Az amszterdami NOOR (arabul „fény”) tíz éve létezik: az ügynökséget nemzetközileg elismert fotográfusok alapították, a szakma nagymenői, akiknek háborús és válságövezetekben készült dokumentarista anyagait vezető lapok publikálják. Mintaként az 1947-ben, Robert Capa ötletére megalakult Magnum szolgálhatott – fényképészek ekkor dolgoztak először együtt egy közösségben. A Capa testvérek mellett olyan korszakos alkotók tartoztak ide, mint David Seymour „Chim”, Henri Cartier-Bresson vagy később Josef Koudelka.
A NOOR első németországi kiállítása az elmúlt 10 év társadalmi és politikai eseményeiről ad képet. Láthatjuk a Keletiben sátorozó menekülteket és a berlini Tempelhof repülőtér hangárjaiban kialakított ágyak sorát, de az ugandai melegközösséggel és egy afgán bokszolóval is megismerkedhetünk. Mind közül a legmegrázóbb az a multimédiás anyag, melynek főszereplője egy Földközi-tengeren hánykolódó, Líbiából útnak indult lélekvesztő. A cél Európa, a túlélés. A híradásokban csak a számok szintjén megjelenő téma itt emberi tekinteteket kap: nagyon erős pár perc, mintha mi is ott tolonganánk a hajóban.
A NOOR fotósai jó okkal hisznek a tárlatok és saját fotóalbumjaik erejében. Néhány éve a legnagyobb szír menekülttábor, a Jordániában levő Zaatari kerítésére aggatták ki az ott élők portréit, emberi arcokat adva a „benti”, most már százezer fölötti tömegnek. Emberi sorsokról mesél berlini kiállításuk is: megannyi történet rejlik az amerikai veterán, az országa függetlenségéért harcoló iraki katona, a Ciszjordániában jógázó nők és az ottani fal mellett tréningező gerelyhajítók képeiben is.
Berlin, F3 Freiraum für Fotografie augusztus 20-áig.
