rés a présen

A képzőművészet Magyarországon mostohagyerek

Bérczi Linda igazgató, Budapest Art Week

  • rés a présen
  • 2017. május 13.

Képzőművészet

rés a présen: Milyen rendezvény a Budapest Art Week (BAW)?

Bérczi Linda: Hatnapos rendezvénysorozat, mely a főváros képzőművészeti életét hivatott bemutatni. Öt éve visszük a Nyitott Műtermek Délutánja (NyMD) nevű programot, amely személyes találkozást tesz lehetővé képzőművészekkel – így kívánjuk közelebb hozni a kortárs műveket a látogatókhoz. Ebből továbblépve valósult meg régi álmom, a BAW. Itt a szcéna egészét egyben mutatjuk be – múzeumok, galériák és műtermek is részt vesznek a programban –, így a látogatók minden szegmensét megismerhetik a képzőművészeti világnak. Az álomból valóság Bán Teodóra és a Budapesti Tavaszi Fesztivál segítségével lett, 2016-ban lehetőséget adtak a megvalósításra. Munkánk gyümölcsöző volt, már az első BAW nagy népszerűségnek örvendett, így idén még nagyobb lendülettel foghattunk bele a szervezésbe.

rap: Mi lesz az idei rendezvényen?

BL: 2017-ben több mint 60 helyszín kapcsolódott a BAW-hoz, és több mint 80 kiállítást nézhetnek meg az érdeklődők egy karszalaggal április 18. és 23. között. A kiállításokon túl hetven programot is szerveztünk. Tárlatvezetések, múzeumi táncelőadások, galériatúrák, előadások, beszélgetések formájában kerülhet közelebb a közönség nemcsak a kortárs, de a modern művészethez. Nálunk a túrák egyben közösségi élményt is rejtenek – a vezetők nem csupán mesélnek, hanem bevonják a látogatókat, párbeszéd alakul ki. A műterem-látogatások során maguk a művészek mesélnek munkásságukról, illetve láthatjuk az alkotóterüket, érezhetjük a festékszagot.

rap: Lesz-e újdonság?

BL: Minden évben szeretnénk valamit újítani. Idén a társművészetek felé fordultunk, mindennap lesz a rendezvénysorozat alatt író-képzőművész beszélgetés Közös utak néven, ahol többek között arra keressük a választ, hogyan hatnak egymásra az egyes művészeti ágak. S ahogy már említettem, több kortárs táncelőadás is lesz – egy a Műcsarnokban és kettő a Nemzeti Múzeumban. Bekerült a programba az óbudai képzőművészeti helyszíneket bemutató, vezetett séta és egy metrótúra is, ahol a látogatók a 4-es metró vonalán látható műveket ismerhetik meg.

rap: Mik a kiemelt programok?

BL: A hat nap alatt megismerhetjük például a Goldberger család és a textilgyártás történetét (Kéktúra – április 21., 16.30), Óbuda világát különböző tematikájú séták során (április 18., 19., 21., 23.), megnézhetjük a Magyar Nemzeti Galériában a most megnyílt Georg Baselitz-kiállítást, sőt magunk is készíthetünk ennek hatására egy művet (április 22., 15.00). Az Iparművészeti Múzeumban Nagy Ervin kalauzol végig bennünket a Breuer újra itthon című kiállításon, megismerhetjük a Képzőművészeti Egyetem épületének történetét (április 19., 11.00) vagy Hemző Károly gasztrofotóit, melyeken egy generáció nőtt fel (A mi tandemünk – április 20., 17.00). A Néprajzi Múzeum is remek programokkal várja a látogatókat – mindent megtudhatunk a lábbelik múltjáról (Bocskor, csizma, paduka), sőt kicsit megpihenve, fekvő pozícióban ismerkedhetünk Lotz Károly freskójával. Ha kíváncsiak vagyunk a köztéri szobrok történetére, amik mellett nap mint nap elhaladunk, akkor feltétlenül tartsunk Menasági Péter szobrásszal 19-én, szerdán 16 órától. Hétvégén a galériákon lesz a fókusz – öt túrán egy-egy művészettörténész segítségével térképezhetjük fel a főváros galériáit reggeltől estig. Vasárnap pedig többek között hat műteremház vár minket, ahol közel hatvan művésszel találkozhatunk.

rap: Milyen területről kerültél az Art Week igazgatói pozíciójába?

BL: Művelődésszervezői diplomám van. Mindig is közel állt hozzám a művészet, de csak tíz éve kerültem a szcénába. Ezalatt vezettem galériát, létrehoztam a nyilvános műterem-látogatást mint műfajt, nyitottam egy műteremházat L Art Open Studios (LAOS) néven, ahol pillanatnyilag 14 művész alkot. Hiszem, hogy a képzőművészet Magyarországon mostohagyerek még a művészetek között is, és azon dolgozom, hogy ez megváltozzon.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.