Aba-Novák hagyatéka: Freskósors

szerző
- szõnyei -
publikálva
1998/34. (08. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kevés látszik belőle, de van egy nagy freskó Szegeden, Aba-Novák Vilmos festette 1937-ben, a "népi demokrácia" levakoltatta a ´40-es években, a művész örökösei pedig szeretnék restauráltatni - már csak azoknak a nyamvadt millió forintoknak kéne végre előgurulniuk.

Kevés látszik belőle, de van egy nagy freskó Szegeden, Aba-Novák Vilmos festette 1937-ben, a "népi demokrácia" levakoltatta a ´40-es években, a művész örökösei pedig szeretnék restauráltatni - már csak azoknak a nyamvadt millió forintoknak kéne végre előgurulniuk.

Hogy a végén kezdjük, talán, talán most erre is éledezik a remény. Néhány nappal ezelőtt ugyanis elköltözött az Aba-Novák család tulajdonában lévő műteremvillából, a Rózsadomb tetejéről az évtizedek óta ott élő kényszerbérlő, így lehetőség nyílt az épület eladására, hogy aztán a várható pénz egy részét a család meglobogtathassa a szegedi önkormányzat és egyéb, a kulturális örökség megőrzésére áldozni is hajlandó intézmény illetékesei előtt, hogy segítségükkel összejöjjön a restaurálás költsége. Addig is az épületben kiállítást rendeznek, hogy megünnepeljék a ház kiürülését, és publicitást szerezzenek az ügynek.

*

Eleinte az is kétséges volt, érdemes-e egyáltalán hozzáfogni a munkához, mivel a cementes habarcs, amelyet annak idején a freskóra fröcsköltek, alapos pusztítást végzett. A Szeged belvárosa felé vezető úton, a Hősök kapuja boltívei alatt lévő freskót ugyanis a város első világháborúban elesett 12 ezer katonájának emlékére festette Aba-Novák Vilmos, a megrendelő polgárok kívánságára belekomponálván a Szegedről startolt kormányzót is. A magyar történelem ismeretében érthető, hogy Horthy képmásának látványát nem viselte el az 1945 utáni hatalom, de az is belátható, hogy - túl a hamvai hazahozatalát kísérő hisztérián - ma már "egyszerű" műemlékes feladatnak lehetne tekinteni az egy nagy- és két kisívből álló műalkotás helyreállítását. Végül is Aba-Novák a két háború közötti időszak egyik jelentős művésze, jobb, ha a villamos vezeték fölött az látható, amit ő festett, mint az, amit rávakoltak, Horthy meg úgyis csak egyetlen alak a katonák között, 250 négyzetméteren nem oszt, szorozni se nagyon. (Egyébként nem olyan rég Székesfehérvárott állami pénzből restauráltak egy másik, 1938-ban készült, 1945 után levakolt Aba-Novák-freskót, azon is van Horthy, ott olyan kollégák társaságában, mint Hunyadi vagy Kossuth.)

A pusztítás ismeretében arra lehetett számítani, mondja Forray Kornélia restaurátor, hogy nagyon töredékes állapotban kerül majd csak elő a falkép. Egy kis darab próbafeltárása után arra jutottak a szakértők, hogy hagyományos értelemben vett restaurálás helyett inkább csak rekonstrukcióra gondolhatnak, archív fotók, színvázlatok és leírások alapján szinte újra kéne festeni azt. 1995-ben, próbaképp és az adakozó kedvet birizgálandó helyrehoztak három részletet az egyik kisíven, előjött hát a festő önarcképe, Szent Borbála és Szent György. 1996-ban rekonstruáltak másik négy képet, így ezt a kisívet letudták. Elment 6 millió forint, gyakorlatilag az összes addigi pénz.

Azóta semmi, se jelentősebb összeg, se munka, se megbízás. Ami addig cement alatt volt, azóta is ott van. Forray Kornélia szerint tizenöt-húsz ember két év alatt tudná helyrehozni a freskó többi részét.

