Képzőművészet
Több tízmilliárdért venne festményeket a Mol alapítványa
A Munkácsy-gyűjtemény is ismét célkeresztbe került, de Schmidt Mária szeretne egy magánmúzeumot is építeni 3-4000 négyzetméteren.
„Hol áll a kamera?”
A Semmitől az Egyig címmel nyílt egész életművét prezentáló kiállítás a Mai Manó Házban (benne a Katja Pratschkéval közös alkotásokkal). A Németországban élő és dolgozó művésszel Berlinről, a Sztálin-szoborról és a Szabadság térről beszélgettünk.
„Belesűríteni egy gesztusba”
Tavaly elnyerte a Kassák kortárs művészeti díjat, ebből tudta megvalósítani a munka kérdéskörét körbejáró, Itt a munka, hol az otthon? című kiállítását. Ennek kapcsán beszélgettünk a kétkezi munkával kapcsolatos tapasztalatokról, s arról, hogy milyen az az állapot, amikor sehol sem vagyunk.
A művészet határán
Kosárfonással készült laptoptáska, David Bowie falvédőre hímezve, statisztika szőnyegbe szőve. Van-e találkozási pontja a hagyományos kézműves technikáknak, a Covid-hobbiknak, a nagyszüleinktől ismerős tárgyaknak és a kortárs művészetnek?
„Vallom, hogy a jelenlegi kultúráról a legtöbbet a kollázs és a dekollázs tud referálni”
Géczi János biológusként végzett, egyetemen oktatott, művelődéstörténettel, kulturális antropológiával és tudománytörténettel foglalkozott. Nemrég új könyve jelent meg a Cholnoky testvérekről, és nagyszabású tárlata nyílt a Műcsarnokban.
Kijöttek a romok alól, és művészettel akarták megreformálni az emberiséget
Az 1945-ban Budapesten alakult Európai Iskola nevű művészcsoportról a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban nyílt nagyszabású tárlat, de a mozgalom örökségével még lenne dolgunk.
„Csak annyit érzékelünk, hogy egyfajta kiszorítósdi megy” – Klaniczay Júlia az Artpool múltjáról és jelenéről
45 évvel ezelőtt, 1979. március 25-én döntötték el Galántai Györggyel, hogy belevágnak egy új művészeti intézményprojektbe. Az Artpool Művészetkutató Központ társalapítójával hetvenedik születésnapja kapcsán egy ünneprontó közjátékot is próbáltunk megfejteni.
A legjobb magyar művészek is láthatatlanok Európa legnagyobb nemzetközi vásárán
Az elmúlt hetekben Zürich és Basel adott otthont két nemzetközileg is rangos művészeti rendezvénynek. Izgalmas kiállításokon jártunk, elmélkedtünk a periféria és az otthon fogalmáról, és azért találtunk magyar vonatkozásokat is.
Szocialista hungarikum
Színes, magyar kocka, de semmi köze Rubik Ernőhöz. A vidék vizuális jelképe, a háború utáni modern építészet legkommerszebb terméke.
Barabás Zsófi festőművész: Húsz éve festek, és új dolgokat akarok kipróbálni
Megújulás, kísérletezés és határtalan szabadság jellemzi legfrissebb munkáit. Ismerős, organikus formái átalakulnak, de meghatározó színhasználata még mindig rendkívüli izgalmakat rejt. Minimalizmusról és sűrítésről, a vízről, mint megkapó természetélményről is beszélgettünk új, Ahonnan látni a tengert című kiállítása apropóján.
Bábel hajója
Ottfelejtett szemétnek is nézhetnénk az ormótlan sárga-fekete zsinegféleségeket, azaz a padlón heverő kábelcsonkokat, amelyek a térbe belépve fogadnak. Ezek egykor a norvég szárazföldet kötötték össze az olajfúró tornyokkal.
A Turul-G szobor alkotója: Szerettem volna, ha a szobor gondolatokat ébreszt, esetleg látják az iróniáját
Megkérdeztük Horváth Csaba Árpád szobrászt, mit szimbolizált műve a Ferenc téren, és mit szólt ahhoz, hogy megrongálták, ledöntötték a szobrát.