rés a présen

A képzőművészet Magyarországon mostohagyerek

Bérczi Linda igazgató, Budapest Art Week

  • rés a présen
  • 2017. május 13.

Képzőművészet

rés a présen: Milyen rendezvény a Budapest Art Week (BAW)?

Bérczi Linda: Hatnapos rendezvénysorozat, mely a főváros képzőművészeti életét hivatott bemutatni. Öt éve visszük a Nyitott Műtermek Délutánja (NyMD) nevű programot, amely személyes találkozást tesz lehetővé képzőművészekkel – így kívánjuk közelebb hozni a kortárs műveket a látogatókhoz. Ebből továbblépve valósult meg régi álmom, a BAW. Itt a szcéna egészét egyben mutatjuk be – múzeumok, galériák és műtermek is részt vesznek a programban –, így a látogatók minden szegmensét megismerhetik a képzőművészeti világnak. Az álomból valóság Bán Teodóra és a Budapesti Tavaszi Fesztivál segítségével lett, 2016-ban lehetőséget adtak a megvalósításra. Munkánk gyümölcsöző volt, már az első BAW nagy népszerűségnek örvendett, így idén még nagyobb lendülettel foghattunk bele a szervezésbe.

rap: Mi lesz az idei rendezvényen?

BL: 2017-ben több mint 60 helyszín kapcsolódott a BAW-hoz, és több mint 80 kiállítást nézhetnek meg az érdeklődők egy karszalaggal április 18. és 23. között. A kiállításokon túl hetven programot is szerveztünk. Tárlatvezetések, múzeumi táncelőadások, galériatúrák, előadások, beszélgetések formájában kerülhet közelebb a közönség nemcsak a kortárs, de a modern művészethez. Nálunk a túrák egyben közösségi élményt is rejtenek – a vezetők nem csupán mesélnek, hanem bevonják a látogatókat, párbeszéd alakul ki. A műterem-látogatások során maguk a művészek mesélnek munkásságukról, illetve láthatjuk az alkotóterüket, érezhetjük a festékszagot.

rap: Lesz-e újdonság?

BL: Minden évben szeretnénk valamit újítani. Idén a társművészetek felé fordultunk, mindennap lesz a rendezvénysorozat alatt író-képzőművész beszélgetés Közös utak néven, ahol többek között arra keressük a választ, hogyan hatnak egymásra az egyes művészeti ágak. S ahogy már említettem, több kortárs táncelőadás is lesz – egy a Műcsarnokban és kettő a Nemzeti Múzeumban. Bekerült a programba az óbudai képzőművészeti helyszíneket bemutató, vezetett séta és egy metrótúra is, ahol a látogatók a 4-es metró vonalán látható műveket ismerhetik meg.

rap: Mik a kiemelt programok?

BL: A hat nap alatt megismerhetjük például a Goldberger család és a textilgyártás történetét (Kéktúra – április 21., 16.30), Óbuda világát különböző tematikájú séták során (április 18., 19., 21., 23.), megnézhetjük a Magyar Nemzeti Galériában a most megnyílt Georg Baselitz-kiállítást, sőt magunk is készíthetünk ennek hatására egy művet (április 22., 15.00). Az Iparművészeti Múzeumban Nagy Ervin kalauzol végig bennünket a Breuer újra itthon című kiállításon, megismerhetjük a Képzőművészeti Egyetem épületének történetét (április 19., 11.00) vagy Hemző Károly gasztrofotóit, melyeken egy generáció nőtt fel (A mi tandemünk – április 20., 17.00). A Néprajzi Múzeum is remek programokkal várja a látogatókat – mindent megtudhatunk a lábbelik múltjáról (Bocskor, csizma, paduka), sőt kicsit megpihenve, fekvő pozícióban ismerkedhetünk Lotz Károly freskójával. Ha kíváncsiak vagyunk a köztéri szobrok történetére, amik mellett nap mint nap elhaladunk, akkor feltétlenül tartsunk Menasági Péter szobrásszal 19-én, szerdán 16 órától. Hétvégén a galériákon lesz a fókusz – öt túrán egy-egy művészettörténész segítségével térképezhetjük fel a főváros galériáit reggeltől estig. Vasárnap pedig többek között hat műteremház vár minket, ahol közel hatvan művésszel találkozhatunk.

rap: Milyen területről kerültél az Art Week igazgatói pozíciójába?

BL: Művelődésszervezői diplomám van. Mindig is közel állt hozzám a művészet, de csak tíz éve kerültem a szcénába. Ezalatt vezettem galériát, létrehoztam a nyilvános műterem-látogatást mint műfajt, nyitottam egy műteremházat L Art Open Studios (LAOS) néven, ahol pillanatnyilag 14 művész alkot. Hiszem, hogy a képzőművészet Magyarországon mostohagyerek még a művészetek között is, és azon dolgozom, hogy ez megváltozzon.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.