32. Budapesti Függetlenfilm Szemle a Kultiplexben: Fülbehúzás

  • Bori Erzsébet
  • 2001. február 15.

Képzőművészet

Azt, hogy mitől is független a független filmes vagy a független film - talán még egymástól is -, hagyjuk inkább, lehetetlen a zárt meghatározás. Mondjuk a megrendelői háttértől, elvárásoktól mindenképpen. Aztán ettől kezdve már minden lehetséges - ezen a szemlén senki sem előzsűrizett. Így aztán volt is minden: kínos igyekezet, túltengő önbizalom, morális megbillenés, szkeptikus önkiteljesülés, nyúlós érzelgés, öntetszelgés, humor és gyönyörűség. És hogy kik is ezek az emberek, akik elküldik a filmjeiket a függetlenek idén már hetvenéves szervezete, az MAFSZ szemléire? Életfogytiglani amatőröktől az éppen érvényes filmkánonba is bekerült professzionalistákig, a felvevőgéppel játszadozni frissiben kedvet kapott középiskolásoktól agyas önterapeutákig húzódik a mezőny.
Azt, hogy mitől is független a független filmes vagy a független film - talán még egymástól is -, hagyjuk inkább, lehetetlen a zárt meghatározás. Mondjuk a megrendelői háttértől, elvárásoktól mindenképpen. Aztán ettől kezdve már minden lehetséges - ezen a szemlén senki sem előzsűrizett. Így aztán volt is minden: kínos igyekezet, túltengő önbizalom, morális megbillenés, szkeptikus önkiteljesülés, nyúlós érzelgés, öntetszelgés, humor és gyönyörűség. És hogy kik is ezek az emberek, akik elküldik a filmjeiket a függetlenek idén már hetvenéves szervezete, az MAFSZ szemléire? Életfogytiglani amatőröktől az éppen érvényes filmkánonba is bekerült professzionalistákig, a felvevőgéppel játszadozni frissiben kedvet kapott középiskolásoktól agyas önterapeutákig húzódik a mezőny.

Kiszámíthatatlan, hogy egy-egy évben javul-e vagy drámaian romlik a felhozatal, és ha a megszokott filmnézős átlag-attitűddel ülünk be a vetítőterembe (konkrétan a Tilos Rádió és az OFF megfontoltan épülő, de már nevezetesedő Kinizsi utcai álomgyárába, a Kultiplexbe), nagy az esély, hogy csak vágjuk a pofákat és fel-felszisszenünk. Csakhogy tudnunk kell, hogy ezek a szemlék nem felvonultatnak, hanem a megmutatkozásnak - sokszor a legelsőnek -, biztatások, lelkesítő szavak betárazásának a színhelyei. Több, vallatás alá vont alkotó is sietett közölni, hogy amit látunk, az változat csupán, ha szíve szerint való is, a lehetőségek egyike, de nem a végleges, a mozdíthatatlan mű. És a vetítések után a szakmai konzultációk sokszor új irányba is terelik a bizonytalan sorsú alkotások egyikét-másikát, vagy egyszerűen a belső kényszer bővíti tovább a sokszor éveken át halmozódó, formálódásra váró felvett anyagot. Aztán már nem egyszerűen a színvonal lesz érdekes, inkább a színkép, a sokféleség meg az elvi, filmszaki vagy akár technikai kérdések, amiket a szemlén látottak tesznek föl, meg a róluk való ismerkedős-barátkozós körbeszéd.

A végén pedig mindig kiderül, hogy tessék, ezúttal is előkerült egy mindnyájunk szemefénye. Ezen a hétvégén Pölcz Róbert és Pölcz Boglárka Szafari című tízpercese kapta a jogos fődíjat. A nemzetközi egzotika-útifilm-trend idealizáló stílusa felé villantott szemcsippentés irányából pásztázzák a VHS nyers színei egy kelet-magyarországi cigány közösség mindennapi civilizációnk felől nézve meseszerűen irreális, pontosabban és máshonnan tekintve felfoghatatlanul nyomorúságos életét. Semmi sápítozás, semmi idealizálás, olcsó kontraszt és lapos demagógia sem, csak a képek, a vágások, az ismétlések és gyorsítások ereje. Biztos ízlésű, morális remekmű. Fel lehetne most sorolni gépiesen és az érintettek megörvendeztetésére díjazottakat, kedvenceket, dicséretes szándékokat, de legyen most elég az ilyenkor illendő háborgás azon, milyen kár, hogy a legjobb művek is a szűk baráti és rokonszenvezői kíváncsiság keretein belülre szorulnak többnyire. Hogy nem kötelező közszolgálati feladat bemutatni a független filmezés, a szabadság eme örvendetes köre sokasodó termékeit - a sutábbakat, éretlenebbeket is akár. Hogy a köztévé még az e körnek az előző országos szemlére felajánlott és oda is ítélt díjfelajánlásainak eleget tenni is képtelen. De mindez inkább bosszantó, mint érdekes. A fontos az, hogy a független filmezés, mint Lenin, él, -t és -ni fog. Hol jobban van, hol kevésbé, köszöni szépen, de szemléről szemlére haladva ezután is a fülünkbe húzza a derű, a jóra hajlás, az emberre szabott léptékek, a szabadság dicséretét.

- kovácsy -

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.