Snoblesse Extra

Malackodástól a világhírig – Baselitz Budapesten

  • narancs.hu
  • 2017. május 4.

Képzőművészet

Nem vitás, Georg Baselitz a kortárs képzőművészet egyik legismertebb figurája. A Nemzeti Galéria nemrég megnyílt, átfogó Baselitz-tárlata a mester 80 művét mutatja be, mi pedig nemrég magát Baselitzet, malackodással és malíciával teljes pályafutását mutattuk be a Narancs oldalain.

false

Hajdu István így írt pályakezdéséről:

„A Harmadik Birodalomban leélt gyerekkor, az NDK-ban töltött kamaszévek, majd a liberális kapitalizmusban való edukálódás – írásai és képei tanúsága szerint – a soha el nem múló méreg és harag kevercsét injektálták belé.

Pályája botrányokkal kezdődött. Romantikus kívülállóként, a dada és a német expresszionizmus irodalmi és festői hagyományainak folytatójaként mutatkozott be Pandemonium című kiáltványaival, amelyeket 1962-ben Eugen Schönebeckkel írtak (ő nem sokkal később leszámolt a képzőművészettel), majd 1963-ban első önálló kiállítását obszcenitás vádjával betiltották. A Pandemonium írásai és illusztrációi egyetemes és kortárs ördöglajstromok, apokalipszisvíziók, fertelmes és röhögséges sejtelmek és tények a 20. század addig eltelt éveinek szörnyű tapasztalatairól; amint kiállításának képei is azok voltak, a nagy elődök, Emil Nolde, Georg Grosz, Otto Dix vagy Ernst Kirchner nyomdokain, némi posztdada malackodással fűszerezve.”

(…)

A Nemzeti Galéria most 80 művet mutat be nemzetközi és hazai köz-, illetve magángyűjteményekből, s néhány olyan munkát is, amely Baselitz tulajdonában van. A tárlat tengelyét a korai, még az 1960-as években készült képek és az ezek témáit, kompozícióit újra feldolgozó festmények képezik, amelyek a 2005-ben kezdett Remix című sorozatba illeszkednek.”

false

A kiállítás július 2-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában, de csak ma délután lehetünk tanúi annak az izgalmas beszélgetésnek, melynek során Heinz Bude szociológus, Siegfried Gohr művészettörténész és Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója igyekszik megfejteni Baselitz jelentőségét, a kiállítás kurátora, Bódi Kinga segítségével.

Heinz Bude

Heinz Bude

 

Heinz Bude korunk egyik legelismertebb német szociológusa, kutatásainak középpontjában a második világháború utáni német generációk társadalmi traumái állnak. Legutóbb a Gesellschaft der Angst (A félelem társadalma, 2014) című könyvével hívta fel magára a figyelmet.

A beszélgetés 18:00 órakor kezdődik a Nemzeti Galériában. Előtte tárlatvezetés – 16:30-tól magyarul, 16:45-től németül.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.