rés a présen

A képzőművészet Magyarországon mostohagyerek

Bérczi Linda igazgató, Budapest Art Week

  • rés a présen
  • 2017. május 13.

Képzőművészet

rés a présen: Milyen rendezvény a Budapest Art Week (BAW)?

Bérczi Linda: Hatnapos rendezvénysorozat, mely a főváros képzőművészeti életét hivatott bemutatni. Öt éve visszük a Nyitott Műtermek Délutánja (NyMD) nevű programot, amely személyes találkozást tesz lehetővé képzőművészekkel – így kívánjuk közelebb hozni a kortárs műveket a látogatókhoz. Ebből továbblépve valósult meg régi álmom, a BAW. Itt a szcéna egészét egyben mutatjuk be – múzeumok, galériák és műtermek is részt vesznek a programban –, így a látogatók minden szegmensét megismerhetik a képzőművészeti világnak. Az álomból valóság Bán Teodóra és a Budapesti Tavaszi Fesztivál segítségével lett, 2016-ban lehetőséget adtak a megvalósításra. Munkánk gyümölcsöző volt, már az első BAW nagy népszerűségnek örvendett, így idén még nagyobb lendülettel foghattunk bele a szervezésbe.

rap: Mi lesz az idei rendezvényen?

BL: 2017-ben több mint 60 helyszín kapcsolódott a BAW-hoz, és több mint 80 kiállítást nézhetnek meg az érdeklődők egy karszalaggal április 18. és 23. között. A kiállításokon túl hetven programot is szerveztünk. Tárlatvezetések, múzeumi táncelőadások, galériatúrák, előadások, beszélgetések formájában kerülhet közelebb a közönség nemcsak a kortárs, de a modern művészethez. Nálunk a túrák egyben közösségi élményt is rejtenek – a vezetők nem csupán mesélnek, hanem bevonják a látogatókat, párbeszéd alakul ki. A műterem-látogatások során maguk a művészek mesélnek munkásságukról, illetve láthatjuk az alkotóterüket, érezhetjük a festékszagot.

rap: Lesz-e újdonság?

BL: Minden évben szeretnénk valamit újítani. Idén a társművészetek felé fordultunk, mindennap lesz a rendezvénysorozat alatt író-képzőművész beszélgetés Közös utak néven, ahol többek között arra keressük a választ, hogyan hatnak egymásra az egyes művészeti ágak. S ahogy már említettem, több kortárs táncelőadás is lesz – egy a Műcsarnokban és kettő a Nemzeti Múzeumban. Bekerült a programba az óbudai képzőművészeti helyszíneket bemutató, vezetett séta és egy metrótúra is, ahol a látogatók a 4-es metró vonalán látható műveket ismerhetik meg.

rap: Mik a kiemelt programok?

BL: A hat nap alatt megismerhetjük például a Goldberger család és a textilgyártás történetét (Kéktúra – április 21., 16.30), Óbuda világát különböző tematikájú séták során (április 18., 19., 21., 23.), megnézhetjük a Magyar Nemzeti Galériában a most megnyílt Georg Baselitz-kiállítást, sőt magunk is készíthetünk ennek hatására egy művet (április 22., 15.00). Az Iparművészeti Múzeumban Nagy Ervin kalauzol végig bennünket a Breuer újra itthon című kiállításon, megismerhetjük a Képzőművészeti Egyetem épületének történetét (április 19., 11.00) vagy Hemző Károly gasztrofotóit, melyeken egy generáció nőtt fel (A mi tandemünk – április 20., 17.00). A Néprajzi Múzeum is remek programokkal várja a látogatókat – mindent megtudhatunk a lábbelik múltjáról (Bocskor, csizma, paduka), sőt kicsit megpihenve, fekvő pozícióban ismerkedhetünk Lotz Károly freskójával. Ha kíváncsiak vagyunk a köztéri szobrok történetére, amik mellett nap mint nap elhaladunk, akkor feltétlenül tartsunk Menasági Péter szobrásszal 19-én, szerdán 16 órától. Hétvégén a galériákon lesz a fókusz – öt túrán egy-egy művészettörténész segítségével térképezhetjük fel a főváros galériáit reggeltől estig. Vasárnap pedig többek között hat műteremház vár minket, ahol közel hatvan művésszel találkozhatunk.

rap: Milyen területről kerültél az Art Week igazgatói pozíciójába?

BL: Művelődésszervezői diplomám van. Mindig is közel állt hozzám a művészet, de csak tíz éve kerültem a szcénába. Ezalatt vezettem galériát, létrehoztam a nyilvános műterem-látogatást mint műfajt, nyitottam egy műteremházat L Art Open Studios (LAOS) néven, ahol pillanatnyilag 14 művész alkot. Hiszem, hogy a képzőművészet Magyarországon mostohagyerek még a művészetek között is, és azon dolgozom, hogy ez megváltozzon.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.