Kiállítás

Obama: An Intimate Por­trait

  • Gál Krisztián
  • 2018. január 14.

Képzőművészet

Nem véletlen, hogy Berlin, azon belül is egy egykori zsidó leányiskola épületében lévő Museum The Kennedys ad otthont a tárlatnak. John F. Kennedy volt az első elnök, aki tudatosan használta az egyre népszerűbb fotóriportokat saját politikai brandjének formálására. Berlin ráadásul a XX. század második felében számtalan ponton kötődik az amerikai elnökökhöz: JFK 1963-as Ich bin ein Berliner beszéde, Ronald Reagan 1987-es üzenete Gorbacsovnak, hogy bontsa le a falat, később pedig Barack Obama, a 2008-as elnökválasztási véghajrában, még szenátorként tarthatott beszédet a Siegessäulénál (Győzelmi oszlop) kétszázezer ember előtt.

Pete Souza a Reagan-adminisztráció fotósaként ott volt a nevezetes beszédkor a Brandenburgi Kapunál. Később a Chicago Tribune munkatársaként fotózta Obamát a szenátori időszakában, nem véletlen, hogy a már megválasztott Obama őt kérte fel, legyen a Fehér Ház főfényképeszeként az elnöki periódus krónikása. Obama minden hivatalos és nem hivatalos programján részt vehetett, a titoktartási követelmények miatt hangrögzítésre nem alkalmas fényképezőgéppel dolgozott. Az eredmény közel 2 millió kép, naponta átlagban 3 ezer fotó. Souza az első öt és fél évben nem is vett ki szabadságot, egyetlen pillanatról sem akart lemaradni.

Ebből a gazdag anyagból állt össze az a 65 kép, amelyek egészen egyedülálló betekintést, bennfentes érzetet nyújtanak az Obama-elnökségbe: legyen szó a vízipisztolyozó családapáról, a válságszobában az Oszama bin Laden elleni akciót figyelő főparancsnokról, vagy a Bajor-Alpokban egy padon ülő és Angela Merkel kancellárral diskuráló államfőről.

A tárlat nem elégszik meg a képek kiállításával, Souza apró anekdotái, visszaemlékezései tovább színesítik az anyagot, hogy mekkora kihívás is lehetett a világ legbefolyásosabb emberét és mindennapjait fotózni.

Museum The Kennedys, Berlin, látogatható: 2018. március 4-ig

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.