Nácik által elrabolt Van Gogh-festményt árvereznek el

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. október 16.

Képzőművészet

Az alkotás akár több mint 20 millió dollárt is érhet.

Elárvereznek a jövő hónapban New Yorban egy Vincent Van Gogh-vízfestményt, amelyet a második világháború idején a nácik elkoboztak a tulajdonosától, és amelyért 20 millió dollárt vagy annál többet is adhatnak.

A francia posztimpresszionista festő Meules de blé (Szalmaboglyák) című, 1888-ban készült képét Edwin L. Cox, a tavaly 99 évesen elhunyt texasi olajmágnás gyűjteményének más darabjaival együtt bocsátja áruba a Christie's a november 11-i aukción.

Az aukciósház közleménye szerint a vitatott tulajdonú festmény eladását az tette lehetővé, hogy a néhai olajmágnás és az egykori zsidó műgyűjtők örököseinek sikerült megegyezniük. A megállapodás részleteit bizalmasan kezelik.

A festményt, amelyen három, aratómunkások fölé magasodó szalmaboglya látható, 1913-ban vásárolta meg Max Meirowsky német gyáriparos, aki 1938-ban Amszterdamba menekült a nácik elől.

A műgyűjtő a képet egy párizsi műkereskedő gondjaira bízta, aki eladta azt Alexandrine de Rothschildnak, a híres zsidó bankárcsalád egyik tagjának. A második világháború kitörésekor Alexandrine de Rothschild Svájcba menekült, műgyűjteményét pedig Franciaország német megszállása idején a nácik elkobozták.

A képnek a háború vége és az 1970-es évek közötti sorsa ismeretlen. Cox 1979-ben vásárolta egy New York-i galériától. A Christie's szakértője szerint a Szalmaboglyák Van Gogh egyik legnagyobb hatású papírképe, amely valaha is piacra került.

Az árverés előtt - október 17. és 21. között - a festményt kiállítják Londonban, ahol első ízben láthatja a nagyközönség azóta, hogy 1905-ben szerepelt egy Van Gogh-retrospektíven az amszterdami Stedelijk Múzeumban.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.