Nem puszta mitológia - A Balázs Béla Stúdió jövője

A Balázs Béla Stúdió, a Nemzeti Filmarchívum és a Műcsarnok néhány hete megállapodást kötött a BBS-ben készült alkotások elhelyezéséről és életre keltéséről.
A Balázs Béla Stúdió, a Nemzeti Filmarchívum és a Műcsarnok néhány hete megállapodást kötött a BBS-ben készült alkotások elhelyezéséről és életre keltéséről.

Ha van emblematikus napja a magyar filmtörténetnek, a kedd az - a BBS-keddek. A kedd lett hajdan az a nap, amikor a stúdió tagsága és a hozzájuk csapódók köre megvitatta a készülő és elkészült filmeket. Így ment a hőskorban, amikor a Mafilm Pasaréti úti telepén működött a BBS, és valamennyire folytatódott a 90-es években is, a Toldi moziban. De az már viszontagságos időszak volt, és egyre romlott a helyzet. A Toldi után ott kellett hagyniuk az Újpesti rakparti bérleményt is; lassan kezdett múlt idejű képződménnyé válni a modern magyar film egyik legsajátosabb intézménye, az 1961-ben alapított BBS, ahol az egymásra következő generációk kényszer nélkül próbálgathatták oroszlánkörmeiket, készíthették legfeljebb utólagos cenzúrába ütköző alkotásaikat, folytathattak filmnyelvi kísérleteket, adott esetben valóságfeltárást. Az utóbbi években már a filmszemléken se lehetett találkozni velük - más műhelyek vették át a stafétabotot.

Most viszont feltámadni látszik a BBS. Jelkép értékű, hogy az elmúlt hetekben éppen kedd délutánonként tartottak rendezvényeket a Műcsarnokban BBS-fórum címmel, vendégekkel, vetítéssel, vitával. E projekt a következő évek során elvezethet oda, hogy a kortárs művészetek kutatói, alkotói és közönsége, valamint az oktatás számára élővé és hozzáférhetővé váljék négy évtized produktumokban megtestesülő BBS-értéke.

Májusban megállapodott a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA), a Balázs Béla Stúdió Alapítvány (BBSA) és a Műcsarnok, hogy az MNFA megőrzésre átveszi a BBSA tulajdonában lévő film- és videoállományt, melyet ideiglenesen a Műcsarnokban helyeznek el. Könyvtári katalógusrendszerben kereshető, úgynevezett megtekintő DVD-kópiát készítenek a művekről, melyek helyi kutathatóságát és az archívum internetes elérhetőségét segíti majd a Műcsarnok megújuló honlapján induló BBS-oldal.

Kodolányi Sebestyén, a BBSA kuratóriumának elnöke ősszel kezdett tárgyalni a Műcsarnokot vezető Petrányi Zsolttal és Gyürey Verával, a Filmarchívum igazgatójával arról, hogy "ez a hagyomány, ez az érték egy kortárs művészeti intézmény médiatékájaként és mozgóképes fórumaként, a társművészetekkel szorosan együttműködve éljen tovább". Nem hagyhatta ki a kulturális minisztériumot sem, mely a BBSA egyik alapítójaként felelősséget visel a stúdió által felhalmozott szellemi és anyagi értékért, és kénytelen szerepet játszani az adósságai rendezésében is (alapítóként egy fillérrel sem támogatta az éveken át tisztán pályázati pénzekből vegetáló BBS-t). Zachar Balázs audiovizuális főosztályvezető levélben köszönte meg a három fél "értékes" kezdeményezését. Egyúttal tájékoztatta őket, hogy a tárca a közeljövőben kezdeményezni kívánja a BBSA felszámolását, mi-vel az "nem alkalmas" az alapító okiratban meghatározott célok és feladatok ellátására. Az alapítvány "elaltatásával" Kodolányi Sebestyén is egyetért.

Zachar felhívta a figyelmet egyes jogi körülmények tisztázatlansá-gára is. A BBS-filmek jogairól van szó. E filmvagyon a BBSA alapító vagyona. De hogy pontosan mi is lenne e filmvagyonnal és a hozzá kapcsolódó jogokkal a felszámolás után, az még nem egyértelmű. A Műcsarnok intézményes keretei között megvalósuló projekt nem terjed ki a filmek kölcsönzésére és forgalmazására. A BBS-filmeket várhatóan az úgynevezett "nemzeti filmvagyon" körébe vonják majd. Viszont a 2004-ben elfogadott mozgóképtörvény ide vonatkozó paragrafusának mindmáig nem született végrehajtási rendelete. Pillanatnyilag nem rendezi jogszabály a nemzeti filmvagyonba tartozó alkotások "többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját".

A jogi kérdések tisztázatlanságának azonban egyáltalán nem kell bénultsághoz vezetnie. Petrányi Zsolt szerint a Műcsarnok egyik tavalyi kiállítása, a Magánügy? szerencsésen megmutatta, hogy működő modellé lehet átalakítani a BBS és a Műcsarnok elviekben körvonalazódó együttműködését, és azt, "hogyan kaphat felületet az experimentális rövidfilm mint mű-faj a kortárs képzőművészeti intézményrendszerben". Négytagú stáb alakult a Műcsarnokban Páldi Lívia kurátor vezetésével, aki az egész munkát, az összes fölmerülő kérdés végiggondolását egy körülbelül 2008-ra tervezett, átfogó BBS-kiállításra való előkészületként fogja fel.

"Nagy probléma a BBS-sel, hogy egyre erősebben nosztalgia, és egyre kevésbé gondolnak az emberek a valóságos tartalomra és a kontextusokra" - fogalmaz Kodolányi Sebestyén. Pontosan ezen változtathat a most elindított projekt, amelynek megalapozását segítheti a Magyar Mozgókép Közalapítványtól pályázaton a website fejlesztésére és DVD-kópiák gyártására nyert 3,3 millió forint. "Azt kell felmérni, és engem is az érdekel - mondja Páldi Lívia -, hogyan lehet a nemzetközi szakma számára is érdekes, lehetőleg utaztatható kiállításban, illetve végre egy normális kiadványban megmutatni, miről is szól ez a több évtizedes történet. Hogy valóban nem pusztán mitológia, hanem különböző munkamódszerek és rendszerek keveredése."

Jelenleg nemigen van reális esélye annak, hogy a BBS filmkészítő műhelyként újra aktivizálódjon, e "márkanév" ma már aligha segí-tene bárkinek filmet csinálni és forgalmazni. Ha viszont a Műcsarnokkal és a Filmarchívummal közös terv része, akkor elmondhatjuk: nagyjából jól jöttünk ki egy csődből.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.