Balatonfödvár polgármestere: Nem látok esélyt arra, hogy mégsem épülne meg az e-kikötő

Kis-Magyarország

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu most induló cikksorozatában néhány eset felvillantása mellett a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Az első részben a balatonföldvári e-kikötő kapcsán Holovits Huba polgármesterrel olvashatnak interjút. A kisváros fideszes vezetője szerint ha valakinek nem tetszett volna a Nyugati strandon készülő projekt, kezdeményezhetett volna helyi népszavazást, de ez nem történt meg.

Balatonföldváron épül „a Balaton legtöbbször engedélyezett kikötője”, pontosabban most éppen nem épül. Egyrészt jelen állás szerint egyetlen olyan dokumentum sincs a beruházó Balabo Kft. birtokában, amely lehetővé tenné az építkezést, másrészt a nyári szezonra ettől függetlenül is felfüggesztette volna a kikötő építését, hogy ne zavarja a strandolókat, sőt, a strandüzemeltetésbe is beszállt a helyi önkormányzat mellé. Balatonföldvárt 2010 óta fideszes polgármester, az ismert balatoni vitorlás dinasztiához tartozó Holovits Huba vezeti, akitől azzal a felütéssel kértünk interjút: a Nyugati strandra ráépülő, a Balatonba egyik oldalon majdnem 400 méterre benyúló mólószárú e-kikötő mostanra úgy került félkész állapotba, hogy eddig már ugyan valóban kétszer sikerült megszerezni hozzá a szükséges engedélyeket (egy ízben másfél nap leforgása alatt), de a helyi civilek mindkétszer elérték, hogy a bíróság ezeket megsemmisítse. Időközben a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal harmadszor is nekifutott az engedélyezési eljárásnak.

magyarnarancs.hu: Meglesz az engedély harmadszorra is?

Holovits Huba: Szerintem igen.

magyarnarancs.hu: Ez NER-beruházás?

HH: Dehogyis! A Balabo Kft. tulajdonosa, Deák Sándor helyi kötődésű, igaz, korábbi társát Mészárosnak hívták, de egyrészt nem az a Mészáros, másrészt jelenleg a balatonkenesei kikötőben érdekelt szakember a tulajdonostársa. Persze, én sem vagyok naiv, jó projekt és jó kapcsolatok nélkül nehéz lett volna közel egymilliárd forint állami támogatáshoz jutni.

 
Holovits Huba, Balatonföldvár fideszes polgármestere
Fotó: A szerző felvétele

magyarnarancs.hu: Ezt a jó projektet többen vitatják. Leginkább talán azért, mert meglehetősen bizarr: kikötő a strand közepén. Van még olyan a Balatonnál, hogy kikötő épülne a strandon?

HH: Olyan, hogy strand és kikötő szomszédos, vagy ötven is akad. A strand közepén Balatonföldváron sem épül kikötő. A strand ugyanis a szárazföld, az önkormányzat azért felel, a víz, a Balaton-meder már állami tulajdon és állami hatóságok döntik el, ott mi épülhet. A földvári képviselő-testület pedig már 2004-ben eldöntötte, hogy a Nyugati strandnál kikötő épülhet, és ez azóta is szerepel minden testület programjában, tehát sohasem került le a napirendről. Több mint egy évtizede egyszer már egy befektető neki is látott a kikötőépítésnek, ami végül meghiúsult.

magyarnarancs.hu: Akkor is voltak tiltakozók, akik azzal fenyegetőztek, hogy a fákhoz láncolják magukat.

HH: Minden fejlesztésnek vannak ellenzői és támogatói, ezzel nincs is baj. Az már baj, hogy a Pécsi Törvényszék és a Kúria is szavakon „rugózik”, nem veszi figyelembe a helyi jogalkotói szándékot, ami 2004 óta arra irányul, hogy itt kikötő épüljön. A helyi építési szabályzatunk bíróságok által citált 2006-os jóváhagyásakor is már szerepelt a térképen a kikötőjel. De mondok meredekebbet:

ha szigorúbban vettük volna a törvényt, akkor azóta, hogy 2004-ben elhelyezték a kikötőjelet a Nyugati strandnál, azon a sávon, ahová a kikötőt szánták, megtilthattuk volna a strandolást.

magyarnarancs.hu: Ezek szerint ez a kikötőjel a kulcsa az egész problémának? De miért éppen a strand közepére tették?

