Kortárs magyar kiállítás utazta be Indiát

„Az organikustól a fényművészetig” címmel háromállomásos kortárs magyar kiállítást mutattak be Indiában, a National Gallery of Modern Art hálózatában, a legkomolyabb indiai képzőművészeti múzeumokban. A kiállításról és a két kultúra kapcsolatáról a kurátort, Csáji Attilát kérdeztük.
Prutkay Péter munkája

Prutkay Péter munkája

 

magyarnarancs.hu: Milyen felkérésre készült el a kiállítás?

Csáji Attila: Két évvel ezelőtt a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ akkori igazgatója, Lázár Imre vetette fel a kiállítás ötletét, majd a jelenlegi igazgatóval, Kovács Tiborral és a Balassi Intézettel folytatódtak az egyeztetések.

magyarnarancs.hu: Mi volt a koncepció?

CSA: Azt a hihetetlenül gazdag spektrumot szerettem volna bemutatni, ami a legszélsőségesebb nyugati avantgárd irányzatok és a tradicionális keleti gondolkodás között alakult ki, ugyanis a magyar művészet egyik sajátossága, hogy mindkettőre ugyanolyan nyitott. A koncepció két alapbázisa – ahogy az a címben is megjelenik – az organikus formák, illetve a tudomány-művészet kapcsolata, azon belül a fényművészet, pontosabban az újmediális kutatások bemutatása. Úgy vállaltam el ezt a kiállítást, hogy teljesen szabad kezet kaphassak. Nem akartam, hogy bármi vagy bárki beleszólhasson az általam elképzelt koncepcióba, mert a munkák kiválasztásánál nem neveket akartam felvonultatni, hanem kiemelkedő értékű műtárgyakra szerettem volna koncentrálni, hogy a lehető legmeggyőzőbben tudjam bemutatni ezt a spektrumot.

magyarnarancs.hu: Milyen tematika alapján rendezték be a tárlatot?

CSA: Több mint kilencven művet alapvetően két egységre kellett bontani, organikus, illetve fényművészeti munkákra. A tárlaton a kisebbik szerepet kapta a fényművészet. Az organikus művészeten túl olyan alkotók is szerepet kaptak, akik a magyar konstruktivista törekvéseket képviselik, mint például Kovács Attila vagy Konok Tamás. A fényművészeten túl pedig megjelent az anamorfia is, Orosz István munkáival, aki nagyon pontosan meghatározott geometrikus torzítással alakítja át a képeit, amelyek eredeti formáját visszaállítja egy hengertükör. Ezenkívül az üvegművészet olyan nemzetközileg is kiemelkedő képviselőjét is bemutatjuk, mint Bohus Zoltán, vagy a plexiszobrászat mesterét, Paizs Lászlót. A tárlat az organikus művészettel indul, Makovecz Imre, Csutoros Sándor, Csete György és a többiek, és innen például Farkas Ádám egyszerre geometrikus és organikus szobrai vezetik át a nézőt a konstruktivista részbe. Végig arra törekedtem, hogy a kiállítás képes legyen egységet bemutatni amellett, hogy rengeteg eltérő stílust és technikai megoldást vonultat fel.

Csáji Attila

Csáji Attila

Fotó: Németh D

magyarnarancs.hu: Hogyan fogadta az indiai közönség a kiállítást?

CSA: Mindhárom helyszínen – Delhiben, Mumbaiban és Bengaluruban – jól fogadták. Különösen tetszettek a közönségnek Csutoros Sándor szobrai, akiről azt mondták a munkái alapján, hogy olyan, mintha Indiában született volna. De komoly figyelmet keltettek Csíkszentmihályi Róbert különös hibrid lényei is. Ez volt Indiában az első fényművészeti kiállítás, és örömmel mondhatom, hogy Mattis-Teutsch Waldemar pixel holográfiája és Mengyán András UV-érzékeny geometrikus struktúrái is nagy sikert arattak. Indiában január 12-éig marad ez a tárlat, de már majdnem biztos, hogy utazik tovább Pekingbe, hogy szélesítse a magyar művészetről alkotott képet Kínában. Korábban már volt egy magyar kiállítás Kínában, de az még csak nem is érintette azokat a területeket, amelyekkel ez az indiai összeállítás foglalkozik.

magyarnarancs.hu: Hogyan látja az indiai, illetve a magyar kortárs művészet kapcsolatát? Mit tanulhat egymástól a két kultúra a művészet terén?

CSA: Az a tapasztalatom, hogy az indiaiak egyre jobban nyitottak a nyugati kultúra irányába. Ebben a nyitásban egy félig indiai, félig magyar festőnőnek, Amrita Sher-Gilnek (1913–1941) komoly szerepe volt. Édesanyja Baktay Ervinnek volt a testvére, édesapja pedig egy szikh arisztokrata család sarja volt. Amrita Budapesten született, s ő az első olyan ázsiai, aki megkapta a Párizsi Szalon aranyérmét és taggá is választották. Indiában máig pontosan felmérhetetlen hatást gyakorolt a festészet terén. Amrita Sher-Gilen keresztül követhető Indiában a 20. századi magyar festészet hatása. Számomra az egyik tanulsága az indiai kiállításnak az, hogy nyitottnak kell lenni a trendek iránt, de a trendek nem lehetnek fétisek. Fontosak ugyan, mert ezek mind kihívások. Ugyanakkor egyszerre kell őrizni a hagyományokat és merészen újítani. Mi Indiától a hagyomány tiszteletét tanulhatjuk, ők viszont a technológia művészet általi meghódítását leshetik el tőlünk. Többen jelezték is a kiállítás kapcsán, hogy nagyon szívesen jönnének Magyarországra, hogy ilyen jellegű képzésben vegyenek részt.

magyarnarancs.hu: Van igény vagy terv arra, hogy a kiállítást itthon is megrendezzék?

CSA: Szerintem nagyon fontos lenne, de még nem tettem ezzel kapcsolatos lépéseket, és magyar részről még nem érkezett felkérés. Azonban Pekingen kívül Zágráb is érdeklődött, és olasz igény is van az anyag iránt, mert a katalógus láttán jelezték, hogy esetleg szeretnék a Milánói Világkiállításra vinni az általam válogatott munkákat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.