Abdallah kollégiumi szobája a Gellért-hegyrõl a budai Várra néz. A négyszintes tömbrõl sokat elárul, hogy korábban a munkásõrség központjának adott helyet. A szürke betondoboz látványa azért csalóka: az elõcsarnok fölötti tantermek vagy a hazai viszonylatban kuriózumnak számító kétágyas, saját fürdõszobás kollégiumi kvártélyok kifejezetten modernnek és barátságosnak mondhatók.
Abdallah szerint hazájában nagyjából annyit tudnak Magyarországról, hogy a szocialista országból kapitalista lett. A Kairói Egyetemen olasz-magyar szakon diplomázott bölcsész úgy véli, a nyelvtanulás a legcsodálatosabb dolog a világon, azt viszont nem érti, hogy miért pont az ikes igékbe szeretett bele. Tudomása szerint õ az egyetlen egyiptomi, aki spontán, nem a rokoni kapcsolatok miatt kezdett el iskolai keretek között magyart tanulni. Abdallah a BBI hungarológus ösztöndíjasainak egyike. A tanulóév végeztével otthon egyetemi docensi állás várja - az olasz szakon. Jó esetben a magyar kereskedelmi attasénak is tolmácsolhat majd.
Rajta kívül idén körülbelül százötvenen pályáztak az ösztöndíjra, amely a szállás és ellátás mellett havi tizenhatezer forint zsebpénzt is biztosít. Az Oktatási Minisztérium és a BBI minden évben harmincfõs ösztöndíjaskeretet hirdet meg, amit tavaly az intézet még saját erõbõl megduplázott. Idén az utóbbi elmaradt. A nyertesek jellemzõen az unión kívül rekedt, volt szocialista országokból, illetve a finnugrisztikát mûsoron tartó észt, udmurti, valamint finn egyetemrõl érkeztek. A képzésen való részvétel feltétele a nyelvi vagy magyarság-tudományi kurzuson való korábbi részvétel, de volt már olyan japán ösztöndíjas is, aki egy szót sem tudott magyarul: ott az segített, hogy hungarikumot (magyar bort) kívánt importálni, és szükségét érezte a nyelvtudásnak.
A hungarológusok a sima nyelvórák mellett elõadásokat hallgatnak a magyar irodalomról és nyelvészetrõl, történelemrõl, földrajzról, néprajzról és mûvészettörténetrõl. A cél az, hogy közepes nyelvtudású diákok is szisztematikus alapismereteket szerezzenek és megfelelõ lexikális tudásuk legyen, hogy a tudásanyagot aztán önállóan is bõvíteni tudják. A szemináriumok gyakorlatiasak, aktuális kérdésekkel is foglalkoznak. A kurzusok között találni irodalmi és történelmi szöveg- és forráselemzést, mûfordítási gyakorlatokat. A megkérdezett ösztöndíjas hallgatók közül legtöbben a politikai és történelmi szemináriumokért, illetve a magyar nyelv oktatási módszertanáért rajonganak, késõbb többen mûfordítóként, tanárként, kiadói szerkesztõként dolgoznának szívesen.
A hungarológia tanszék
2002 szeptemberében alakult a BBI-ben, a tavalyi tanévet már a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által akkreditált kreditrendszeres oktatásban kezdte el. Az oktatási programot a balassisok alakították ki, a bizonyítványokat a PTE adja. A tanszék vezetésére kiírt pályá-zatot 2002-ben Menyhért Anna, a József Attila Kör vezetõje nyerte el, aki idõvel szülési szabadságra ment. Az õt helyettesítõ Kiss Noémi elmondta, hogy tanáraik kivétel nélkül tudományos fokozattal rendelkezõ vagy épp annak megszerzésén dolgozó fiatal oktatók. "Mindez minõségi elõrelépés, hiszen korábban nem volt ilyen elvárás az itt tanító tanárokkal szemben. Programunk elõnye, hogy beleillik az európai diákmobilitást preferáló bolognai folyamatba: akinek az EU-ban kedve támad hungarológiát tanulni, annak az anyaegyeteme elfogadja az itt szerzett kreditpontokat."
A hungarológusprogram koncepciója egybevág az európai egyetemek oktatási gyakorlatával, a kultúra interdiszciplináris megközelítésével. A hungarológiai tanszéki csoport a lehetõ legszélesebb alapokon nyugvó kultúratudományként értelmezi a magyarságismeretet, és minden olyan nézõpontot figyelembe vesz, ami értelmezhetõbbé, eladhatóbbá teszi a magyarságtudományt. Az intézet nemcsak oktatással, hanem módszertani kutatásokkal és tankönyvfejlesztéssel is foglalkozik. Ottjártunkkor érkezett meg a nyomdából a kortárs magyar irodalom szöveggyûjteménye, amely iránt már külföldi kulturális intézetek is jelezték érdeklõdésüket. A gyûjtemény annak a hungarológiai tankönyvcsaládnak a tagja, amely speciálisan külföldi hallgatóknak készül a BBI tanárainak a közremûködésével.
