Kiállítás

NOOR by NOOR

  • Gál Krisztián
  • 2017. augusztus 27.

Képzőművészet

Az amszterdami NOOR (arabul „fény”) tíz éve létezik: az ügynökséget nemzetközileg elismert fotográfusok alapították, a szakma nagymenői, akiknek háborús és válságövezetekben készült dokumentarista anyagait vezető lapok publikálják. Mintaként az 1947-ben, Robert Capa ötletére megalakult Magnum szolgálhatott – fényképészek ekkor dolgoztak először együtt egy közösségben. A Capa testvérek mellett olyan korszakos alkotók tartoztak ide, mint David Seymour „Chim”, Henri Cartier-Bresson vagy később Josef Koudelka.

A NOOR első németországi kiállítása az elmúlt 10 év társadalmi és politikai eseményeiről ad képet. Láthatjuk a Keletiben sátorozó menekülteket és a berlini Tempelhof repülőtér hangárjaiban kialakított ágyak sorát, de az ugandai melegközösséggel és egy afgán bokszolóval is megismerkedhetünk. Mind közül a legmegrázóbb az a multimédiás anyag, melynek főszereplője egy Földközi-tengeren hánykolódó, Líbiából útnak indult lélekvesztő. A cél Európa, a túlélés. A híradásokban csak a számok szintjén megjelenő téma itt emberi tekinteteket kap: nagyon erős pár perc, mintha mi is ott tolonganánk a hajóban.

A NOOR fotósai jó okkal hisznek a tárlatok és saját fotóalbumjaik erejében. Néhány éve a legnagyobb szír menekülttábor, a Jordániában levő Zaatari kerítésére aggatták ki az ott élők portréit, emberi arcokat adva a „benti”, most már százezer fölötti tömegnek. Emberi sorsokról mesél berlini kiállításuk is: megannyi történet rejlik az amerikai veterán, az országa függetlenségéért harcoló iraki katona, a Ciszjordá­niában jógázó nők és az ottani fal mellett tréningező gerelyhajítók képeiben is.

 

Berlin, F3 Freiraum für Fotografie augusztus 20-áig.


Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.