Kiállítás

Főúri utazások, úti kalandok

Képzőművészet

Ha épp nincs strandidő, és már végigcaplattuk a keszthelyi Festetics-kastély összes kiállítását a barokk szobabelsőktől a vadászati preparátumokig, majd ezek után egy kávéra vágyva még bóklászunk a főutcán, akkor könnyen belebotolhatunk az Amazon Házba, amely épp oly izgalmas dolgokat rejt, mint amennyire félrevezető lehet a neve a várost kevéssé ismerők számára. A látogatóközpont az egykori Amazon Szálló épületében létesült, amely évtizedeken keresztül omladozott a város egyik frekventált helyén, mígnem a kastély épületegyüttesét átmosó felújítási hullám el nem érte.

A Helikon Kastélymúzeum újabb kiállítótere 2016 áprilisában nyílt meg itt, és a régmúlt szárazföldi, vízi és légi közlekedésének emlékeit mutatja be. Ha azt gondolnánk, hogy ez kimerül néhány szekér meg úti okmány nem túl nagy izgalmat keltő mutogatásában, akkor nagyobbat nem is csalódhatnánk. A kiállítás nagy térben, sok szobára osztva, szellős elrendezésben vezet végig a lovas kocsik korától kezdve a vasúti közlekedés megjelenésén keresztül az automobilokig és léghajókig. Mindezt interaktívan, sok érdekességgel, szórakoztató részletekkel; sztorikkal banditákról, vonatkisiklásokról vagy épp a szervezett nyaralások, „kéjutazások” elterjedéséről. Ha életközelibb élményt akarunk a Habsburg Birodalom úthálózatáról, akkor még hintószimulátort is kipróbálhatunk.

A korabeli plakátoktól az úti gyógyszerkészletekig, sőt egy felújított vasúti luxuslakosztályig igazán sok mindent láthatunk. A helyi (balatoni) és a tágabb kontextusba illeszthető történeti emlékek jó arányban keverednek, és nem csak néhány tárló és falfelirat vezet minket: a kiállítás alkotói kreatívan és nagyvonalúan bántak a terekkel, az installálás egyszerre látványos és informatív.

Amazon Ház, Helikon Kastély­múzeum, Keszthely, állandó kiállítás

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.