Az intézet a tavalyi hatvannal szemben az idén csak harminc ösztöndíjast tudott fogadni. Több óraadótól meg kellett válni, miközben a tovább foglalkoztatott tanárok óraszáma húszra emelkedett. Vagyis elfogyott a pénz. A BBI májusig
160 millió forint köztartozást
halmozott fel, ami miatt Ujváry Gábort, az intézet fõigazgatóját és a gazdasági vezetõt menesztették, az intézmény élére pedig ideiglenesen kincstári és miniszteri biztost neveztek ki. Noha a hiány kétségtelen tény volt, a jobboldali sajtó politikai motivációkra gyanakodott. (Szellemi végek, Heti Válasz, 2004. május 20.) Gremsperger László oktatási igazgató szerint a sejtetések minden alapot nélkülöznek: a hiány menedzselésére szerinte is csak rossz megoldások kínálkoztak, de hogy épp a dolgozók utáni járulékok nemfizetését választotta a vezetés, az jogilag rosszabb megítélés alá esett. Szerinte akkor kellett volna jóval határozottabban ágálni a fenntartónál, amikor az intézmény még nem görgetett ekkora hiányt maga elõtt - természetesen abban az esetben, ha a gazdálkodásért felelõs vezetõk meg voltak gyõzõdve az alulfinanszírozottság tényérõl. Politikai szimpátiáikat - Ujváryt az Orbán-kormány nevezte ki, Gremsperger SZDSZ-es kötõdésû - az elején tisztázták, és ez szerinte az utolsó pillanatokig nem befolyásolta az együttmûködésüket. (A BBI változatlan feladatok mellett idén 15 százalékkal kevesebb pénzbõl - 700 millió forintból - gazdálkodhatott, mint tavaly. A fõigazgató távozását követõen az intézet tartozásait rendezték.)
A megszorításoknak köszönhetõen az idei tanévben több program nem indult el (például a határon túli értelmiségiek szaknyelvû utóképzése), a marketinggel foglalkozó részleget, illetve annak kiadásait pedig meglehetõsen leépítették. Ijedséget váltott ki az a pletyka, hogy a "98 százalékban oktatási intézményt" az Oktatási Minisztériumtól a kulturális tárcához kívánják áthelyezni. A kevésbé jól informáltak attól tartottak, hogy ez az oktatási tevékenység erodálását vonhatja maga után. Lauter Éva, miniszteri biztos, megbízott fõigazgató azonban a múlt héten egy hosszabb beszélgetésben érzékeltette, hogy ezen a területen nem tervez változást. Inkább erõsíteni szeretné a magyar kultúra nemzetközi megismertetését, amihez a külföldi kulturális intézetek mellett a BBI hálózatát és kapcsolatrendszerét is igénybe venné. Az intézet részletes szakmai programja az év végére készül el: a credóból egyelõre csak annyi látszik, hogy a BBI az országot és a hazai intézményrendszert bemutató nemzetközi tájékoztató tevékenységet is végezne.
Gremsperger szerint a BBI-n belül a magyar nyelvi és a hungarológiai képzésnek komoly lehetõségei vannak: a nyári tanfolyamon egyre több a tolmács, akik sokadik nyelvként a magyart is elsajátítanák, és szükségük van magyarságismeretre is. Mivel az intézetben módszertanilag magas szintû oktatás folyik, számára az is logikusnak tûnne, ha a külföldre delegált lektorok felkészítésében mind a nyelvoktatás-módszertani, mind a hungarológiai képzés komolyabb szerepet játszana.
Bogár Zsolt
Az intézetrõl
A BBI-t a német Goethe Institut, illetve az angol British Council mintájára hozta létre 2002 elején az Orbán-kormány a Magyar Nyelvi Intézet, a Nemzetközi Hungarológiai Központ és a Hungarológiai Tanács összevonásával. Az intézet vezetõje Ujváry Gábor lett, aki ezért az állásért a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatói és a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatói posztját hagyta oda. A BBI oktatási programja igen széles körû: egyetemi elõkészítõ kurzusokat szervez külföldiek számára, és folytatja tovább a hagyományos értelemben vett nyelviskolai tevékenységet is. A magyar származásúak körében külön foglalkozik a Kárpát-medencei magyarság (azon belül is a Csángóföldrõl, Vajdaságból és Kárpátaljáról érkezõ hallgatók), illetve a nyugati szórványban élõk nyelvi felkészítésével. A hungarológiai képzés a korábbi "cserkészprogramból" fejlõdött ki: a Nyugati Magyar Cserkészszövetség kérte ugyanis elõször a tíz hónapos kurzus beindítását. A BBI két épületben (a Somlói és a Budaörsi úton) ma szinte teljes kihasználtsággal mûködik, 530 hallgatója van. 2004 õszén megdöbbentõen sokan érkeztek Vietnamból: a közel százötven hallgató kezdõ szintre iratkozott be, de kollégiumi elhelyezést nem kértek, ami arra vall, hogy a rokonaik már itt élnek Magyarországon, és egzisztenciát teremtve most maguk után hozták a családjukat is.
