Tavaszi programajánló

„Amikor megszűnik a valóságos idő”

Soós Nóra festőművész

Képzőművészet

Húsz éve mutatkozott be szülővárosában, Szombathelyen. Legutóbb tavaly, a Műcsarnokban volt kiállítása, festményei rendszeresen felbukkannak a legnagyobb aukciósházak katalógusában is, de nem kötelezte el magát kizárólagosan egy galériával sem. Legújabb képei áprilisban Virág Judit kiállítótermében lesznek láthatók.

Magyar Narancs: „Egyértelműen a topban van, generációjának egyik legkiemelkedőbb művésze” – nyilatkozta magáról Virág Judit, de ugyanezt sokkal hamarabb is olvashattuk. Ha visszatekint húszéves pályafutására, mit gondol, mivel érdemelte ezt ki?

Soós Nóra: Azt hiszem, erre nem nekem kellene válaszolnom. Jólesik hallani, de még ma sem nagyon tudom beleélni magam, nehezen hiszem el, hogy ilyeneket mondanak rólam. Talán az lehet az oka, hogy sikerült kompromisszumok nélkül, hitelesen és relevánsan fenntartanom mindazt, amit kortárs képzőművészként a világról gondolok. Másrészt már a legelejétől fontos volt számomra, hogy egy kép ne pusztán esztétikai izgalmat okozzon, de valódi intellektuális párbeszédre, gondolkodásra sarkallja a nézőt. Mindig igyekeztem a legérzékenyebben átszűrni magamon az engem körülvevő világ mikro- és makrotörténéseit, és erre valid kérdéseket és válaszokat megfogalmazni a képeimen. Manapság azt tapasztalom, hogy ez a hozzáállás egyre ritkább, a legtöbb képzőművész retteg attól, hogy bármit állítson, nagyon erős a megfelelési kényszer, a menekülés az üres esztétizálásba.

MN: Mi hozta meg az igazi sikert? Mi volt a fordulópont?

SN: Szerencsés vagyok, mert nagyon fiatalon, a képzőművészeti egyetemi diplomám megszerzésének évében kaptam egy felkérést a Szombathelyi Képtár akkori igazgatójától, Gálig Zoltántól egy önálló tárlatra. Végül a kiállítás átütő sikert aratott, és innentől kezdve nem volt megállás, beindult az egész. Több neves galériával dolgoztam együtt, műveim gyűjteményekbe kerültek, sok helyen szerepeltem külföldön és belföldön. Pályatársaim többségével ellentétben olyan témákat választottam, amelyek közéleti-globális problémákkal is foglalkoztak; az akkoriban sokszor hivatkozott festményem, a Big Apple például a szeptember 11-re reagált, de említhetném a hurrikánokról szóló sorozatomat is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.