Ferdített változat - Milyen elismerést kapott a Művészetek Palotája?

  • Somlyódy Nóra
  • 2006. június 29.

Képzőművészet

Nemzetközi díjat kapott nemrég a Művészetek Palotája (MűPa), de hogy pontosan mit is, a tudósítások alapján némileg homályos.

Nemzetközi díjat kapott nemrég a Művészetek Palotája (MűPa), de hogy pontosan mit is, a tudósítások alapján némileg homályos.

Múlt heti számunkban például mi is megkavartuk az olvasót, amikor a 6. oldalon arról számoltunk be, hogy a Nemzetközi Ingatlan Szövetség (FIABCI) és a Wall Street Journal a legkiválóbb kulturális létesítménynek járó díjjal tüntette ki a Művészetek Palotáját, majd a 37. oldalon azt taglaltuk, mi történik az "immár építészeti Oscar-díjas MűPában". A magyar médiát az utóbbi, félrevezető olvasat különböző verziói járták be.

A tévedés ősforrása

egy MTI-hír volt, melybe rejtélyes módon csempészte be magát az "építészet" fogalma; a díj e szerint "az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerése". Ezzel a sajtószolgálat a saját szakál-lára tömött be egy meglévő űrt, hiszen építészeti alkotásnak nin-csen Oscar-díja (de van itthon Ybl- és Kossuth-díja), ellenben létezik az építészi életművet honoráló Pritzker, amit építészeti Nobel-díjnak is szoktak hívni.

A leghitelesebb forrás, a fiabci.com oldalán hiába keressük a 2006-os díjazottak listáját, de kideríthetjük, hogy ez bizony az ingatlanszakmának járó legrangosabb díj - és szó sincs sem Oscarról, sem építészetről, legfeljebb al-alszempontként esztétikai megjelenésről. A Rigó utcában aligha kapna nyelvvizsgapapírt az, aki az ingatlanfejlesztést építészetnek fordítja - még ha a fordító jelen esetben nagyon is finom kulturális érzékenységgel tapintott rá az építészet itthoni pozíciójára. Ma nálunk elsősorban az ingatlanfejlesztők művelik az építészetet (tisztelet a kivételnek). Hogy maga az építészet nem egyenrangú a fejlesztési folyamat más szereplőivel, arra éppen a Művészetek Palotája az igen kiváló példa. Ezt Zoboki Gábor, az épület felelős tervezője is értésünkre adta a Heti Válaszban: "A zsákot nagyon szorosra kötötték, amikor elkezdtünk benne táncolni. Ennyi menet közbeni változtatással, amikor mondjuk három nap alatt kellett eltüntetni tízezer négyzetmétert az épületből, mert mégsem lett rá pénz, az ember már letesz arról, hogy esztétizáljon." Zoboki ugyanitt korrekt módon elmagyarázza, hogy a díj nem az épületnek és nem is az építésznek jár - a szerkesztőség ennek dacára az "Oscar-díjas magyar" címet bigygyesztette a címlapra.

A FIABCI Prix d'Excellence logót az a döntően magánberuházásban megvalósult épület tűzheti a homlokzatára, amelyet a beruházó vagy kivitelező egyrészt elindít a pályázaton (szöges ellentétben a filmes Oscarral), másrészt amiről a FIABCI nemzetközi zsűrije helyszíni tájékozódás alapján úgy ítéli meg, hogy a projekt "kiválóságot mutat fel a megvalósításában részt vett minden ingatlanfejlesztési diszciplína területén", és nem mellékesen "a társadalom ingatlanigényét optimális megoldással elégíti ki". Magyarán hiánypótló.

A legnagyobb lobbierejű

magyar ingatlanfejlesztő, a Tri-Gránit csoport szokott indulni e pályázaton, például 2001-ben a Westenddel a kereskedelmi létesítmények kategóriában vitte el az első díjat. (Finta József mégsem Oscar-díjas magyar építész - lám, mekkora a fordító felelőssége.)

Anélkül, hogy vitatnánk az épület érdemeit - például a Narancsban heti rendszerességgel magasztalt hangversenyterem kiválóságát -, a tömböt éppen az esetlegesen összetorlódott funkciókból adódó hiányosságok miatt bírál-ják a legtöbbet. Visszatérhetnénk azokra a kritikákra, amelyek az anyagok és a kivitelezés minőségét firtatták, hiszen e szempontok szerepet játszottak a díj odaítélésében. Meglehet, a helyszínen - állítólag - inkognitóban járt FIABCI-soknak mindez nem szúrt szemet, de az valószínűsíthető, hogy utó-lag nem volt módjuk felmérni azt a "társadalmi" igényt, ami életre hívta ezt a beruházást. Nyilván jó, hogy van Bartók Béla Hangversenytermünk, de a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Táncszínház legjobb esetben is csak belekényszerült a költözésbe. Végezetül erős túlzás lenne azt állítani, hogy a nép kapaszkodott volna akár a politikai presztízsberuházásért, akár a kulturális büdzsét agyonvágó harmincéves törlesztésért.

A TriGránit mindenesetre meg-lovagolta a félreértést, s honlapján az "építészeti, illetve ingatlanfejlesztési Oscar-díj" szövegváltozattal teremt demokratikus egyensúlyt az eredeti és a ferdített változat között.

Neked ajánljuk