Felforgatja-e a művészet világát az NFT?

Digitális zsákbamacska

A világ nagy aukciósházainak híreiben egyre többet találkozunk úgynevezett NFT-kkel, vagyis blokklánc technológiával egyedivé tett alkotásokkal, amelyek ráadásul sorra rekordáron kelnek el. Megnéztük, hogyan vált az NFT rövid idő alatt a művészet kikerülhetetlen fogalmává.

Egy évvel ezelőtt, 2021 márciusában rekord­áron, 69 millió dollárért kelt el a Christie’s aukcióján Beeple, azaz Mike Winkelmann számítógépes illusztrációkból álló, NFT-ként hitelesített kollázsa. Az Everydays hatalmas sikere új keletű aranylázat generált, amelynek lényege a művészeti alkotások non-fungible tokenként, azaz digitálisan előállított, s blokklánc technológiával egyedivé tett dologként való hitelesítése és adásvétele. (A technológia a kriptopénzek kapcsán vált ismertté, s az NFT rövidítésben szereplő token kifejezés is erre a kapcsolatra utal; egységes magyar kibontása még nincs az NFT-nek.)

Az első NFT-t Kevin McCoy nevéhez kötik. Az amerikai médiaművész arra keresett megoldást, hogyan hitelesíthetné a szerzői jogot és a tulajdonjogokat az eladott digitális alkotásain. Ekkor jött rá, hogy a blokkláncok egyfajta virtuális trezorként is funkcionálhatnak. 2014-ben fel is töltötte az egyik blokklánc platformra a világ első NFT-műveként jegyzett Quantum című alkotását, amelyet a Sotheby’s 2021-ben 1,47 millió dollárnak megfelelő összegért árverezett el.

A kriptopénzekhez is használt blokkláncok egy olyan adatbázist alkotnak, amelybe egyedi és másolhatatlan bejegyzéseket készíthetünk. Az NFT ilyen bejegyzésként, blokként van rögzítve ebben a láncolatban, ezáltal a műalkotás olyan hitelesítést kap, ami biztosítja eredetiségét, hozzárendeli egy adott tulajdonoshoz, később pedig követhetővé teszi az adásvételét. „Ez megoldja a digitális műalkotások évtizedes problémáját: hiszen hiába másoljuk, képernyőfotózzuk az adott művet, arról már egyértelműen megállapítható, hogy nem eredeti” – magyarázza Györfi András, a Kripto Akadémia szakértője.

 

Az okos kódsor

A NFT-alapú művek tavaly március óta közel 44 milliárd dollárnyi forgalmat hoztak, és ez még mindig csak a kezdet. A metódus alapjaiban változtatta meg a digitális műalkotások kezelésének mikéntjét.

NFT nemcsak műalkotás lehet, hanem bármi, amiről valaki úgy gondolja, hogy eladható. Így a jelenség hatalmas hozadéka a zaj, egyelőre ugyanis az NFT-ként létező digitális tárgyaknak csak egészen kicsi százalékáról vélhető, hogy megüt művészetileg és esztétikailag is elismerhető értéket. Éppúgy megtalálhatók NFT-ként a kosaraskártyák digitális másai, a Nike 3D cipői vagy a számítógépes játékokhoz szükséges virtuális kiegészítők, mint Damien Hirst alkotásai. Hirst tavaly nyáron indította el a Nifty digitális piacterén elérhető The Currency című projektjét. Egy 10 ezer darabos NFT-kollekciót árul, amelynek a különlegessége, hogy a digitális mellett a fizikai eredetijük is elkészült. A megvétel után egy évvel a vásárlónak azonban döntenie kell, hogy a fizikailag létező vagy az NFT-alkotást tartja-e meg, a másik példányt ugyanis megsemmisítik. Ezzel a kísérlettel a művészeti alkotások valutává válásának hatá­rait térképezi fel. Quentin Tarantino azzal próbálkozott, hogy eladja a Ponyvaregény egyes jeleneteit, de a jogokat birtokló filmstúdió gyorsan megvétózta az ötletet. A londoni Royal Ballet egyik sztárja, Natalja Oszipova híres fellépéseit tette fel NFT-ként, Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója pedig a világ első tweetjét adta el 2,9 millió dollárnak megfelelő ethereumért (ez a bitcoin után a második legnagyobb forgalmú kriptopénz, használják a rövidebb ether elnevezését is).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.