*

Aba-Novák Vilmos lánya, Judit és az ő fia, Kováts Kristóf - aki 1952-ben születvén személyesen nem ismerhette 1941-ben elhunyt nagyapját - eddig is mindent elkövetett a restaurálás érdekében. A minden ez esetben odáig terjedt, hogy fölajánlották a festőművész által halála előtt egy évvel épített műteremvilla értékesítéséből befolyó pénzt a freskó helyreállítására. Megtehették, mert - bár tulajdonilag az övék volt, s a mai napig az - Budapest 1945-ös ostroma óta nem laktak benne: a bombázások után kölcsönadták ismerősöknek, akiket az ÁVH 1947-ben kipenderített, vélhetően azért, hogy tetőt adjon a Rózsadombon lakó elvtársak lakásaira vigyázó őrangyalok feje fölé, 1956 után pedig először önkényesen beköltözött egy fura módon Münchenből épp akkor hazatelepült család, majd az akkori népművelődési minisztérium kiutalta (a rendszerváltás után kényszerbérlői státusba került) Somogyi Árpád szobrászművésznek, aki cserébe leadta lakását és műtermét. Õ költözött ki negyven év után, két héttel ezelőtt. Aba-Novák örököseinek nem volt módjuk kitenni a kényszerbérlőt, hiszen nem tudtak azonos értékű cserét felajánlani. Ezért, mivel reményük sem volt hozzájutni saját tulajdonukhoz, fölajánlották Szegednek a villát 1988-ban, hátha az kezdeni tud vele (s a benne lakókkal) valamit. De semmi nem változott - még azután sem, hogy az Antall-kormány törvényt hozott arról, hogy az önkormányzatok kötelesek megszüntetni a kényszerbérleteket. A II. kerület által felajánlott cserelakásokat azonban a lakó nem fogadta el, az Aba-Novák-örökösöknek pedig sem képük nem volt kifizethetetlen nagyságú lakbért kérni (szakértő szerint havi 160 ezer is reális lett volna), de egy bírósági döntés értelmében különben is csak 8-ról 13 ezerre emelhettek, a legutóbbi időkben mentek csak fel havi 17-re. A Rózsadomb tetején egy 200 négyzetméteres - ebből 80 négyzetméter műterem - villáért, kerttel.

*

Kováts Kristóf azt mondja, szakértői becslés szerint körülbelül 45-50 millió forintot lehetne kapni a komoly javításokat igénylő villáért, ebből a család 20 milliót ajánl fel az alapítványnak a freskó restaurálására. Elvárható Szegedtől, hogy más szponzorokat, vállalkozókat is ösztönző, tisztes összeget tegyen le mellé, legalább ugyanekkorát - körülbelül 45 millió forintért be lehetne fejezni a munkát. Ekkora összeg még sosem volt a Szeged város közgyűlése által 1992-ben, a freskó feltárására és helyreállítására létrehozott Aba-Novák Közalapítvány bankszámláján.

Az Aba-Novák-villa tehát eladó. A család, amely több mint negyven éve nem lakott benne, egy csoportos kiállítással kíván búcsút venni tőle, kvalitásos művészeket hívtak meg, Aba-Novákhoz személyükben is kapcsolódó öregeket és másokat, köztük olyanokat is, akiknek szintén volt részük némi rendszerspecifikus csesztetésben. Ad majd művet többek között Asszonyi Tamás, Banga Ferenc, Barabás Márton, Berki Viola, a néhai Csohány Kálmán (akinek kerámiafalát régebben egy soproni szállodában, nemrég pedig egy a Hit Gyülekezete által megvett pásztói áruházban leverték) özvegye, Gyulai Líviusz, Melocco Miklós, Paulikovics Iván, Schmal Károly, Segesdy György (ő a Jászai Mari téri Marx-szobra miatt érezhette meg a történelem szelét), a néhai Somogyi József örököse, Szabados Árpád (a Mozgó Világ betiltásában volt érintve), Szemethy Imre, Záborszky Gábor, s persze lesz Aba-Novák is. A II. kerület, Zuhany u. 6. alatt augusztus 28-án, két hétre nyíló kiállítás mottója pedig: Ne vakolj freskóra!

- szőnyei -

szerző
- szõnyei -
publikálva
1998/34. (08. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?