50 milliós támogatást nyert a veszprémi EKF-igazgató testvérének cége

Kis-Magyarország

A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat egyik rendezője úgy nyert 50 millió forint támogatást, hogy a pályáztató Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának egyik tagja és a nyertes cég egyik tulajdonosa testvérek. Vannak egyéb érdekes személyi összefonódások a rendezvény támogatásában.

50 millió forintot nyert a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros (EKF) programot megvalósító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. pályázatán a Baluwa Balatoni Strandsport Kft. A támogatást azzal érdemelte ki, hogy június végén három napon át megrendezi Balatonalmádiban a B.E.A.T. Balaton's Extreme Art and Treasure fesztivált. A támogatás nem a szervezők által ígért, „az underground világából induló, de már nem csak egy szűk rétegnek szóló művészeti fesztivál” tartalma, hanem a pályáztató vezető szervezetének egyik tagja és a nyertes pályázó közötti testvéri kapcsolat miatt tűnik érdekesebbnek.

A pályázati támogatást gondozó Veszprém Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának tagja, Kanyó Emese és a támogatást elnyerő Baluwa Kft. résztulajdonosának, Kanyó Bálintnak az édesanyja ugyanis ugyanaz a személy.

A cégnyilvántartás szerint a testvérek lakcíme is megegyező.

A sikeresen pályázó Baluwát 2021-ben nem Kanyó Bálint alapította, hanem három másik személy, akiktől 2022 novemberében harmadmagával megvették az előző évben nulla forint bevételt produkáló céget. Ami a pályáztató oldalt illeti, testvére, Emese egy hónappal korábban 2022. októberben lett a Veszprém Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának tagja, minthogy testvére beszállt volna a Baluwába. Ebben a hónapban jelentette be a kormány a 2023. január 21-én induló programsorozatot. További egybeesés, hogy a balatonalmádi polgármesteri hivatal két fős titkárságánál szintén megtalálható Kanyó Emese neve. Ez pedig azért érdekes, mert Kanyó Emese testvérének pályázatnyertes cége az 50 millió forintos támogatáson kívül a balatonalmádi önkormányzattól is számottevő segítséghez jut a fesztivál megrendezéséhez. A képviselő-testület március 10-én döntött arról, hogy „a turizmussal kapcsolatos kötelező közfeladatának ellátása érdekében” az alábbiakkal támogatja a Baluwa Kft. rendezvényét:

  • a Szent Erzsébet Ligetben található két ingatlanjának használatával közterületi használati díj fizetése nélkül;
  • a Wesselényi strand kedvezmenyes, nettó 1 millió forintos bérbeadásával;
  • 2 db öltözősátor, 10 db könyöklő, 20 garnitúra sörpad és sörasztal, 2 db catering asztal ingyenes használatával;
  • a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 8 db színpadelemének ingyenes használatával;
  • az önkormányzat tulajdonát képező 4 faház ingyenes használatával.

És ezzel még nincs vége az 50 millió forinttal plusz önkormányzati javakkal megsegített fesztivál figyelmet érdemlő összefüggéseinek. A balatonalmádi képviselő-testület támogató döntése közvetlenül érintette pozitívan az egyik helyi képviselőt, Szűcs Enikőt, aki Kanyó Bálint mellett a Baluwa Kft. másik résztulajdonosa. Ennél a döntésnél úgy hárították el a nyíltan összeférhetetlen helyzetet, vagyis azt, hogy a képviselő saját támogatása érdekében szavazhasson, hogy Szűcsöt személyes érintettsége miatt a határozathozatalból kizárták.

Bár a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. államháztartáson kívüli szervezet, 89 százaléka a veszprémi önkormányzat érdekeltsége, közpénzből gazdálkodva menedzseli a kulturális rendezvénysorozatot. A cég honlapja szerint a beruházások és a programfejlesztés állami és önkormányzati forrásból valósulnak meg. Ezen kívül az Európai Bizottság kiegészítő hozzájárulást ad: az 1,5 millió eurós Melina Mercouri-díjat a cím elnyerésének évében, március végéig biztosítják, feltéve, hogy a kijelölt város folyamatosan teljesíti a pályázati szakaszban tett vállalásait.

Mindezek ismeretében egy héttel ezelőtt megkérdeztük a cég vezérigazgatóját, Markovits Alízt, összeférhetetlennek tartja-e, hogy az általa vezetett, a pályázati forrást megítélő cég igazgatóságának tagja és az egyik nyertes pályázó között testvéri kapcsolat áll fenn. Arra is kíváncsiak voltunk, hol húzták meg az összeférhetőség határát, hogyan szűrték a pályázókat. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. válaszokat ígért, amelyek cikkünk megjelenéséig nem érkeztek meg. A Baluwa Kft. támogatásával kapcsolatban megkerestük Balatonalmádi polgármesterét, Fabó Pétert, illetve Kanyó Emesét, de nem reagáltak kérdéseinkre. Így arra sem kaptunk választ, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. visszavonja-e az 50 milliós támogatást, illetve, hogy az önkormányzat mérsékli-e a Baluwának adott kedvezményeket.

A testvériesnek tűnő pályázati folyamat különlegességére egy független veszprémi képviselő is magyarázatot vár. Kovács Rajmund a veszprémi képviselő-testület április végi ülésén a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. többségi tulajdonos város vezetőjét, Porga Gyula fideszes polgármestert fogja kérdezni arról, szerinte milyen fényt vet a Zrt. megítélésére, ha az egyik vezető tisztségviselő testvérének a cége pályázaton közpénzt nyer egy rendezvény megvalósítására.

Majd' 50 milliárd közpénz a fesztiválra

A kormány 2017 decemberében írta ki a pályázatot a 2023-as EKF cím elnyerésére, amelyen egy évvel később hét település közül Veszprém lett a befutó. A napi.hu összesítése szerint 2020-ban a kormány az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozatra való felkészülést, Veszprém és térsége fejlődését 49,5 milliárd forinttal támogatta. Ebből 2020-ban programfejlesztésre 3,6 milliárd, infrastrukturális fejlesztésre 7,4 milliárd, 2021-ben 3,3 milliárd illetve 1,7 milliárd, 2022-ben 5,5 milliárd illetve 17 milliárd, 2023-ban programfejlesztésre 8,75 milliárd, infrastrukturális fejlesztésre 2,25 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a kormány.

(Címlapképünk illusztráció: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Porga Gyula polgármester (b-j) a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) nemzetközi sajtótájékoztatóján a veszprémi Pannon Egyetem aulájában 2023. január 21-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.