Kiállítás

Ki nevet a végén? Kiállítás Bada Dada halálának 10. évfordulójára

  • Tóth Béla István
  • 2016. május 14.

Képzőművészet

Bada Dada nem volt normális. De talán nem is lehetett volna normális, mint ahogy mi sem lehetünk igazán azok. Belső feszültségét, egyre fokozódó immanens őrületét művészetté szublimálta; festészettel, költészettel, rajzokkal és videómunkákkal csillapította démonai folytonos rohamát, mígnem végül ez is kevésnek bizonyult ellenük. Tíz éve halt meg, művei azonban továbbra is aktuálisak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a belőlük rendezett válogató tárlat az A38 hajó kiállítóterében, melyet egykori felesége és alkotótársa, Hornyik Anna Manna művei egészítenek ki, és korábban még be nem mutatott Bada-alkotások tesznek kivételessé.

Festészeti munkái ma is ugyanúgy figyelmet követelnek maguknak, mint egy évtizeddel ezelőtt, vagy épp megalkotásuk pillanatában. Különösen a Holdat vagy Napot mintázó, vagyis a csodás elérhetetlent, a távolit absztrakt módon parafrazeáló, szimbólumként használó különlegesen dinamikus alkotásai, melyek önálló ciklusként is értelmezhetők. Sajnálatos, hogy ezekből most alig néhányat láthatunk, grafikai munkái viszont szép számmal szerepelnek a kiállításon.

A rajzokat, verseket és kalligrafikus szövegeket kombináló művek ma is mosolyra húzzák a szánkat, elgondolkodtatnak vagy elképedésre késztetnek. Egyszerre infantilisek, szókimondóak és durvák, egyszersmind leképezik Bada Dada egészen kacifántos lelki karakterét. Mindenképp említésre méltó közülük A Halál kamionja mindenkit elgázol, mely vizuálisan jeleníti meg a Tudósok zenekar azonos című számának egzisztenciális üzenetét, ugyanakkor a drMáriással együtt készített Élőholt Bokszoló rajzsorozat is kiemelkedő. Hornyik Anna Manna képei pedig megfelelő kiegészítést és sajátos perspektívát adnak Bada Dada jobb megértéséhez.

A38 hajó, nyitva április 17-ig

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.