Biztosnak tűnik, hogy a hírstúdió kiépítésével a helyi Fidesz évek óta egy olyan erős és meghatározó „ellen-televízió” elindítását fontolgatja és készíti elő, amely ellenpólust képezhet az önkormányzati fenntartású Szeged Tv-vel szemben.
A szegedi médiaviszonyok megértéséhez néhány alapismeretre van szüksége azoknak, akik nem az ország harmadik legnépesebb városában élnek.
Szegeden évtizedek óta meghatározó véleményformáló sajtóorgánum a Délmagyarország című napilap, amely egy éve került Andy Vajna érdekeltségi körébe. A kormánnyal baráti viszonyban lévő kaszinótulajdonos, filmügyi biztos a Lapcom Médiacsoport megvásárlásával jutott a Bors című bulvárlap mellett a Kisalföld és a Délmagyarország című megyei napilapokhoz és két nyomdához, köztük a szegedihez.
A győri Kisalföld korábban sem volt harcos ellenzéki orgánum, ám a Szegeden csak Délmagyarnak becézett lap nem számított a baloldali többségű városvezetés ellenségének. A tranzakciótól részben azt várták kormánykörökben, hogy megrendíti majd Botka László polgármester és körének pozícióit, így teremtve lehetőséget arra a Fidesznek, hogy 2002-es bukása után újra átvegye a város irányítását.
Vége a finomkodásnak
Úgy fest azonban, a pártvezetés nem elégedett Andy Vajna csapatának teljesítményével, hiszen egyre több jel mutat arra, hogy a Lapcom is átkerül a Mészáros Lőrinc-féle Médiaworks érdekeltségi körébe, amely már így is letarolta a megyei napilapok piacát.
| ||
Tény, a Délmagyar a tavalyi tulajdonosváltást követően nem úgy rontott neki Botkának, mint „tót az anyjának”, ami egyébként üzletpolitikailag nem is volt indokolatlan. Ugyanis a polgármesternek igen jelentős a támogatottsága a városban, így egy radikális hangnemváltás – a mostaninál is – több olvasót tántorított volna el a napilaptól.
De most véget akarnak vetni a finomkodásnak, és az országos médiastratégiából ismert módszerekkel kívánják lehetetlenné tenni Botkát. Egy fideszes forrásunk egyenesen így fogalmazott: „atomot neki!”.
Minden fronton
Van azonban egy másik front is a helyi médiaháborúban, amely talán nem annyira fontos, mint a napilapok terepe, de azért jelentősen befolyásolhatja a jövő évi helyhatósági választások végeredményét. Ez pedig a helyi televíziók versengése.
Jelenleg három helyi tévé küzd a szegedi nézők figyelméért, ám ebből csak egynek van véleményformáló ereje. Ez a városi tulajdonban lévő Szeged Televízió, amely napi híradóval, különböző magazinokkal, közéleti vitaműsorokkal várja estéről estére a képernyő elé nézőket.
| ||
Egy másik csatorna, a TiszapART TV nevéből is következően elsősorban kulturális műsorok gyártásával foglalkozik, mostanában főként a közeli vajdasági régióból importált műsorok futnak rajta, így az őshonos szegediek helyett inkább az itt letelepült vajdasági magyarok figyelmére számíthat. Sokkal érdekesebb azonban a frissiben átnevezett csatorna, az Egyetem TV szerepe a helyi televíziós piacon.
Jelképes áron
Ez a csatornát nemrég még Telin Televíziónak hívták, és egy jobboldali kötődésű vállalkozó tulajdonolta. Oláh János 2006-ban még a Fidesz polgármester-jelöltje volt, ám akkor elbukott Botka Lászlóval szemben.
Ő később létrehozott egy kisebbfajta médiaholdingot, ennek zászlóshajója az a szegedma.hu volt, ami a helyi Fidesz legkedveltebb szócsövének számított. Politikai kampányokban kiegészült a Telin és a szegedma.hu azzal a Déli Szó nevű időszakos kiadvánnyal, amely reklámújságok közé keverve támadta a város baloldali vezetését. Oláh azonban megvált mindhárom érdekeltségétől, amit azzal indokolt: túl idős már ahhoz, hogy egy médiabirodalmat irányítson.
A Telin TV-t jelképes áron egy olyan cégnek adta el, amely sajátos tulajdonosi háttérrel rendelkezik. A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (SZTE EHÖK) egyik érdekeltségéhez, a Hallgatói Mozgalom Vagyonkezelő Kft.-hez került a tévés vállalkozás, és a birtokában lévő frekvencia. Ez azért fontos, mert manapság nehéz új televíziós frekvenciához jutni.
