„A gyűlölet, az irigység teljesen tönkretette a falut, ebben a csatában nincsenek győztesek”

Kis-Magyarország

A polgármester nélkül tartottak közmeghallgatást Zebegényben, ahol főként a polgármester személye volt a téma. A helyzet odáig fajult, hogy egyesek szerint a legjobb lenne feloszlatni a képviselő-testületet, mások szerint viszont ez lehetetlen, mert akkor megállna a település. 

Hiába lakják mindösszesen mintegy 1300-an a Dunakanyar gyöngyszemének kikiáltott Zebegényt, hasonlóan megromlott közhangulatot csak kevés helyen lehet tapasztalni, ha lehet ilyet tapasztalni egyáltalán. A településen 2022 októbere után élesedtek fel az ellentétek, ekkor tartottak ugyanis időközi polgármester-választást, miután a község korábbi vezetője, Hutter Jánosné egészségügyi okokra hivatkozva lemondott posztjáról. Az indulók a választási kampányban az általuk vélelmezett települési korrupciót hozták fel, valamint bírálták a képviselő-testület munkáját. 

A választás szoros eredményt hozott, végül a politikában újoncnak számító, ám civilként a helyi közéletet régóta figyelemmel követő Parádi Katalin lett a polgármester, aki mindösszesen két szavazattal kapott többet, mint Krebsz Gábor, korábbi alpolgármester. 

Megválasztását követően Parádi nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a héttagú képviselő-testületben kialakult egy négyes szövetség, melyet a helyi közbeszéd „Z4”-nek hív. Ettől függetlenül a polgármester választást követően lapunknak adott interjújából az derült ki, hogy egyfajta tisztogatás veheti kezdetét. Mint akkor fogalmazott, „éppen készülök lemenni a hivatalba, csak azért nem indultam el, mert a tegnapi sms-ekre, telefonokra reagálok. Hamarosan lemegyek és felkínálom nekik az öt másodperc előnyt, mielőtt nekiállok mappákat elővenni”. Továbbá azt is mondta, polgármesteri hatáskörében eljárva visszaminősíti Ferenczy Ernőt, a község alpolgármesterét önkormányzati képviselővé, amely azonban azóta sem történt meg. 

Törésvonalak

Már a lapunk által közölt interjú is nagy felháborodást keltett a településen, de az elmúlt egy évben a feje tetejére állt a zebegényi közélet. A konfliktus eredete, hogy különböző okok miatt 2021-ben lemondott a képviselő-testület nagy része, és mivel javában dúlt a koronavírus-járvány, nem lehetett választásokat kiírni, ezért olyan képviselők kerültek a lemondottak helyére a testületbe, akik még 2019-ben indultak jelöltként, de nem kaptak ehhez kellő szavazatot. Ezért sokan politikai értelemben nem is tartják legitimnek a mostani képviselőket, így a Z4 tagjait sem. 

Parádi Katalinról pedig kiderült, hogy gyodon van (gyermekek otthongondozási díja), mert egyedül neveli középsúlyos értelmifogyatékos tinédzser gyermekét, ami lehetővé teszi neki, hogy napi nyolc órából négyet home office-ban tölsön – ez pedig nehezített terepet jelent a községvezetői feladatok ellátását illetően, ami szintén nem tetszik egyeseknek. 

Felsorolni is nehéz, hogy milyen feszültségek feszítették szét Zebegény képviselő-testületét az elmúlt egy évben: helyi ügyekkel foglalkozó Facebook-csoportokban való üzengetések, személyeskedő belső levelezések, hangos vitákba torkolló képviselő-testületi ülések jellemezték az elmúlt időszakot. A helyzet odáig fajult, hogy a képviselő-testület idén májusban felfüggesztette a polgármester fizetését, arra hivatkozva, hogy nem vezeti a munkaidő nyilvántartását, pedig ennek alapján lehetne az illetményét megállapítani. Nem sokkal később Parádi Katalin arról tett közzé egy bejegyzést a község hivatalos Facebook-oldalán, hogy kezdeményezi a képviselő-testület feloszlatását. Erre végül nem került sor, a bejegyzést pedig törölték. 

