Nem vitás, Georg Baselitz a kortárs képzőművészet egyik legismertebb figurája. A Nemzeti Galéria nemrég megnyílt, átfogó Baselitz-tárlata a mester 80 művét mutatja be, mi pedig nemrég magát Baselitzet, malackodással és malíciával teljes pályafutását mutattuk be a Narancs oldalain.
| ||
Hajdu István így írt pályakezdéséről:
„A Harmadik Birodalomban leélt gyerekkor, az NDK-ban töltött kamaszévek, majd a liberális kapitalizmusban való edukálódás – írásai és képei tanúsága szerint – a soha el nem múló méreg és harag kevercsét injektálták belé.
Pályája botrányokkal kezdődött. Romantikus kívülállóként, a dada és a német expresszionizmus irodalmi és festői hagyományainak folytatójaként mutatkozott be Pandemonium című kiáltványaival, amelyeket 1962-ben Eugen Schönebeckkel írtak (ő nem sokkal később leszámolt a képzőművészettel), majd 1963-ban első önálló kiállítását obszcenitás vádjával betiltották. A Pandemonium írásai és illusztrációi egyetemes és kortárs ördöglajstromok, apokalipszisvíziók, fertelmes és röhögséges sejtelmek és tények a 20. század addig eltelt éveinek szörnyű tapasztalatairól; amint kiállításának képei is azok voltak, a nagy elődök, Emil Nolde, Georg Grosz, Otto Dix vagy Ernst Kirchner nyomdokain, némi posztdada malackodással fűszerezve.”
(…)
A Nemzeti Galéria most 80 művet mutat be nemzetközi és hazai köz-, illetve magángyűjteményekből, s néhány olyan munkát is, amely Baselitz tulajdonában van. A tárlat tengelyét a korai, még az 1960-as években készült képek és az ezek témáit, kompozícióit újra feldolgozó festmények képezik, amelyek a 2005-ben kezdett Remix című sorozatba illeszkednek.”
| ||
A kiállítás július 2-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában, de csak ma délután lehetünk tanúi annak az izgalmas beszélgetésnek, melynek során Heinz Bude szociológus, Siegfried Gohr művészettörténész és Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója igyekszik megfejteni Baselitz jelentőségét, a kiállítás kurátora, Bódi Kinga segítségével.
| ||
Heinz Bude korunk egyik legelismertebb német szociológusa, kutatásainak középpontjában a második világháború utáni német generációk társadalmi traumái állnak. Legutóbb a Gesellschaft der Angst (A félelem társadalma, 2014) című könyvével hívta fel magára a figyelmet.
A beszélgetés 18:00 órakor kezdődik a Nemzeti Galériában. Előtte tárlatvezetés – 16:30-tól magyarul, 16:45-től németül.
