rés a présen

A képzőművészet Magyarországon mostohagyerek

Bérczi Linda igazgató, Budapest Art Week

  • rés a présen
  • 2017. május 13.

Képzőművészet

rés a présen: Milyen rendezvény a Budapest Art Week (BAW)?

Bérczi Linda: Hatnapos rendezvénysorozat, mely a főváros képzőművészeti életét hivatott bemutatni. Öt éve visszük a Nyitott Műtermek Délutánja (NyMD) nevű programot, amely személyes találkozást tesz lehetővé képzőművészekkel – így kívánjuk közelebb hozni a kortárs műveket a látogatókhoz. Ebből továbblépve valósult meg régi álmom, a BAW. Itt a szcéna egészét egyben mutatjuk be – múzeumok, galériák és műtermek is részt vesznek a programban –, így a látogatók minden szegmensét megismerhetik a képzőművészeti világnak. Az álomból valóság Bán Teodóra és a Budapesti Tavaszi Fesztivál segítségével lett, 2016-ban lehetőséget adtak a megvalósításra. Munkánk gyümölcsöző volt, már az első BAW nagy népszerűségnek örvendett, így idén még nagyobb lendülettel foghattunk bele a szervezésbe.

rap: Mi lesz az idei rendezvényen?

BL: 2017-ben több mint 60 helyszín kapcsolódott a BAW-hoz, és több mint 80 kiállítást nézhetnek meg az érdeklődők egy karszalaggal április 18. és 23. között. A kiállításokon túl hetven programot is szerveztünk. Tárlatvezetések, múzeumi táncelőadások, galériatúrák, előadások, beszélgetések formájában kerülhet közelebb a közönség nemcsak a kortárs, de a modern művészethez. Nálunk a túrák egyben közösségi élményt is rejtenek – a vezetők nem csupán mesélnek, hanem bevonják a látogatókat, párbeszéd alakul ki. A műterem-látogatások során maguk a művészek mesélnek munkásságukról, illetve láthatjuk az alkotóterüket, érezhetjük a festékszagot.

rap: Lesz-e újdonság?

BL: Minden évben szeretnénk valamit újítani. Idén a társművészetek felé fordultunk, mindennap lesz a rendezvénysorozat alatt író-képzőművész beszélgetés Közös utak néven, ahol többek között arra keressük a választ, hogyan hatnak egymásra az egyes művészeti ágak. S ahogy már említettem, több kortárs táncelőadás is lesz – egy a Műcsarnokban és kettő a Nemzeti Múzeumban. Bekerült a programba az óbudai képzőművészeti helyszíneket bemutató, vezetett séta és egy metrótúra is, ahol a látogatók a 4-es metró vonalán látható műveket ismerhetik meg.

rap: Mik a kiemelt programok?

BL: A hat nap alatt megismerhetjük például a Goldberger család és a textilgyártás történetét (Kéktúra – április 21., 16.30), Óbuda világát különböző tematikájú séták során (április 18., 19., 21., 23.), megnézhetjük a Magyar Nemzeti Galériában a most megnyílt Georg Baselitz-kiállítást, sőt magunk is készíthetünk ennek hatására egy művet (április 22., 15.00). Az Iparművészeti Múzeumban Nagy Ervin kalauzol végig bennünket a Breuer újra itthon című kiállításon, megismerhetjük a Képzőművészeti Egyetem épületének történetét (április 19., 11.00) vagy Hemző Károly gasztrofotóit, melyeken egy generáció nőtt fel (A mi tandemünk – április 20., 17.00). A Néprajzi Múzeum is remek programokkal várja a látogatókat – mindent megtudhatunk a lábbelik múltjáról (Bocskor, csizma, paduka), sőt kicsit megpihenve, fekvő pozícióban ismerkedhetünk Lotz Károly freskójával. Ha kíváncsiak vagyunk a köztéri szobrok történetére, amik mellett nap mint nap elhaladunk, akkor feltétlenül tartsunk Menasági Péter szobrásszal 19-én, szerdán 16 órától. Hétvégén a galériákon lesz a fókusz – öt túrán egy-egy művészettörténész segítségével térképezhetjük fel a főváros galériáit reggeltől estig. Vasárnap pedig többek között hat műteremház vár minket, ahol közel hatvan művésszel találkozhatunk.

rap: Milyen területről kerültél az Art Week igazgatói pozíciójába?

BL: Művelődésszervezői diplomám van. Mindig is közel állt hozzám a művészet, de csak tíz éve kerültem a szcénába. Ezalatt vezettem galériát, létrehoztam a nyilvános műterem-látogatást mint műfajt, nyitottam egy műteremházat L Art Open Studios (LAOS) néven, ahol pillanatnyilag 14 művész alkot. Hiszem, hogy a képzőművészet Magyarországon mostohagyerek még a művészetek között is, és azon dolgozom, hogy ez megváltozzon.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.