15 ezret lehet bukni egy használt autón, amit meg sem veszünk

Kis-Magyarország

Nem kell megvenni egy leharcolt autót ahhoz, hogy rosszul járjon vele az ember. Elég megnézni. 15 ezer forintot költött el fölöslegesen, és elcseszett egy napot történetünk szereplője. Pedig mielőtt elindult szemrevételezni a hirdetés alapján ígéretesnek tűnő használt kocsit, nyomozott utána a nyilvántartásban.

„Állapot: kitűnő.” Így hirdették a 2004-es évjáratú Suzukit alig több mint százezer kilométerrel 700 ezer forintért, első tulajdonostól. Egy Csongrád megyei fiatal pár vette észre a hirdetést, a lánynak kerestek első autót. A célnak szemlátomást megfelelt, amit a hirdetésben szereplő fotókon láttak. A fiatalember a felsorolt adatokat összehasonlította azokkal, amelyeket az autodna.hu oldalon, illetve amiket a Jármű Szolgáltatási Platformon talált a rendszám alapján.

Ezeken a webhelyeken lehet ellenőrizni, hogyan regisztrálták a műszaki vizsgákon a kocsit, érte-e baleset, körözik-e, hány tulajdonosa volt, és mennyit mutatott a kilométeróra a legutóbbi vizsgán. A Suzuki az előélete alapján is jónak tűnt, a hirdető pedig szavahihetőnek.

Jó vétel lehetett volna

„Megörültünk, mert erről a típusról jókat hallottunk, ebben az árkategóriában ez olyan autó, amelyik viszonylag igénytelen, ha tényleg vigyáznak rá, megkapja a kötelező karbantartást, és víz, olaj van benne, megbízhatóan működik. Ezért az összegért ilyen autót tényleg lehet kapni tisztességes állapotban” – mondta történetünk Csongrád megyei főszereplője.

Akár erről a 2004-e Suzukiról is lehetne szó...

Akár erről a 2004-e Suzukiról is lehetne szó...

Fotó: flickr.com

„Válaszai korrektnek tűntek”

„Azt is figyelembe vettük, hogy légzsák és szervókormány van benne, rendszeresen karbantartották, és van hozzá szervizkönyv, ezek jó pontok voltak nálam. A hirdetésben az is szerepelt, hogy az eladó használt autóinak nagy része leinformálható. Bármikor lehet hívni, és azt is leírja a hirdetésben, hogy csak személyes megtekintés után lehet alkudni. Felhívtam, és megkérdeztem, van-e valami ismert hibája az autónak, milyen a hűtése, kenése, a vizet, olajat nem eszi-e, milyen az önindítója. A válaszai korrektnek tűntek” – folytatta a csongrádi fiatalember.

Azt is megosztotta velük, hogy a jármű eddigi egyetlen tulajdonosa az értékesítő autószerelő barátjának a felesége. Kétszer is megkérdezte a potenciális vevő, hogy érdemes-e megnézni, mert több száz kilométert kell ehhez utazniuk. Azt a választ kapták, persze, menjenek csak minél hamarabb, mert minden nap van egy érdeklődő a kocsira. Megállapodtak, melyik napon találkoznak, az eladó pedig azt kérte, hogy ha harminc kilométerre vannak tőle, hívják föl.

Pillanatnyilag nem ér rá

A fiatalok kocsiba ültek, majd átszelték a fél országot. Az első csalódás akkor érte őket, amikor harminc kilométerre a Hajdú-Bihar megyei várostól fölhívták a hirdetőt, ő pedig azt mondta, pillanatnyilag nem ér rá. Hívják a feleségét, ő van az autóval, megbeszélhetik, hol lehet megnézni. A fiatal pár nem adta fel, elment a megbeszélt helyre.

A kilométerórát szokták buherálni

A kilométerórát szokták buherálni

Fotó: youtube.com/

„A kocsi kicsit sáros volt, de épp esett az eső. Kulturáltan nézett ki, kívül és belül is. A probléma ott kezdődött, hogy megkérdeztem, fölnyithatjuk-e a motorháztetőt. A hölgy azt mondta, ő nem tudja, hogyan kell. Fölnyitottam én. Az első, ami szembetűnt, egy rongy a hűtőfolyadék kiegyenlítő-tartálya mellett, és egy félig telt fagyállós flakon. A kiegyenlítő-tartályban a minimumnál lötyögött a folyadék, amiből arra következtettem – csak ezt nem volt kivel megbeszélni –, hogy a motor hűtése nem tökéletes” – részletezte a szemrevételezés körülményeit a fiatalember.

„Megpróbáltam kihúzni a nívópálcát, de nem lehetett. Belenéztem a szervóolaj tartályába, és habos volt benne az olaj. Ez jelentheti azt, hogy a szervó rendszere engedi valahol az olajat, ami egy ilyen korú autónál elfordulhat – de akkor nem mondjuk rá azt, hogy kitűnő. Akár egy szervócső, akár egy szivattyú cseréje 80-100 ezer forint új alkatrészekkel, bontottakkal 20-30 ezer. Ahogy eltekertük a kormányt végállásba, a szíjak és a szervószivattyú felől erős nyikorgást hallottam, ez sem volt jó jel” – mesélt a Narancs.hu-nak a reménybeli vevő.

