Tavaszi programajánló

„Amikor megszűnik a valóságos idő”

Soós Nóra festőművész

Képzőművészet

Húsz éve mutatkozott be szülővárosában, Szombathelyen. Legutóbb tavaly, a Műcsarnokban volt kiállítása, festményei rendszeresen felbukkannak a legnagyobb aukciósházak katalógusában is, de nem kötelezte el magát kizárólagosan egy galériával sem. Legújabb képei áprilisban Virág Judit kiállítótermében lesznek láthatók.

Magyar Narancs: „Egyértelműen a topban van, generációjának egyik legkiemelkedőbb művésze” – nyilatkozta magáról Virág Judit, de ugyanezt sokkal hamarabb is olvashattuk. Ha visszatekint húszéves pályafutására, mit gondol, mivel érdemelte ezt ki?

Soós Nóra: Azt hiszem, erre nem nekem kellene válaszolnom. Jólesik hallani, de még ma sem nagyon tudom beleélni magam, nehezen hiszem el, hogy ilyeneket mondanak rólam. Talán az lehet az oka, hogy sikerült kompromisszumok nélkül, hitelesen és relevánsan fenntartanom mindazt, amit kortárs képzőművészként a világról gondolok. Másrészt már a legelejétől fontos volt számomra, hogy egy kép ne pusztán esztétikai izgalmat okozzon, de valódi intellektuális párbeszédre, gondolkodásra sarkallja a nézőt. Mindig igyekeztem a legérzékenyebben átszűrni magamon az engem körülvevő világ mikro- és makrotörténéseit, és erre valid kérdéseket és válaszokat megfogalmazni a képeimen. Manapság azt tapasztalom, hogy ez a hozzáállás egyre ritkább, a legtöbb képzőművész retteg attól, hogy bármit állítson, nagyon erős a megfelelési kényszer, a menekülés az üres esztétizálásba.

MN: Mi hozta meg az igazi sikert? Mi volt a fordulópont?

SN: Szerencsés vagyok, mert nagyon fiatalon, a képzőművészeti egyetemi diplomám megszerzésének évében kaptam egy felkérést a Szombathelyi Képtár akkori igazgatójától, Gálig Zoltántól egy önálló tárlatra. Végül a kiállítás átütő sikert aratott, és innentől kezdve nem volt megállás, beindult az egész. Több neves galériával dolgoztam együtt, műveim gyűjteményekbe kerültek, sok helyen szerepeltem külföldön és belföldön. Pályatársaim többségével ellentétben olyan témákat választottam, amelyek közéleti-globális problémákkal is foglalkoztak; az akkoriban sokszor hivatkozott festményem, a Big Apple például a szeptember 11-re reagált, de említhetném a hurrikánokról szóló sorozatomat is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.