Kiállítás

NOOR by NOOR

  • Gál Krisztián
  • 2017. augusztus 27.

Képzőművészet

Az amszterdami NOOR (arabul „fény”) tíz éve létezik: az ügynökséget nemzetközileg elismert fotográfusok alapították, a szakma nagymenői, akiknek háborús és válságövezetekben készült dokumentarista anyagait vezető lapok publikálják. Mintaként az 1947-ben, Robert Capa ötletére megalakult Magnum szolgálhatott – fényképészek ekkor dolgoztak először együtt egy közösségben. A Capa testvérek mellett olyan korszakos alkotók tartoztak ide, mint David Seymour „Chim”, Henri Cartier-Bresson vagy később Josef Koudelka.

A NOOR első németországi kiállítása az elmúlt 10 év társadalmi és politikai eseményeiről ad képet. Láthatjuk a Keletiben sátorozó menekülteket és a berlini Tempelhof repülőtér hangárjaiban kialakított ágyak sorát, de az ugandai melegközösséggel és egy afgán bokszolóval is megismerkedhetünk. Mind közül a legmegrázóbb az a multimédiás anyag, melynek főszereplője egy Földközi-tengeren hánykolódó, Líbiából útnak indult lélekvesztő. A cél Európa, a túlélés. A híradásokban csak a számok szintjén megjelenő téma itt emberi tekinteteket kap: nagyon erős pár perc, mintha mi is ott tolonganánk a hajóban.

A NOOR fotósai jó okkal hisznek a tárlatok és saját fotóalbumjaik erejében. Néhány éve a legnagyobb szír menekülttábor, a Jordániában levő Zaatari kerítésére aggatták ki az ott élők portréit, emberi arcokat adva a „benti”, most már százezer fölötti tömegnek. Emberi sorsokról mesél berlini kiállításuk is: megannyi történet rejlik az amerikai veterán, az országa függetlenségéért harcoló iraki katona, a Ciszjordá­niában jógázó nők és az ottani fal mellett tréningező gerelyhajítók képeiben is.

 

Berlin, F3 Freiraum für Fotografie augusztus 20-áig.


Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”