A Telin ráadásul Szegeden kívül Csongrád megye több településén is fogható. Ettől függetlenül nem volt túl nézett a csatorna, reklámok alig jelentek meg benne, hírműsorok készítésével pedig nem próbálkoztak a korábbi tulajdonosok. A Telin súlya nem mérhető a Szeged Televízióéhoz, kereskedelmi értéke elhanyagolható volt.
Beköszöntött a bőség időszaka
A cég átvétele nem ment zökkenőmentesen, hiszen több „megörökölt munkatárs” beperelte az új tulajdonost, mert nem kapták meg a bérüket. Ebben az időben még az a Török Márk volt az SZTE EHÖK elnöke, aki országosan ismert arról, hogy 11 évig, lényegében örökös diákként birtokolta a posztot.
Az egyetem kínos terhe - Török Márk örökös HÖK-elnök pályaképe
Már a szegedi rektor is arról beszél, hogy Török Márknak mielőbb távoznia kell posztjáról. Török most személyesen kommentálta nekünk kétes ügyekben bővelkedő pályáját. „De, teher" - ismerte el a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor egy múlt heti egyetemi rendezvény szünetében, amikor azt firtattuk, nem kínos-e az intézmény számára Török Márk évtizede tartó ténykedése.
Ő több lábon álló gazdasági céghálót alakított ki a hallgatói önkormányzaton belül – így többek között a vendéglátásban is érdekelt az EHÖK –, de azért meglepő volt egy televíziót vásárol egy hallgatói érdekvédelmi szervezet. Később el is kezdődött egy új stúdió kiépítése az egyetem Írinyi épületében, és szép lassan a televízió új arculata is elkészült, aminek legfontosabb eleme az volt, hogy a Telin nevet és logót elhagyták, és most már Egyetem TV-ként jelenik meg.
| ||
Időközben a júliusi rektorváltás környékén Török Márk lemondott az EHÖK vezetéséről, amiről az általa megvásárolt televízió munkatársai már a bejelentés előtt két héttel tudtak. Ebből is gyanítható, hogy Török nem vonult ki teljesen azokból a gazdasági érdekeltségekből, amelyek megszerzése és működtetése a nevéhez fűződik, így valószínűleg az Egyetem TV működésébe is van beleszólása. Az érdekes fejlemény, hogy amíg tavasszal még két-három munkatárs bérének előteremtése is problémát jelentett, addig őszre beköszöntött a bőség időszaka.
Érzékeny témák
Új munkatársakat vettek fel, komoly fejlesztések kezdődtek el az Írinyi épület alagsorában, ahol az első magazinos mellett egy második, híradók rögzítésére alkalmas stúdió felszerelése is elkezdődött. Amikor erről a gyors változásról kérdeztük az ott dolgozókat, vagy zavartan témát váltottak, vagy arra hivatkoztak, hogy titoktartási kötelezettséget vállaltak.
De az is kiderült, hogy a finanszírozás és a hírstúdió a legérzékenyebb témák a munkatársak és a tulajdonosok körében. A híradóstúdióról ráadásul úgy beszél mindenki, mintha az tabutéma lenne, és a jelenleg magazinok készítésével megbízott munkatársak állítják, nekik ahhoz sem szakmailag, sem szervezetileg nincs semmi közük.
Tudni kell, hogy a televíziós híradókészítés a legdrágább műfaj a tévézésen belül, ráadásul ez felkészült szerkesztőket, riportereket, operatőröket, vágókat, rendezőket, gyártásvezetőket és világosítókat igénylő munkafolyamat. Ilyenek nem állnak rendelkezésre a televízió jelenlegi állományában.
Ráadásul az Egyetem TV nem ápol túl jó viszonyt a bölcsészkari médiaoktatásban résztvevő tanárokkal és diákokkal. Szakmai segítség onnan biztosan nem érkezik. Felmerül a gyanú, hogy egy külsős stáb érkezik majd egyszer csak ide, és ők kezdenek híradót gyártani a televízió berkein belül.
A nagy titkolózás oka tehát az lehet, hogy minél később derüljön ki, hogy lesz egy szakmai (és persze politikai) versenytársa az önkormányzati választások kampányában a Szeged Televíziónak. A háttérben olyan akár országosan is ismert figurák is feltűnhetnek, akik korábban már fontos szerepet játszottak a helyi, illetve regionális televíziózás átalakításában, illetve kormánypártivá formálásában.
Erről majd írásunk következő részében szólunk…
