Kiállítás

Amalipe - Barátság

  • - dck -
  • 2013. augusztus 4.

Képzőművészet

A legtöbb kisgyerek imád rajzolni - hat-hét éves koromban naponta gyártottam a szebbnél-szebb ruhába öltöztetett királykisasszonyokat -, de mire kijárja az általános iskolát, képzeletét gúzsba kötik a rajzórák kötelező feladatai, a kocka, a gúla vagy a kúp élethű reprodukálása, esetleg a perspektivikus ábrázolás elsajátítása.

A Józsefvárosban a roma és nem roma közösségek közötti híd megteremtéséért dolgozó Testvérem Egyesület által indított tehetséggondozó mentorprogram olyan képzőművészeti foglalkozást kínált kilenc-tíz éves roma gyerekeknek, amelyben a különféle technikák megismerése egyetlen célt szolgált: a gyerekkori szabad szem megőrzését és fejlesztését. A művésztanárok - Csámpai Rozi, Bogdán János és Gügyi Ödön - által vezetett kisebb csoportok két "feladatot" kaptak: egyrészt, hogy készítsenek közös munkákat, másrészt, hogy ezek témája beleférjen a barátság fogalmi mezőjébe.

A Műterem kávézóban látható kiállításon az "idősebb" és az ifjabb művészek művei együtt láthatók. A tárlatból kitűnik, hogy a mesterek kézjegye egyáltalán nem befolyásolta a fiatalok munkáit, továbbá semmilyen módon sem erőltették, hogy a rajzok és festmények közelítsenek a látható valósághoz. A legérdekesebbek a Bogdán által "vezetett" csoport munkái: a nagyméretű hullámpapírra festett közös képek lendületes kompozíciói, színes, már-már szürreális világa és a térbe kiléptetett alkotás igazi csemegének számít. Nem mintha a többi gyereknek "szégyenkeznie" kellene: a szabadon engedett képzelet kedves és néhol vicces munkákat szült. Sorakoznak a szerelmes mackók, barátságos kutyák és madarak, de akad példa az ölelkező kancsókra is. Kár, hogy a szeretet és barátság képei között egyetlen királykisasszony sincs.

Műterem kávézó, Budapest VIII., Tavaszmező u. 19-21., nyitva július 20-ig

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.