HH: Igen, ezt a 2004-es döntést nem nagyon emlegetik a tiltakozók! Azt sem, hogy kik is voltak akkor a döntéshozók: az MSZP-SZDSZ-kormány, vagy éppen a kikötőjelet szorgalmazó akkor MSZP-s, ma DK-s és kikötőellenes Kolber István, a Balaton-fejlesztési Tanács akkori elnöke.

magyarnarancs.hu: De ezekkel a döntéshozókkal Ön most egy platformra került, hiszen támogatja a kikötő létesítését!

HH: Igen, én kezdettől fogva egyetértek ezzel az elképzeléssel. S hogy miért pont oda tervezték a kikötőt? Mert ott a legmélyebb a víz a földvári partok előtt, más partszakasz nem is alkalmas kikötő létesítésére. Nem igaz tehát, amit Herényi Károly állít (a volt MDF-es politikus a kikötőépítést ellenző helyi civil szervezet, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke – a szerk.), nevezetesen hogy csak mert így olcsóbb volna, hiszen a strandi infrastruktúra már adott. Amúgy pedig még a kikötőépítés kezdete előtt, úgy öt-hat éve a képviselő-testületünk törvénymódosítást kért, szerettük volna a kikötőjelet a strand keleti szélére kitetetni, de ez sajnos nem történt meg.

magyarnarancs.hu: Ahhoz viszont nem kell törvényszéknek, Kúriának, jogásznak lenni, hogy belássuk, amire a kikötőengedélyeket megsemmisítő bírósági döntések hivatkoznak: a kikötővel megváltozna a strand funkciója.

HH: Nem változna meg, mert ahogyan mondtam, a strandra semmi nem fog épülni, csak a mederbe, és strandolni ezután is lehet. 120 méterről megy a vita, aligha hiszem, hogy ezt hiányolná bárki, amikor Balatonföldvár 5,5 kilométer partszakaszából 3,5 kilométer fürdésre kijelölt és alkalmas.

 
Fotó: A szerző felvétele

magyarnarancs.hu: Ez mind szép, de közben a Nyugati strandból „strandkikötő” lesz…

HH: Nem, mert a strand megmarad.

magyarnarancs.hu: Csak nem pont ugyanúgy, nem lesz ugyanolyan, tehát valami csak változik: strandkikötő.

HH: Legyen! Ez esetben a településünket alapító Széchenyi család (az ő kikötőépítésük alapozta meg Balatonföldvár fejlődését) szellemiségének megfelelve megyünk előre, olyat produkálunk, amit még senki a Balaton partján.

magyarnarancs.hu: Mekkora lehet a támogatottsága a kikötőnek a városlakók körében?

HH: A kikötő léte vagy nemléte nincs a kardinális kérdések között a városlakók körében. Egy kisebbség habosítja, a politika pedig rátelepszik. Szerintem ma is többségben vannak, akik vagy jónak tartják, vagy nem érdekli őket, hogy lesz kikötő vagy sem.

Ha van, aki másként gondolja, az kezdeményezhetett volna például helyi népszavazást a kérdésről, de ilyen nem történt.

magyarnarancs.hu: Ön viszont még a beruházás kezdete előtt lakossági fórumot ígért.

HH: A pandémia időszaka ezt keresztülhúzta.

magyarnarancs.hu: Most meg már majdnem kész a kikötő…

HH: Valahogy így.

magyarnarancs.hu: Valahányszor zöld utat adtak a hatóságok a kikötőnek, a bíróságok ugyanannyiszor ezt el is kaszálták, valójában tehát ezeket a köztes, döntések közötti időszakokat kihasználva készült el rohamtempóban mostanra a két mólószár? Jelen pillanatban például egyetlen építést engedélyező dokumentum sincs a beruházó kezében.

