Kiskakas Animációs Filmnapok - Bajnokok ligája

Képzőművészet

Animációs kishatalmi pozíciónkat az utóbbi időben két rendezvény is erősítette. Először a Sopronban szeptemberben rendezett európai koprodukciós dzsembori, a Cartoon Forum, melyen abban a reményben vonult fel a kontinens fiatal tehetségeinek apraja-nagyja, hogy a szép számmal megjelenő iparági tényezők (mintegy 700 delegált, közülük 230 vásárló) ráharapnak, és az egymást érő pitchingek hatására sorozatrendelést adnak le animációs kezdeményeikre. A másik, animációs téren elért fegyvertény pedig a szombaton befejeződött Kiskakas Animációs Filmnapok, melyre a 130 éves fennállását ünneplő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Európa legjobb animációs iskoláit invitálta meg a nagykörúti Kinóba.

Animációs kishatalmi pozíciónkat az utóbbi időben két rendezvény is erősítette. Először a Sopronban szeptemberben rendezett európai koprodukciós dzsembori, a Cartoon Forum, melyen abban a reményben vonult fel a kontinens fiatal tehetségeinek apraja-nagyja, hogy a szép számmal megjelenő iparági tényezők (mintegy 700 delegált, közülük 230 vásárló) ráharapnak, és az egymást érő pitchingek hatására sorozatrendelést adnak le animációs kezdeményeikre. A másik, animációs téren elért fegyvertény pedig a szombaton befejeződött Kiskakas Animációs Filmnapok, melyre a 130 éves fennállását ünneplő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Európa legjobb animációs iskoláit invitálta meg a nagykörúti Kinóba.

*

"A MOME-n 2007-ben kezdődött egy újfajta képzés, aminek az első látványos sikere a Cartoon Forum volt, ahová két hallgatói projektünket is beválasztották. Az egyikre különösen nagy kereslet mutatkozott, a Disney európai igazgatója is lelkes volt. Azt szeretnénk elérni, hogy a hallgatók be tudjanak kapcsolódni az európai vérkeringésbe, ezt szolgálja a Kiskakas is. Az a 15 iskola, melyek ma itt a MOME-n kívül képviseltetik magukat, az animációs iskolák bajnokok ligája. Olyan, mintha elhívtuk volna az összes nagy csapatot, a Juventustól a Barcelonáig" - vallja Fülöp József fesztiváligazgató, a MOME animációs programjának vezetője. És hogy milyen képet mutat a bajnokok animációs ligája? Aligha meglepő módon erős angol és francia jelenlétet, ezen belül pedig a klasszikus, "még minden lehet belőlem" életérzésre feljogosító egyetemi diploma rivalizálását az olyan elitképzéssel, mely papírt ugyan nem ad, de nagyon is célirányosan az iparági követelményekre készíti fel a hallgatókat. Boldogok az olyan nemzetek, tehetjük hozzá, ahol az iparág az iskolától alig néhány sarokra üzemel, mindközönségesen: létezik. A hároméves képzést nyújtó párizsi Gobelins vezetése ezt a néhány saroknyi távolságot annyival is lerövidíti, hogy náluk nemcsak a tanárok osztályoznak, hanem a majdani munkaadók részéről is van értékelés, és a tanári vélemény ugyanolyan súllyal esik latba, mint azoké, akik csinálják. A Gobelins nemzetközi kapcsolatait ápoló Eric Riewer egy motivációs tréner határozottságával sulykolja iskolája hitvallását. Nem elég magyarnak lenni, tehetség is kell az érvényesüléshez - az őshollywoodi mondás továbbfejlesztett változata a Gobelins szerint: nem elég tehetségesnek lenni, addig kell kalapálni a tehetséget, míg épkézláb, meggyőző, a közönségre ható történetek kerülnek ki az alkotói kezek közül. Mert a művészkedés szép dolog, ám a Gobelins falai közt azon van a hangsúly, hogy a delikvenseket ne csak az utókor, de az iparág is díjazza. És díjazza is, például egy Oscar-jelöléssel, melyet az Oktapodi című animációs vizsgadarab mondhat magáénak, s ugyancsak az iskola hírnevét öregbíti Pierre Coffin, aki az idei év legnagyobb animációs sikerfilmjét, a hollywoodi felkérésre készített Grút jegyzi társrendezőként.

A patinás londoni Royal College of Artnak is megvannak a maga öregdiák sztárjai, mint például az alma materre mindig jó szívvel emlékező Ridley Scott vagy Susie Templeton, az animációs rövidfilm Oscar 2008-as győztese. Az animációs tanszéket vezető Joan Ashworth szerint náluk inkább művészképzés folyik, noha természetesen ők sem tekinthetnek el az iparági realitásoktól. E kettő azonban nem feltétlenül vész össze egymással - vallja a professzor asszony, aki nem látja kibékíthetetlennek a szórakoztatóipar kontra művészet ellentétet, mert mint mondja, miért is ne legyen valakinek két portfóliója: egy a művészi munkáknak, egy másik pedig az iparági megbízásoknak. Ms. Ashworth maga is megjárta a barikád mindkét oldalát, de ízlése szerint inkább a mélyebb értelmű, a környező világra reflektáló egyedi tartalmak állnak közelebb hozzá, mint a tökéletesített rajzfilmes megoldások. Szemben például a Gobelins színes-szagos, kompakt kis remekeivel, melyek között csak elvétve akad egy-egy tépelődő etűd, a királyi hallgatók munkái inkább a professzori ízlést és a Freudnak is nagyobb munkát adó asszociációkat követik. Emberek, tárgyak, mókusok titkos életére, a létezés kisebb-nagyobb kérdéseire derül fény a bemutatott művészi etűdökben, s ha az alkotói fantázia megszaladna, hát hadd szaladjon, ha elgurult a gyógyszer, simán végiggurulhat több egymást követő animáción is.

Hogy az animáció már a spájzban van és Hollywood érintésével hamarosan eléri a nappalit is, azt a Kiskakas meghívottjainak aligha kell bizonygatni. "Lev Manovich már 2001-ben kijelentette, hogy az élőszereplős film az animáció alárendeltje lesz. És tulajdonképp így is történt, ma már oly mértékben manipuláltak a live-action filmek, hogy pixelszinten mindent szét lehet szedni, és újra összerakni" - állítja fel az animációra nézve meglehetősen kedvező diagnózist Fülöp József. A hazai helyzet tekintetében pedig a MOME oktatója kifejezetten bizakodó: "A magyar animáció dizájnban mindig is nagy volt, és ha akadtak is a történetmesélésben hiányosságok, jövünk fel ebben is. Ma már képesek vagyunk történeteket is mesélni."

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.