Kammerer Zoltán gödi polgármester vezetésével október 5-én, csütörtökön online közmeghallgatást tartottak, ahol arról is szó esett, hogy a gödi ún. különleges gazdasági övezetben (kgö) – ahol a Samsung SDI is működik – egy csomagolóüzem fog létesülni.
Mint ismert, az agglomerációs település pár éve nyakába kapta a Samsung akkumulátorgyárát, ami a mindennapi por-, zaj- és fényszennyezés mellett számtalan problémát okozott a helyieknek, és a szabályok betartását is lazán kezeli. A minap például kiderült, hogy öt éve környezethasználati engedély nélkül működik az üzem. Ráadásul mivel a vállalat a kgö területén van, ezért nem is Gödnek, hanem a Pest megyei – fideszes többségű – önkormányzatnak adózik, amely a befolyó összegeket környékbeli településeknek osztja vissza.
Egy ideje beszélik a városban, illetve már hírek is napvilágot láttak azzal kapcsolatban, hogy a kgö újabb ipari egységekkel gyarapodhat, ezért is volt különösen érdekes, amikor Kammerer Zoltán a közmeghallgatáson bejelentette: egy csomagolóüzem épül az M2-es autóút keleti oldalán, vagyis a Samsung SDI-al szemben.
Ötmilliárdos beruházás
„Nincs semmi rejtegetnivalónk, teljesen transzparensen működünk. A Pest megyei önkormányzat végig tudott a beruházás részleteiről és a tervezett technológiáról”
– nyilatkozta lapunkak Márkus Zsolt, a Jemefy Technologies ügyvezető igazgatója. Márkusék azután keresték meg lapunkat, hogy beszámoltunk a beruházásról.
Elismerte, hogy közmeghallgatást még nem tartottak a témában Gödön, illetve szerinte többet is kommunikálhattak volna a gyárnyitásról, de azt nem szeretné, ha a tevékenységüket összemosnák bármely negatív megítélésű témával. Mint tájékoztatott, az anyacég a Jemefy Technologies. A cégcsoportnak több üzletága is van, ezek közül Magyarországon a legismertebb a Veresi Paradicsom Kft., amely zárt rendszerű, hidrokulturális high-tech technológiát alkalmaz, vagyis a növények folyadékon keresztül kapják a tápanyagot. Emellett automatizált klímavezérlést alkalmaznak és vegyszermentes biológiai növényvédelemmel védekeznek a kórokozók ellen.
Gödön egy ötmilliárd forintos beruházást valósítanak meg, amelyhez az állam 1,9 milliárd forint támogatást ad a Magyar Multi Programon keresztül. A cégcsoporton belül eddig is foglalkoztak háztartási higiénia és kozmetika gyártásával, főként bérgyártást végeztek, azonban három éve zajlik a saját termékfejlesztésük:
a Cleanme.life termékcsalád csomagolása, keverése folyik majd az új tízezer négyzetméteres telephelyen.
Márkus állítása szerint a tevékenység nem jár jelentős szennyezéssel, mint fogalmaz, „nem lesz nagy, füstölő gyárkémény”. A tisztítószereket biodegradációra (természetes lebomlásra) optimalizálják, illetve kifejlesztettek egy újszerű megoldást: elsőként Európában papírdobozba csomagolják a folyékony háztartási higiéniás termékeket, mellyel 90 százalékos műanyag megtakarítást értek el a műanyag flakonos csomagoláshoz képest.
Jelenleg is folynak tárgyalások nyugat-európai kereskedelmi láncokkal az utóbbi innováció elterjesztésére. A cég receptfejlesztéssel is foglalkozik, a cél, hogy a háztartási higiéniás termékcsaládból kiszűrjék az endokrin diszruptorokat, amely a jelenkor egyik legjelentősebb „láthatatlan” problémája a környezetszennyezés terén.
Endokrin diszruptorok
Márkus tájékoztatása szerint a mindennapi életünkben rendkívül sok anyag viselkedik endokrin diszruptorként: rovarirtószerek, növényvédőszerek, tisztítószerek, mikroműanyagok és természetesen maga a hormonszennyezés is, így alapvető cél lenne, hogy megszüntessük, vagy legalább csökkentsük ezt a típusú szennyezést, mivel azok az emberi szervezetbe bejutva kedvezőtlenül befolyásolják a hormonháztartásunkat.
„A probléma jelentős, hiszen a hormonális eredetű betegségek száma évről évre nő. Kiemelhetjük például a pajzsmirigy problémákat, vagy akár a meddőségi arány folyamatos növekedését. Jelenlegi becslésünk alapján 25-30 százalék körüli értékre tehető a meddő populáció Magyarországon, magyarán a 18-45 éves korosztályból, ami 3,4 millió embert jelent, a 2016-os becslés alapján félmillióan, a jelenlegi feltételezések szerint pedig egymillióan küzdenek ezzel a gonddal. A reprodukciós problémák nagyobb része ma már hormonális, nem pedig szervi eredetű. Ráadásul a hormonproblémás betegek átlagéletkora is csökken akár egy 18 éves teljesen fitt fiatalnak is lehetnek hormonális egészségügyi zavarai” – fogalmazott Márkus Zsolt.
Ha kell, szerveznek lakossági fórumot
A cégvezető hozzátette, jól ismeri a környéket: Vácon született, ide járt iskolába, tíz éven keresztül pedig Gödön lakott. Figyelemmel követte a helyi eseményeket: állítása szerint a beruházásuk semmilyen szinten nem kapcsolódik a Samsung SDI-hoz, illetve az akkumulátorgyártáshoz. Eredetileg Veresegyházon lett volna az új telephely, de a kgö előnyei, illetve a jó logisztikai adottságokkal rendelkező helyszín miatt választották Gödöt. A Pest megyei önkormányzattal tárgyaltak, és találkozott Kammerer Zoltán gödi polgármesterrel is, „aki feltett jónéhány kérdést, a válaszok hallattán pedig megnyugodott”.
