Felforgatja-e a művészet világát az NFT?

Digitális zsákbamacska

A világ nagy aukciósházainak híreiben egyre többet találkozunk úgynevezett NFT-kkel, vagyis blokklánc technológiával egyedivé tett alkotásokkal, amelyek ráadásul sorra rekordáron kelnek el. Megnéztük, hogyan vált az NFT rövid idő alatt a művészet kikerülhetetlen fogalmává.

Egy évvel ezelőtt, 2021 márciusában rekord­áron, 69 millió dollárért kelt el a Christie’s aukcióján Beeple, azaz Mike Winkelmann számítógépes illusztrációkból álló, NFT-ként hitelesített kollázsa. Az Everydays hatalmas sikere új keletű aranylázat generált, amelynek lényege a művészeti alkotások non-fungible tokenként, azaz digitálisan előállított, s blokklánc technológiával egyedivé tett dologként való hitelesítése és adásvétele. (A technológia a kriptopénzek kapcsán vált ismertté, s az NFT rövidítésben szereplő token kifejezés is erre a kapcsolatra utal; egységes magyar kibontása még nincs az NFT-nek.)

Az első NFT-t Kevin McCoy nevéhez kötik. Az amerikai médiaművész arra keresett megoldást, hogyan hitelesíthetné a szerzői jogot és a tulajdonjogokat az eladott digitális alkotásain. Ekkor jött rá, hogy a blokkláncok egyfajta virtuális trezorként is funkcionálhatnak. 2014-ben fel is töltötte az egyik blokklánc platformra a világ első NFT-műveként jegyzett Quantum című alkotását, amelyet a Sotheby’s 2021-ben 1,47 millió dollárnak megfelelő összegért árverezett el.

A kriptopénzekhez is használt blokkláncok egy olyan adatbázist alkotnak, amelybe egyedi és másolhatatlan bejegyzéseket készíthetünk. Az NFT ilyen bejegyzésként, blokként van rögzítve ebben a láncolatban, ezáltal a műalkotás olyan hitelesítést kap, ami biztosítja eredetiségét, hozzárendeli egy adott tulajdonoshoz, később pedig követhetővé teszi az adásvételét. „Ez megoldja a digitális műalkotások évtizedes problémáját: hiszen hiába másoljuk, képernyőfotózzuk az adott művet, arról már egyértelműen megállapítható, hogy nem eredeti” – magyarázza Györfi András, a Kripto Akadémia szakértője.

 

Az okos kódsor

A NFT-alapú művek tavaly március óta közel 44 milliárd dollárnyi forgalmat hoztak, és ez még mindig csak a kezdet. A metódus alapjaiban változtatta meg a digitális műalkotások kezelésének mikéntjét.

NFT nemcsak műalkotás lehet, hanem bármi, amiről valaki úgy gondolja, hogy eladható. Így a jelenség hatalmas hozadéka a zaj, egyelőre ugyanis az NFT-ként létező digitális tárgyaknak csak egészen kicsi százalékáról vélhető, hogy megüt művészetileg és esztétikailag is elismerhető értéket. Éppúgy megtalálhatók NFT-ként a kosaraskártyák digitális másai, a Nike 3D cipői vagy a számítógépes játékokhoz szükséges virtuális kiegészítők, mint Damien Hirst alkotásai. Hirst tavaly nyáron indította el a Nifty digitális piacterén elérhető The Currency című projektjét. Egy 10 ezer darabos NFT-kollekciót árul, amelynek a különlegessége, hogy a digitális mellett a fizikai eredetijük is elkészült. A megvétel után egy évvel a vásárlónak azonban döntenie kell, hogy a fizikailag létező vagy az NFT-alkotást tartja-e meg, a másik példányt ugyanis megsemmisítik. Ezzel a kísérlettel a művészeti alkotások valutává válásának hatá­rait térképezi fel. Quentin Tarantino azzal próbálkozott, hogy eladja a Ponyvaregény egyes jeleneteit, de a jogokat birtokló filmstúdió gyorsan megvétózta az ötletet. A londoni Royal Ballet egyik sztárja, Natalja Oszipova híres fellépéseit tette fel NFT-ként, Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója pedig a világ első tweetjét adta el 2,9 millió dollárnak megfelelő ethereumért (ez a bitcoin után a második legnagyobb forgalmú kriptopénz, használják a rövidebb ether elnevezését is).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.