Nekrológ

Rossz kor, jó kor

Szombathy Bálint, Art Lover (1950–2024)

Mintha mindig is ismertem volna, és alig ismertem.

Rosszkor találkoztunk, a Ludwigban rendezett, a Bosch+Bosch Csoportról és a vajdasági neoavantgárdról rendezett kiállításuk megnyitója után. Először beszéltünk hosszabban, kicsit személyesebben, azután pedig már csak néhány üdvözlő szó erejéig futottunk össze könyvhéten, kiállításon. Tavalyelőtt az Új Sym­posionról írt könyvemre, amelyben – az egész történetben – ő is vastagon benne volt, válaszul megküldte Üdv! / Hi! című kis könyvét, amelyben Art Lover-i énje a legkülönbözőbb helyzetekben fedezi fel a művészetet egy fotó erejéig, az art galleryktől az art cafékon át a the art of living feliratú életmódstúdióig, és átminősítve a látványt – rajtuk hagyja kézjegyét. Full ironikus és full komoly, akárcsak ez az Art Lover pszeudonima, mint lefagyott számítógépen a homokóra, körbe-körbe foroghat az értelmezésgenerátor. Ezt csinálta már 1972. május 1-jei, Lenin Budapesten címmel dokumentált akciójával is, amikor a felvonulók által elhagyott Lenin-táblával bolyong Budapesten, fotóztatja magát, ahol az irónia nyilvánvalóan kiüresíti a jelet, kineveti az eredeti jelhasználat banalitását. Meglehet, hogy azon a napon ő állt a legközelebb egész Budapesten ahhoz az idealizált Lenin-képhez, amelynek a lécre szögezett fotó csak kiüresedett jele lehetett.

1969-től már működött az általa is alapított szabadkai Bosch+Bosch Csoport, nevében a művészettörténeti ikonnal és a műszaki eszközöket gyártó cég nevével. Neoavantgárd művészeti akcióik jól rezonáltak a kor jugoszláviai művészeti mozgásaira, és a többnemzetiségű csoport Jugoszlávia-szerte látható lett, sőt a közép-európai színtéren is kialakult bizonyos ismertségük. 1971-ben Szombathyt a dinamikusan fejlődő és a vajdasági magyar és nem csak magyar kultúra centrumává lett Újvidékre hívja Tolnai Ottó az Új Symposion folyóirat műszaki szerkesztőjének, és ettől kezdve folyamatosan jelen van a mozgalmas újvidéki művészeti életben alkotóként, szakíróként, kiadványok műszaki szerkesztőjeként. Angol nyelvtudása meg agilitása révén a Bosch+Boschnak ő lesz a nemzetközi felelőse, vagyis kezdettől fogva bekapcsolódik a nemzetközi neoavantgárd hálózatba, érzékenységét izgatja a konkrét költészet, a mail-art, érti a performance-ok, a happeningek, az akciók súlyát, érti a testi jelenlét jelentőségét, ráadásul teoretikus vénája is van, karakteres előadó, sokat utazik. Még épp jókor, a neoavantgárd felívelő időszakában lépett színre, és szemhatára gyorsan a vajdasági magyar horizont fölé emelkedett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.