 
Vonat halad át a festői szépségű Zebegényen keresztül. Kis község, nagy feszültség. 
Fotó: Jászai Csaba / MTVA/Bizományosi (2022. október 9.)
 

Ostobák, bűnösök és pechesek

Az említett viták elegendőek voltak ahhoz, hogy totálisan megrekedjen a településen a munka. Ilyen hangulatban érkeztünk meg a múlt héten tartott közmeghallgatáshoz, melyen Parádi Katalin nem is jelent meg, ugyanis betegszabadságát töltötte (a polgármester információink szerint azt ígérte, később fog tartani egy újabb közmeghallgatást). 

A fórum első felszólalója Faludi Károly, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke volt, aki hosszasan sorolta, milyen eredményeket sikerült elérni az elmúlt időszakban, de kitért a jelenlegi állapotokra is. Mint fogalmazott, „Az elmúlt 8-9 év egy komplett tragédia, ezt nem is kell nagyon ragozni.

A gyűlölet, az irigység teljesen tönkretette a falut. Azt kell, hogy mondjam, ebben a csatában nincsenek győztesek.

Ebben a csatába csak bűnösök vannak, akik ezt a helyzetet megteremtették. Vannak az ostobák, akik a bűnösök után mentek, és a pechesek, akik megpróbáltak változtatni, de alulmaradtak”.

Hozzátette, mindig sikerült egy-két képviselőnek „úgy távoznia” a testületből, hogy összekeverték „az önös érdeket a közös érdekkel. Összekeverték a szolgálatot a karrierépítéssel. Megcsinálták a cirkuszokat, elmentek, és ez azzal járt, hogy képviselők lemondtak, a polgármestert lemondatták”, sorolta. 

Faludi szerint „van polgármesterünk, de nincs”, ami borzasztó a falura nézve. Az elnöknek a képviselő-testülettel van a legnagyobb problémája: mint mondta, amint ezt látták, azonnal fel kellett volna oszlatni magukat. A legnagyobb probléma szerinte, hogy „ki vagyunk túrva” a közös önkormányzati közösségből, ami Márianosztrát, Ipolydamásdot, Letkést, Ipolytölgyest jelenti. „Nem akarnak velünk együtt dolgozni”. Elmondta, több jegyző is, valamint a műszaki vezető is távozott az önkormányzatból, „a hivatalban a lányok bizonytalanságban vannak, azt sem tudják, mi lesz velük. Két-három ember szédeleg bent”. 

Faludi Károly beszámolója után a lakosok is kérdezhettek a képviselő-testület tagjaitól. Az első kérdés az önkormányzati újságra vonatkozott, a felszólaló egy cikket kifogásolt, amelyben őt is megnevezték. Mádai Ferenc képviselő úgy fogalmazta át a kérdést, hogy hogyan engedheti meg az önkormányzat, hogy „veszekedős, közösséget szétziláló cikkek” jelenjenek meg, Ferenczy Ernő alpolgármester viszont azt válaszolta, hogy az önkormányzat nem cenzúráz, bárki írhat bármit, ők lehozzák a cikket, csak annyi feltétel van, hogy ne hitlerezzenek, ne zsidózzanak, ne szítsák a gyűlöletet.

A szóban forgó cikk egy közéleti írás volt, melyben nem találtak tartalmi kifogásokat. Szerinte nem igaz az sem, hogy a zebegényi újság a Z4-eké lenne, „elnézést, ez egy marhaság”, majd sorolta, hogy kik és hogyan rakják össze a nyomtatványt. Mádai Ferenc szerint viszont ez nem igaz, mert ha ő szeretne berakni egy cikket „azt nem engedi a Z4”. Ferenczy erre azt mondta, ilyen eset nem volt, nyugodtan küldje el a cikkét. „Egy volt valóban, talán két évvel ezelőtt, amit az előbbi okok miatt kihúztunk, természetesen” – tette hozzá. 