Márkus azt mondta, nem számolt azzal az ellenszenvvel, ami a helyi beruházásokat övezi, a megjelent cikkünk is meglepte őt. Szerinte a saját, teljesen zöld termékei inkább pozitív jelzőket kellenének, hogy kapjanak. „Lehet, naiv voltam. De nem is kommunikáltunk elég határozottan” – fogalmazott, hozzátéve, ha kell, szerveznek egy lakossági fórumot, ahol a gödiek kipróbálhatják a termékeket.
Márkus a Samsung SDI beruházásról azt mondta, nem ismeri a projekt részleteit, csak általánosságban tud nyilatkozni.
„Az első, és talán a legfontosabb szempont, hogy nagyon szerencsétlennek tartom, amikor egy gazdasági kérdés politikai üggyé változik, és jelen esetben ezt érzem.”
Hozzátette, szerinte minden országnak alapvető érdeke, hogy FDI (Foreign Direct Investment, magyarul külföldi tőke) áramoljon be, segítve ezzel a gazdaság növekedését és a technológia fejlesztését, és ebben a Samsung-projekt méreténél fogva kiemelkedő szerepet tölt be, hiszen gigaberuházásról van szó, ráadásul egy olyan iparágon belül, ahol alapvető technológiaváltás zajlik, emiatt fennáll az a félelem, hogy az ország autópari gazdasági szerepe jelentősen csökken, amennyiben nem tart lépést a világgal.
Nagyon hasonlónak gondolja a helyzetet, mint az autóipari öntött alumínium alkatrészek gyártása esetén, ahol szintén komoly gyártóbázis alakult ki Magyarországon és a technológiáról ismert, hogy nem túl környezetbarát, mégsem vált politikai üggyé.
Ne álmodozzunk
„El kell fogadnunk, hogy bármely gyártási tevékenység szennyező, a kérdés az, hogy milyen mértékben, és a tudásunk mennyire egzakt az adott területről. A fent említett endokrin diszruptorokat például sehol nem mérik a világon, mint ahogy a hormonszennyezést sem kezeljük az ivóvizeinkben, és ez nem magyarországi probléma. A tudomány most jutott el arra a szintre, hogy belássuk, valamit tennünk kell ezen környezetszennyezés csökkentése érdekében is”.
Márkus Zsolt szerint fontos szempont még megérteni, hogy a beruházás működése során mekkora lehet a magyar arány (local content), azaz a tényleges GDP-növelő hatása, illetve mennyire húzza magával ez a gigaberuházás a magyar vállalkozókat és fejleszti a magyar ellátási láncot. Végezetül az is kritikus kérdés, milyen üzleti környezetben született a döntés.
„Az elmúlt évben az energiaválság miatt felborult a külkereskedelmi mérlegünk, azaz szükség volt többlet eurós bevételre – és erre tökéletes megoldás az FDI. Az csak álom, hogy Magyarország válogathat az ilyen mértékű projektek között, sőt. Jelentős a nemzetközi verseny ebben a méretben a projektekért és Magyarország már rég elveszítette az alacsony költségű – low cost country – státuszát, ami korábban versenyelőnyhöz juttatta. Azt talán már megértettük, hogy ma már nem egy újabb összeszerelő üzem idetelepülése jelenti a gazdasági előrelépést – a teljes foglalkoztatás idején – hanem magas technológiai szintű, magas hozzáadott értékű tevékenység megszerzése.
Hogy ebben a fenti szempontok alapján hol áll a Samsung, én nem tudom megítélni. A negatív hírek alapján azért az elmondható, hogy a kommunikáció nem sikerült tökéletesre egyik fél részéről sem”
– fogalmaz Márkus Zsolt.
Az ügyvezető végül azt is elmondta, nem bánta meg a helyválasztást: szerinte idővel úgyis az alapján fogják megítélni őket, hogy milyen tevékenységet végeznek. Szerinte ha megértik az emberek, hogy milyen társadalmi és környezeti értéket teremt a termékük, akkor pozitív lesz a megítélésük. A tájékoztatása szerint a földmunkák, alapozás már megkezdődött, a szerkezetépítés a jövő év harmadik negyedévében fejeződhet be, amit majd egy költözési fázis követ, vagyis 2024 végére kezdődhet meg a termelés.
Hova mennek az adóbevételek?
Mivel a Jemefy Technologies a különleges gazdasági övezetben (kgö) létesít gyárat, ezért megkérdeztük a Pest megyei önkormányzatot, hogy a vállalat esetében hogyan fog működni az adózás.
„A terület értékesítése során a vásárló kilétét megismerjük, de az üzleti tervét nem (ez a részéről sem egy nyilvános adat, de nem is kértük be az értékesítésre kiírt pályázat során). A helyi adóbevételek és azok felhasználása egységes szabályozás szerint történik a GKGÖ (gödi különleges gazdasági övezet – B.M.) egészére érvényesen.
- Az ott működő valamennyi vállalkozásra, telephely szerint ott végzett valamennyi tevékenységre egységesen vonatkozik.
- Az abból származó bevétel felhasználása is normatívan szabályozott.
Érdemi adóbevétel 2025 környékén fog keletkezni” – tájékoztatott a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
(Címlapképünkön: Márkus Zsolt tulajdonos, Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára és Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda korábbi kormányzati államtitkára, jelenlegi igazságügyi miniszter (elöl, b-j) a Veresi Paradicsom Kft. szamócaültetvényének megnyitóján Veresegyházon 2022. október 27-én. Fotó: MTI/Kovács Anikó).
