Sorfalat álltak a kecskéknek a mentett állatok kertjében - FOTÓK

Kis-Magyarország

Sorfalat állt közel száz érdeklődő az állatoknak, így engedték ki idén először téli szállásukról a kecskéket szombaton, a siófok-töreki Dharma állatmenhely nyílt napján. A mentett állatok kertjét a Czinkóczky Csaba vezette Dharma Ló Menedék Alapítvány használja, de most a siófoki Plázs főszervezőjének tulajdonába kerülhet. A nyílt napra NoÁr (Molnár Áron színész) szervezett „tömeget” a fővárosból; sokan le is ruccantak kutyástul, kisgyerekestül.

3,3 hektár 3,3 lónak elég

A Somogy Vármegyei Kormányhivatal márciusi döntése szerint az állam által elkobzott lovakat, kecskéket, bikákat gondozó mentett állatok kertje elveszíthet közel 40 hektárnyi földjéből 32 hektárt, mert a hatóság nem nekik, hanem egy szomszédos földbirtokosnak ítélte a területet. Erről a Narancs.hu bő egy hónappal ezelőtt számolt be. A siófoki Plázs szórakoztató központban érdekelt Barna György elővásárlási jogcímen jelentkezett be a Dharma-földekre, melyeket eredetileg a Dharma alapítványból kiszálló tag szándékozott eladni Czinkóczky Csaba feleségének, Berecz Gabriellának. A Barnának kedvező kormányhivatali döntést az alapítvány jogszerűtlenségre hivatkozva bíróság előtt támadta meg, de még ezt megelőzően Berecz Gabriella jogi képviselője, Litresits András hamis magánokirat felhasználása miatt rendőrségi feljelentést tett, és a nyomozást a rendőrség el is rendelte.

Sőt, úgy tudjuk, időközben be is fejezték a nyomozást, ennek eredményétől függően következhet az eljárás a Pécsi Törvényszéken” – állította lapunk kérdésére a nyílt napon Czinkóczky Csaba hozzátéve: nem adták fel, folytatják a harcot, önszántukból nem hagyják el a birtokot, amiből egyébként mindössze 3,3 hektár tulajdonjoga nem vitatott, de ahogyan az érdeklődők előtt is elmondta, ez édeskevés. „Egy lóhoz ugyanis egy hektár kell, vagyis 3,3 lovat tarthatnánk meg, amire nem készülünk, de azért óvatosak vagyunk: száz állat helyett most csak úgy negyven van a területen, a többit »jó, megbízható helyre« adtuk, mert azért ki tudja, hátha egy nap mégiscsak jön valaki és azt mondja, hagyjuk el a birtokunkat.”

 
Fotó: A szerző felvétele

Hatósági „rajtaütés”

A fenyegetettség valós.

A minap is „rajtaütésszerű vizsgálatot tartott nálunk a hatóság névtelen feljelentés nyomán állatkínzás, környezetszennyezés és rosszul tartás miatt.

Sok minden szerepelt a feljelentésben, szaporítás, vérfertőzés, mentett lovak helyett bértartás, a bikák soron következő oltásának elmaradása. Utóbbival valóban késében vagyunk, mert a nyilvántartó hivatal elvesztett három marhalevelet a négyből, és hosszú idő óta nem képesek újat küldeni. Amúgy a hatóság korrekten végigellenőrzött mindent, az összes ló útlevelét, chipszámát és kötelező vértesztjét. Állatkínzást nem tudtak megállapítani, a vérfertőzést kizárták, rosszul tartás helyett pedig azt írták, hogy állatok tartása, kondíciója megfelelő, jól tápláltak és bértartást sem végzünk.”

Bevételük nomád nyári táborokból és kempingeztetésből van, ebből kéne fedezniük az állatok tartását a következő szezonig. „Haszonszerzéssel is megvádoltak bennünket a »jóakaróink« – folytatta a Dharma Alapítvány elnöke. – Nos, ennyi igaz belőle, miközben több évnyi, több millió forintos elmaradt támogatást próbálunk »behajtani« az agrártárcán, ugyancsak per formájában.”

Czinkóczky Csaba úgy mondta: minden bizonnyal akkor romlott el végleg a viszonyuk a szakminisztériummal, „amikor nemzeti létrakilátót avattunk a tárcától kapott nulla forint támogatásból és még a miniszter fényképét is kitettük. De ekkor már úgy éreztük, nincs veszítenivalónk. Korábban, amikor elfogyott a takarmány az akkor több mint száz állatnak, a minisztérium ígért egy autónyi szénát, de végül az sem érkezett meg.”

Sánta lónak is jobb volna lenni?

Czinkóczky ennél kellemesebb emlékeket is felidézett a szombati nyílt napon, az első kecske, Meki, a barlangban élő tatabányai remetekecske elhozatalától a siófoki kecskegyűjtőtől megmentett állatokon át beteg lovak állatkórházba viteléig és megmentéséig. „Eladó-táblák voltak kint, amikor hét éve rátaláltunk a területre. Nyakig érő gaz volt, akkor senkinek sem kellett, ám amióta ilyen szép, rendezett, azóta mások is szemet vetettek rá. Mi nem akarunk semmit sem építeni rá, csak lovakat tartani rajta, mert világraszóló csoda, hogy ekkora területük lehet, szabadon élhetnek – komolyan felvetődik néha bennem, sánta lónak is jobb volna lenni, mi gondom lenne? Látjuk, mit szeretnének, akik meg akarják szerezni: a saját területükön erdőt irtanak és nagyban építkeznek.”

NoÁr, azaz Molnár Áron (akihez Epres Attila színművész is csatlakozott a menhelybejárás során) azt mondta, kollégájától, Nagy Zsolt színésztől hallott a Berecz Gabriella-Czinkóczky Csaba párosról, „akik valami unikálisat végeznek, elkobzott állatokat mentenek szívvel és elhivatottsággal, s közben Ludas Matyiként és Matyinéként szállnak szembe a Döbrögikkel; természetes, hogy támogatja őket a mozgalmunk”. Czinkóczky Csaba is arról beszélt: erőt ad nekik, hogy érezhetően nincsenek egyedül. S bár az állatállományt most óvatosságból csökkentették (hátha mégiscsak jön valaki és arra kéri őket, távozzanak a földjükről), meggyőződésük szerint a kormányhivatal által márciusban jóváhagyott adásvételi szerződés nem érvényes, mert nem helyben lakónak ítélték oda a földjüket. „Úgyhogy azt gondoljuk, mi maradunk, ők pedig építsék tovább a balatoni panorámás dácsáikat!”

 
Czinkóczky Csaba bemutatja az állatmenhelyet
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele
 

 
NoÁr és Czinkóczky Csaba
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.