rés a présen

„Álmomban két festő voltam”

Kovács Lola képzőművész

  • rés a présen
  • 2019. február 24.

Képzőművészet

rés a présen: Volt már korábban is duóban kiállításod?

Kovács Lola: Igen. Álmomban két festő voltam, és játszottam egymással. Kotormán Norberttel, azután Gajzágó Donátával is volt nemrég duókiállításunk. Szeretem ezt a szituációt, mert valami dialógusféle alakul ki, amit a kiállítás nézői is érzékelhetnek. Ezek a helyzetek spontán alakulnak a barátságok és szakmai egyetértések mentén, és nem egy külső kurátori döntés befolyásaképpen. Örülök annak, hogyha ebben a kivételesen magányos szakmában társakkal dolgozhatok együtt. Persze azért egyéni kiállításaim is vannak, legutóbb a Fészek Galériában volt októberben a Haj című.

rap: Szilágyi Terézzel a Fugában most nyílt közös kiállításod, a Veszett határ is kétszereplős.

KL: Szilágyi Terézzel többször állítottunk ki együtt, sőt egy nagyszabású murális munkát is készítettünk közösen a Nyíregyházi Egyetem számára. Ez a mostani kiállítás sokáig érlelődött bennünk. Ugyanazokkal a gondolatokkal és témákkal néztünk szembe, művészileg nagyon különbözően felfegyverkezve, de nagyon hasonló érzékenységgel. A Petőfi Sándor utcai Fuga két lenti terme a sötét falakkal álomszerű helyszín a képeinknek, a nézők számára nagyon bensőséges, szokatlanul drámai hangulatot teremt. Úgy érzem, most nagyon jókor vagyunk jó helyen, a Fuga egyre fontosabb szerepet, sőt talán űrt is tölt be a budapesti kulturális életben.

rap: Mire reflektál a kiállításotok?

KL: A Veszett határ külső és belső határokról, határtalanságról szól. Teréz olaj-vászon festményei fény-árnyék vetületek geometrikus leképezései, a tér kívülről befelé fordítása, a konstrukció szubjektivitása. Személyes kedvencem egy kút részletét felnagyító hatalmas festménye. Erre a bemutatóra én egy felfüggesztett, lebegő szobor installációval készültem, egyetlen kéz mutációiból összeállt egy fémesen grafitszürkére patinázott kézrengeteg, egy felhőszerű képződmény. Ezt kísérik erősen személyes és érzelmekkel telített fotók, amelyeket ugyanolyan hozzáállással komponálok meg, mint a festményeimet.

rap: Meddig látható a tárlat?

KL: Január 28-ig látható a kiállítás, hétfőtől vasárnapig 13 és 21 óra között, kedden zárva van. Nekünk annál nagyobb öröm, minél többen és minél többféle szemmel látják a kiállítást, szeretettel invitálunk mindenkit! A Fugában sok más program is vonzó lehet, beszélgetések, koncertek is szoktak lenni.

rap: Milyen kiállítások hatottak rád mostanában?

KL: Szuper ez az időszak! Két legközelebbi barátomnak volt/van csodálatosan jó kiállítása. Mező volt a címe Haász Katalin nemrég rendezett kiállításának a Neon Galériában, és a Paksi Képtárban márciusig látható még Káldi Katalin Testek sebessége című nagy volumenű kiállítása. Két magyar származású művészt kell még említenem, akiket nagyon nagyra tartok. Reigl Judit fantasztikus fekete festményeit nagyon jó volt látni decemberben a Makláry Galériában. A New Yorkban élő Agnes Denes különleges munkái pedig még februárig láthatók az acb Galériában.

rap: Mire készülsz ezután?

KL: A megnyitó után sem állt meg a közös munka Terézzel, hiszen a kiállításhoz katalógus is készül, Hajdu István szövegével, aki a kiállítást is megnyitotta. Legközelebb Rómában, a Magyar Akadémián lesz látható februárban egy csoportos kiállításon életem legnagyobb méretű, 3×4 méteres festménye, a Mirabel, amelyet a lányom szemeiről festettem. Az alkotómunka folyamatos, egészen szó szerint: akár egy folyam, sodor magával.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.