A német művésznő pár évvel ezelőtt indított be egy új művészeti projektet, egy "sajtófotó-ügynökséget", amely hivatalos politikai eseményeket "dokumentál": néhány hetes itt tartózkodása alatt arra volt kíváncsi, hogy voltaképpen mi is zajlik Magyarországon. Sajtótájékoztatók, Áder parlamenti beiktatása, a Polgárok Házának rendezvényei egyfelől, pesti árnyékok, lepukkant helyek és turistalátványosságok másrészt - friss és nyitott, kívülálló szemmel. A reprezentatív tárgyalások protokollján átszivárgó emberi gyengeségek (például egy Orbán és Merkel találkozójáról készült "ellesett pillanat"), a dísztermek és a feliratok banalitása (ezt emeli ki a kiállítás címe is), a parlamenti folyosón szendvicset majszoló tolmácsok. A fényképeket Hofter három módon installálta: néhány nagyobb nagyítás a falra került, az állóképek többsége viszont apró monitorokon, filmszerűen követi egymást, kissé az asszociációs montázstechnikát követve. A fotók harmadik csoportja a kis termet szinte betöltő hatalmas asztalon látható. Ezekhez kapcsolódnak Szijj Ferenc szövegei. A munkakapcsolatot átható "termékeny meg nem értés", a véletlen egybeesés jellemzi az írásokat, na meg a belőlük áradó komor és baljós, a közállapotokat rezignáltan számba vevő hangulat. Sem a lírai monológban, sem a képekben nincsenek direkt politikai állásfoglalások, sőt sejtetések sem. A fényképeken feltűnik az unalmas, jelentéktelen kisváros, Schengen is - a kiállítóhely képpel és szöveggel borított "ravatala" fölött pedig elmélázhatunk azon, hogy bár a határ másik oldalára kerültünk, örömünkbe mélabú vegyül. És nem az asztalon árválkodó gyenge schengeni bor miatt.
Liget Galéria, Bp., Ajtósi Dürer sor 5., nyitva: május 31-ig
