Kiállítás

Grimm 200 - Testvérmesék

  • - dck -
  • 2013. március 7.

Képzőművészet

A 2B Galéria profiljának fontos része, hogy a tematikus és csoportos kiállítások mellett gyakran mutat be olyan kettős tárlatokat, ahol a két művészt nem valamely stiláris szál köti össze, hanem a családi kötelék. A galéria vezetője, Böröcz László (Böröcz András testvére) ezt a tematikát most a köbre emelte.

A kiindulópont Wilhelm és Jacob Grimm éppen kétszáz éve, 1812-ben megjelent mesegyűjteménye, a Gyermek- és családi mesék. A lefojtott horrorisztikus elemekben bővelkedő Hamupipőkét, Hófehérkét vagy a Piroska és a farkast lejegyző Grimm testvérek történetei közül Böröcz olyan műveket kínált feldolgozásra a hét kiállító testvérpárnak, amelyekben testvérek szerepelnek (A hat hattyú, A széttáncolt cipellők, Jancsi és Juliska, Tizenkét fivér, Három testvér, A négy fortélyos testvér, Egyszemke, kétszemke, háromszemke). És ez még nem minden: a kiállítást Ludwig Emil Grimmnek (a Grimm testvérek öccsének) rajzai vezetik be (amelyeken párosával szerepelnek az apró állatkák vagy a tekintélyes emberek).

Mivel a kiválasztott mesék a helyszínen is elolvashatók, bárki számára nyilvánvaló, hogy nem meseillusztrációkról van szó; a témák inkább csak kiindulópontok a művészek számára - ez leginkább a nyolcadik, osztrák páros munkái láttán szembetűnő, akik csupán vendégszövegként szerepeltetnek műveiken mesetöredékeket. Bár egy-egy pár azonos mesén dolgozott, csak kevesen készítettek közös művet. Ezek közül talán a legszebb és egyben leglíraibb is Kállai András és Henrik videója, amelyben pár naposan meghalt kisöccsüknek állítanak emléket.

Míg a nevükben is elkülönülő ikrek (Molnár Ferenc-Rácmolnár Sándor, Wächter Ákos-Wächter Dénes) munkái nem feltétlenül reflektálnak társuk alkotásaira, mások számos finom szállal kapcsolódnak egymáshoz. De a kiállítás a rokoni kapcsolatok és a mesék ismerete nélkül is nagyon élvezetes.

2B Galéria, Bp. IX., Ráday u. 47., nyitva: március 14-ig

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.