Sorfalat álltak a kecskéknek a mentett állatok kertjében - FOTÓK

Kis-Magyarország

Sorfalat állt közel száz érdeklődő az állatoknak, így engedték ki idén először téli szállásukról a kecskéket szombaton, a siófok-töreki Dharma állatmenhely nyílt napján. A mentett állatok kertjét a Czinkóczky Csaba vezette Dharma Ló Menedék Alapítvány használja, de most a siófoki Plázs főszervezőjének tulajdonába kerülhet. A nyílt napra NoÁr (Molnár Áron színész) szervezett „tömeget” a fővárosból; sokan le is ruccantak kutyástul, kisgyerekestül.

3,3 hektár 3,3 lónak elég

A Somogy Vármegyei Kormányhivatal márciusi döntése szerint az állam által elkobzott lovakat, kecskéket, bikákat gondozó mentett állatok kertje elveszíthet közel 40 hektárnyi földjéből 32 hektárt, mert a hatóság nem nekik, hanem egy szomszédos földbirtokosnak ítélte a területet. Erről a Narancs.hu bő egy hónappal ezelőtt számolt be. A siófoki Plázs szórakoztató központban érdekelt Barna György elővásárlási jogcímen jelentkezett be a Dharma-földekre, melyeket eredetileg a Dharma alapítványból kiszálló tag szándékozott eladni Czinkóczky Csaba feleségének, Berecz Gabriellának. A Barnának kedvező kormányhivatali döntést az alapítvány jogszerűtlenségre hivatkozva bíróság előtt támadta meg, de még ezt megelőzően Berecz Gabriella jogi képviselője, Litresits András hamis magánokirat felhasználása miatt rendőrségi feljelentést tett, és a nyomozást a rendőrség el is rendelte.

Sőt, úgy tudjuk, időközben be is fejezték a nyomozást, ennek eredményétől függően következhet az eljárás a Pécsi Törvényszéken” – állította lapunk kérdésére a nyílt napon Czinkóczky Csaba hozzátéve: nem adták fel, folytatják a harcot, önszántukból nem hagyják el a birtokot, amiből egyébként mindössze 3,3 hektár tulajdonjoga nem vitatott, de ahogyan az érdeklődők előtt is elmondta, ez édeskevés. „Egy lóhoz ugyanis egy hektár kell, vagyis 3,3 lovat tarthatnánk meg, amire nem készülünk, de azért óvatosak vagyunk: száz állat helyett most csak úgy negyven van a területen, a többit »jó, megbízható helyre« adtuk, mert azért ki tudja, hátha egy nap mégiscsak jön valaki és azt mondja, hagyjuk el a birtokunkat.”

 
Fotó: A szerző felvétele

Hatósági „rajtaütés”

A fenyegetettség valós.

A minap is „rajtaütésszerű vizsgálatot tartott nálunk a hatóság névtelen feljelentés nyomán állatkínzás, környezetszennyezés és rosszul tartás miatt.

Sok minden szerepelt a feljelentésben, szaporítás, vérfertőzés, mentett lovak helyett bértartás, a bikák soron következő oltásának elmaradása. Utóbbival valóban késében vagyunk, mert a nyilvántartó hivatal elvesztett három marhalevelet a négyből, és hosszú idő óta nem képesek újat küldeni. Amúgy a hatóság korrekten végigellenőrzött mindent, az összes ló útlevelét, chipszámát és kötelező vértesztjét. Állatkínzást nem tudtak megállapítani, a vérfertőzést kizárták, rosszul tartás helyett pedig azt írták, hogy állatok tartása, kondíciója megfelelő, jól tápláltak és bértartást sem végzünk.”

Bevételük nomád nyári táborokból és kempingeztetésből van, ebből kéne fedezniük az állatok tartását a következő szezonig. „Haszonszerzéssel is megvádoltak bennünket a »jóakaróink« – folytatta a Dharma Alapítvány elnöke. – Nos, ennyi igaz belőle, miközben több évnyi, több millió forintos elmaradt támogatást próbálunk »behajtani« az agrártárcán, ugyancsak per formájában.”

Czinkóczky Csaba úgy mondta: minden bizonnyal akkor romlott el végleg a viszonyuk a szakminisztériummal, „amikor nemzeti létrakilátót avattunk a tárcától kapott nulla forint támogatásból és még a miniszter fényképét is kitettük. De ekkor már úgy éreztük, nincs veszítenivalónk. Korábban, amikor elfogyott a takarmány az akkor több mint száz állatnak, a minisztérium ígért egy autónyi szénát, de végül az sem érkezett meg.”

Sánta lónak is jobb volna lenni?

Czinkóczky ennél kellemesebb emlékeket is felidézett a szombati nyílt napon, az első kecske, Meki, a barlangban élő tatabányai remetekecske elhozatalától a siófoki kecskegyűjtőtől megmentett állatokon át beteg lovak állatkórházba viteléig és megmentéséig. „Eladó-táblák voltak kint, amikor hét éve rátaláltunk a területre. Nyakig érő gaz volt, akkor senkinek sem kellett, ám amióta ilyen szép, rendezett, azóta mások is szemet vetettek rá. Mi nem akarunk semmit sem építeni rá, csak lovakat tartani rajta, mert világraszóló csoda, hogy ekkora területük lehet, szabadon élhetnek – komolyan felvetődik néha bennem, sánta lónak is jobb volna lenni, mi gondom lenne? Látjuk, mit szeretnének, akik meg akarják szerezni: a saját területükön erdőt irtanak és nagyban építkeznek.”

NoÁr, azaz Molnár Áron (akihez Epres Attila színművész is csatlakozott a menhelybejárás során) azt mondta, kollégájától, Nagy Zsolt színésztől hallott a Berecz Gabriella-Czinkóczky Csaba párosról, „akik valami unikálisat végeznek, elkobzott állatokat mentenek szívvel és elhivatottsággal, s közben Ludas Matyiként és Matyinéként szállnak szembe a Döbrögikkel; természetes, hogy támogatja őket a mozgalmunk”. Czinkóczky Csaba is arról beszélt: erőt ad nekik, hogy érezhetően nincsenek egyedül. S bár az állatállományt most óvatosságból csökkentették (hátha mégiscsak jön valaki és arra kéri őket, távozzanak a földjükről), meggyőződésük szerint a kormányhivatal által márciusban jóváhagyott adásvételi szerződés nem érvényes, mert nem helyben lakónak ítélték oda a földjüket. „Úgyhogy azt gondoljuk, mi maradunk, ők pedig építsék tovább a balatoni panorámás dácsáikat!”

 
Czinkóczky Csaba bemutatja az állatmenhelyet
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele
 

 
NoÁr és Czinkóczky Csaba
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.