Betenni nem lehet, csak berántani

„Ha az ékszíjat, az automata szíjfeszítőt is cserélni kell, azt nem érdemes bontóból megoldani, mert kopó alkatrészekről van szó. Ezt sem tudtuk tisztázni” – mondta a fiatalember. „Az indexkapcsoló-karral is volt valami gond, de ez apróság ahhoz képest, hogy a motornak olyan hangja volt, mintha a hengerekben csavarok csörögnének. Egy bontott motor ára minimum 100 ezer forint. Már legalább 150 ezernél jártunk, ami jóval nagyobb összeg, mint az ár tíz százaléka, amit, így szokták mondani, óhatatlanul rá kell költeni egy tisztességes használt kocsira is, miután megvettük” – részletezte szakszerűen a történteket a csongrádi férfi.

Hozzátette, az akkumulátoron 2004-es matrica volt, eszerint még nem cserélték egyetlen egyszer sem. De a kaput a sebességváltó tette be. Hármasból négyesbe nem lehetett betenni, csak berántani, a hátramenettel ugyanez volt a helyzet, csak a sokadik próbálkozásra vette be. A kuplung működése is azt az érzetet keltette, hogy kopott. Ezen azonban nem kellett csodálkozni. A nepperszótár szerint, ha azt írják egy kocsiról, hogy hölgy volt a tulajdonosa, akkor a kuplungja és a váltója biztosan nagyon gatya. Amikor visszaértek a próbaútról, az asszony megkérdezte, írhatják-e a szerződést?

„Nagyon dühös voltam, de nem akartam megsérteni a nőt, mert szemlátomást tényleg nem tudta, mi újság. Csak annyit mondtam: köszönjük, az autó nem győzött meg minket! Nem hívtam föl a férfit, de ő se keresett. Utóbb azért megnéztem a szervizkönyvben szereplő cég nevét, adószámát, de ilyen vállalkozás soha nem létezett a cégnyilvántartás szerint” – jegyezte meg alkalmai vevőjelöltünk.

Történetünk főszereplője elmentette a hirdetést – amely azóta már nincs fönn az oldalon, az autó nyilván elkelt –, de ragaszkodott ahhoz, hogy a kereskedő nevét ne említsük, mert nem a személy az érdekes, hanem ez az emberi magatartás, amivel még mindig sok élethelyzetben lehet találkozni. Ha már valaki telefonon részletesen érdeklődik a kocsi működése iránt, lehet arra számítani, hogy élőben ugyanezeket a dolgokat meg is fogja nézni. Megmondhatta volna, akár virágnyelven, – így a srác –, hogy ezért ne autózzanak el oda-vissza 440 kilométert, ami 15 ezer forintba került. „Miért kell egymást rutinszerűen hülyének nézni?” – kérdezte felháborodottan.

Az eladót is célszerű lenyomozni

A történet addig mindennapos, hogy az eladók közül sokan, még magánszemélyek is azt hiszik, hogy majd elcsalják a madarat, és az autó hiányosságait a helyszínen dumával kompenzálják – ez a véleménye a történetről a Becsületesnepper.hu oldalt működtető, 1992 óta autókereskedelemmel foglalkozó Kroneraff Istvánnak.

Kroneraff István a trükközések veszélyeire figyelmeztet

Kroneraff István a trükközések veszélyeire figyelmeztet

Fotó: youtube.com

„Az már minősített eset, amikor csak odacsalják a vevőt, és nem is találkoznak vele. Nem csak az autót célszerű lenyomozni, hanem az eladót is” – ezt javasolja, általánosságban, Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke.

„Érdemes megnézni, milyen minőségben árul autót az illető: a sajátja-e az a kocsi, vagy megbízásból kínálja, van-e mögötte bejelentett vállalkozás? Ha igen, azt mikor alapították, az interneten milyen véleményt lehet róla találni. Meg lehet-e emelni az autót? Átvizsgálható? Saját céggel rendelkező autókereskedők – az esetek döntő többségében – megfelelő szakmai tudással, körültekintéssel, felelőséggel, és empátiával dolgoznak. Kötelességük a korrekt tájékoztatás és a járművet ismerniük kell. Ha egy nepper ad-vesz egy autót, sok esetben nem foglalkozik az esetleges következményekkel, mivel nem lehet kontrollálni a tetteit. Előfordul, nem is a saját nevében árul, gyakorlatilag nem vállal felelőséget semmiért” – részletezi a tudnivalókat Fojt Attila.

Nixon belebukott

Majd arra emlékeztet, hogy az eladott járművekre vonatkozó szavatosságot és jogi garanciát is hatékonyabban lehet érvényesíteni, ha az eladó tényleg autókereskedelemmel foglalkozó vállalkozást működtet. Lehet naivnak nevezni vevőjelöltjeinket, miközben általános emberi magatartást mutat be a történet. Csak nem szabad elfelejteni, hogy másutt máshogyan viszonyul a jogrend és a társadalom igazságérzete ahhoz az emberhez, akiről kiderül, hogy nem szavahihető.

Az Egyesült Államokban 1960-ban sikerrel kampányoltak a demokraták egy olyan plakáttal, amely Richard Nixont ábrázolta, ezzel a felirattal: „Ön venne használt autót ettől az embertől?” Vagyis: el lehet hinni róla, hogy igazat mond, olyasmiről, amit nem áll módunkban ellenőrizni?

Figyelmébe ajánljuk