HH: Jelenleg nincs, de azt visszautasítom, hogy ne lettek volna engedélyei, az építkezést számos alkalommal ellenőrizte ebből a szempontból a vízirendészet is.

 
Fotó: A szerző felvétele

magyarnarancs.hu: Az is furcsa – a bíróság ezt is kifogásolta –, hogy míg az előző környezetvédelmi eljárást másfél nap alatt „zavarta le” a Veszprém megyei kormányhivatal, addig a legutóbbi, májusi ítélet után csaknem három hónappal, augusztus első napjaiban indította el az új eljárást, azt követően, hogy a balatonföldvári képviselő-testület július végén módosította a bíróságok által a kikötőépítéssel ellentétesnek talált helyi építési szabályzatot (HÉSZ). Erre várhattak?

HH: Ebben a kérdésben nem én vagyok az illetékes, hanem a Veszprém vármegyei főispán, de még ez is meglehet.

magyarnarancs.hu: De egy kormányhivatalnak kell azt tudni, hogy az önkormányzat éppen dolgozik a HÉSZ módosításán?

HH: Amennyiben felkészült és tájékozott szakemberek, nyilván tudnak róla.

magyarnarancs.hu: És a visszamenőlegesség rendjén való? A HÉSZ-módosítás mostantól, az elfogadásától érvényes, a beruházás meg már félkész.

HH: Erről magam is tervezem megkérdezni az illetékeseket: hogyan sikerült olyan helyzetet előidézni, hogy a beruházó érvényes engedélyek birtokában elvégzi a beruházás oroszlánrészét (azaz megépíti a kikötő mólószárait), majd utána kiveszik alóla az építési engedélyt.

Ez a maga nemében példátlan. Arról nem is beszélve, hogy a vízjogi létesítési engedély visszavonása fellebbezés alatt áll, fel van terjesztve másodfokra.

magyarnarancs.hu: A beruházó fellebbezett?

HH: Igen és az önkormányzat is.

magyarnarancs.hu: Nocsak, mégiscsak érdekelt az önkormányzat a beruházásban?

HH: Ahogy a fellebbezésben is írtuk: ez a döntés érdeksérelmet okoz a városnak.

magyarnarancs.hu: Lát esélyt arra, hogy a jelenleg félkész kikötő mégsem épülhet meg?

HH: Nem, mert bár érzek jogállami hiátust egyes döntésekben, mégiscsak jogállamban élünk. És mert most már, a város fejlődését figyelembe véve a támogatóknak és az ellenzőknek is az lenne az érdeke, hogy fejeződjék be a kikötőépítés.

 
Fotó: A szerző felvétele

(A kikötőépítést támadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület időközben azt kérte a Veszprém megyei kormányhivatal vezetőjétől, hogy az új eljárás során vegyék figyelembe álláspontjukat, miszerint a július 27-i HÉSZ-módosítás törvénysértő, mert strandterületre vonatkozó szabályozás helyi önkormányzati rendelettel nem változtatható meg).

Deák Sándor, a Balabo Kft. ügyvezetője – ahogy az a cég honlapján olvasható – gyerekkori élményei mellett felesége révén kötődik Balatonföldvárhoz. A 3 milliós törzstőkéjű társaság korábban hajó- és csónakjavítással foglalkozott több más mellett, újabban saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése a főtevékenysége. Deák Sándor egyébként a Pizza Forte egyik alapítója és tulajdonosa. A Balabo Kft. 897 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert a Kisfaludy-programból a balatonföldvári e-kikötőre. A céget 2015-ben alapította Mészáros László Péter és Deák Sándor, mára Mészáros helyét Viszkei András János vette át. A vállalkozás 2019-ben helyezte át a székhelyét Budakesziről Balatonföldvárra. A társaság utolsó öt lezárt évében kétszer tett szert bevételre, 2018-ban ez 1,25 millió, 2017-ben pedig 775 ezer forint volt, a többi évben nulla forint. (Virág Sára)

A Narancs.hu balatonföldvári e-kikötővel foglalkozó cikkeit itt gyűjtöttük össze.

Lapunk azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projektekről ebben a cikkünkben írtunk.

Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.