetbe.

"40 éve úgy végzem a munkámat, hogy a tudományos tényeken alapuló igazságot követem és közvetítem, azt azonban látnunk kell, hogy a tudományos tények folyamatosan változnak. Sok ember bizalmatlan volt a járvány elején, mert folyamatosan változtattunk az intézkedéseken, ami azért volt, mert folyamatosan bővült a tudásunk az újfajta vírusról" – mondta Fauci a kezdeti bizonytalankodásokról.

Hozzátette, hogy 2020 elején még azt sem tudták a szakemberek, hogy az újfajta koronavírus mennyiben fog különbözni a korábbi fajtáktól, milyen gyorsan vagy egyszerűen terjed majd emberről emberre, vagy hogy tünetmentesen is fog-e tudni fertőzni vagy sem. „Erre csak később kaptuk meg a választ, ezért kellett például szigorítani a maszkhasználaton. Kezdetben azért nem akartuk kötelezővé tenni, mert nem tudtuk, mekkora szükség van rá” – jegyezte meg a szakember.

Lesznek még járványok

A legnagyobb sikernek egyértelműen az mRNS-alapú vakcinát tartja a virológus, illetve azt, hogy alig 11 hónap alatt sikerült kifejleszteni a koronavírus elleni oltóanyagot.

„Dollármilliárdokat invesztáltak a kutatásokba, a fejlesztésekbe, a gyártásba, és mint látjuk, megérte. Ez intő jel kell, hogy legyen a jövőre nézve is: a vakcinafejlesztésbe folyamatosan és rengeteg pénzt kell fektetni. Abban ugyanis biztosak lehetünk, hogy lesznek még járványok a jövőben is, ha nem is tudjuk pontosan megmondani, hogy mikor” – emelte ki Fauci, majd megjegyezte, hogy az mRNS-technológia sikere nem csak a koronavírus-járvány legyőzésében segíthet, hanem számos más betegségnél is.

"Most, ebben a pillanatban is rengeteg tudós dolgozik és kísérletezik a technológiával, hogy annak segítségével megtalálják a HIV, a malária, a tuberkolózis ellenszerét, vagy, hogy fel tudják használni a daganatos betegségek immunterápiájánál. Ez most óriási lendületet adott a szakembereknek" – mondta.

Fauci szerint

a járvány az egészségügyi ellátórendszerek gyenge pontjaira is rámutatott,

az pedig sok helyen katasztrofális következményekkel járt és fog is még járni, hogy a covidosok ellátása miatt a más betegségekben szenvedők nem jutottak megfelelő ellátáshoz, ahogy a diagnosztikában is nagy lemaradások vannak.

Ezt a leginkább a daganatos betegségeknél érzékelhetjük. „Ebből minden országnak tanulnia kell, és fel kell készítenie az egészségügyi ellátórendszerét, hogy a jövőben gyorsabban és jobban tudjon reagálni az ilyen kihívásokra. Az egészségügyre költeni kell, hogy rugalmasabb tudjon lenni, és hogy legyen benne tartalék”  – mondta Fauci. 

A teljes beszélgetést itt lehet visszanézni és hallgatni (angolul).

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.