Kiállítás

Ki nevet a végén? Kiállítás Bada Dada halálának 10. évfordulójára

  • Tóth Béla István
  • 2016. május 14.

Képzőművészet

Bada Dada nem volt normális. De talán nem is lehetett volna normális, mint ahogy mi sem lehetünk igazán azok. Belső feszültségét, egyre fokozódó immanens őrületét művészetté szublimálta; festészettel, költészettel, rajzokkal és videómunkákkal csillapította démonai folytonos rohamát, mígnem végül ez is kevésnek bizonyult ellenük. Tíz éve halt meg, művei azonban továbbra is aktuálisak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a belőlük rendezett válogató tárlat az A38 hajó kiállítóterében, melyet egykori felesége és alkotótársa, Hornyik Anna Manna művei egészítenek ki, és korábban még be nem mutatott Bada-alkotások tesznek kivételessé.

Festészeti munkái ma is ugyanúgy figyelmet követelnek maguknak, mint egy évtizeddel ezelőtt, vagy épp megalkotásuk pillanatában. Különösen a Holdat vagy Napot mintázó, vagyis a csodás elérhetetlent, a távolit absztrakt módon parafrazeáló, szimbólumként használó különlegesen dinamikus alkotásai, melyek önálló ciklusként is értelmezhetők. Sajnálatos, hogy ezekből most alig néhányat láthatunk, grafikai munkái viszont szép számmal szerepelnek a kiállításon.

A rajzokat, verseket és kalligrafikus szövegeket kombináló művek ma is mosolyra húzzák a szánkat, elgondolkodtatnak vagy elképedésre késztetnek. Egyszerre infantilisek, szókimondóak és durvák, egyszersmind leképezik Bada Dada egészen kacifántos lelki karakterét. Mindenképp említésre méltó közülük A Halál kamionja mindenkit elgázol, mely vizuálisan jeleníti meg a Tudósok zenekar azonos című számának egzisztenciális üzenetét, ugyanakkor a drMáriással együtt készített Élőholt Bokszoló rajzsorozat is kiemelkedő. Hornyik Anna Manna képei pedig megfelelő kiegészítést és sajátos perspektívát adnak Bada Dada jobb megértéséhez.

A38 hajó, nyitva április 17-ig

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.