A korábban kifogásolt, megjelent cikk szerzője, Borda Lajos csak később, a közmeghallgatás második felében reagált a Konzekvenciák című írásával kapcsolatban, melyben a polgármestert kritizálta. Egyebek mellett azt írta, hogy nem világos, hogy Parádi Katalin polgármester „miért lett Zebegény orákuluma, eligazításért miért zarándokolnak többen is hozzá, mert attól, hogy valaki diplomás és jól tud érvelni nem következik, hogy másoknál okosabb, intelligensebb és jobb ember. Valószínű, hogy ő és követői is meg vannak győződve arról, hogy Zebegény érdekében tevékenykednek, de

valójában kevesen ártottak és ártanak többet a falunak, mint ez a felvilágosító társaság”. 

A közmeghallgatáson azt mondta, korábban Parádinak megjelent egy írása a zebegényi újságban, amelyben minősíthetetlen hangon szidalmazta a képviselőket. „Személyeskedett, háborút hirdetett, úgy állítván be a falut, hogy itt valami szörnyű jogsértések történnek. Korrupció, Isten tudja micsoda, és ő majd rendet fog csinálni”. Szerinte Parádi megválasztása egy katasztrófa volt a falu számára, amit nem mindenki lát így, majd megjegyezte, hogy Mádai képviselő támogatja „ezt a kíváló elmét”. Azt kérte, hogy ha történt törvénysértés vagy korrupció, akkor nevezzék meg a felelősöket.

Ki vezeti a hivatalt?

Mádai Ferenc azt mondta, ő nem valakit véd vagy valaki ellen beszél, hanem tájékoztat. Még a közmeghallgatás elején Ferenczy azt mondta, mivel nem jött el Parádi, és írásos beszámolót sem küldött, ezért nem tudják ismertetni Zebegény pénzügyi helyzetét. Mádai erre reagálva azt mondta: „Gyakorlatilag a választások után Ferenczy Ernő alpolgármester vezeti a hivatalt. Lehet mondani, hogy nem csinálta meg a polgármester... Az alpolgármesternek kéne megcsinálnia! Mondom tovább, ami rossz dolog. (...) Hónapok óta én, képviselőként kérdezem az alpolgármestert, hiszen még egyszer, ő alpolgármester, de gyakorlatban ő a polgármester, hogy

tessék már elmondani nekem, hogy egész nyáron, hónapokon keresztül kinek fizetett ki pénzt, munkadíjat úgy, hogy az gyakorlatilag nem szabályosan van elkönyvelve?” 

– dobta fel a labdát sejtelmesen Mádai, aki szerint erre a kérdésére nem kapott korábban választ Ferenczytől. 

A képviselő hangos szóváltásba keveredett Borda Lajossal, a felszólalására többen is reagáltak. Ferenczy Ernő ugyanakkor azt mondta, a Mádai által bedobott ügy esetében valójában egy közmunkásról van szó: korábban a strandon diákmunkások végezték a strandőrséget, ám idén egyetlen embert sem találtak a feladatra, végső elkeseredésében pedig megkereste az egyik képviselő fiát, könyörgött neki, hogy ráérjen, és őt vették fel három hétre. „Ebből a Mádai úr csinált egy akkora jelenetet, hogy nagy pénzek mennek ki, kinek fizetünk seftesen, feketén. Na ez konkrétan nem igaz! Napi szinten ezekkel harcolunk. Ugyanígy Parádi polgármester asszonnyal is, mert ilyen állításokat fogalmaz meg folyamatosan”. 

Ferenczy Ernő arra is reagált, miszerint ő vezetné a hivatalt: „Ez a polgármester amióta bejött, október óta, nem volt testületi ülésünk. (...) Mennek a folyamatos vádaskodások, hogy mi vagyunk azok, akik nem engedjük őt dolgozni. Hát hol van most? Hát ez nonszensz, nem mi mondtuk, hogy ne jöjjön ide. Hát könyörgöm, mi követeljük, könyörgünk, már a kormányhivatal felé próbáljuk jelezni, jegyző úrnak könyörgünk, hogy írja meg neki, hogy hívja már össze a rendes testületi ülést, hát nem volt még egy rendes testületi ülésünk, emberek, csak rendkívüli ülésünk” – sorolta Ferenczy magából kikelve. 

Az alpolgármester szerint ezért nem haladnak a munkák a községben. Mint mondta, nem ő akarta ezt a széket magának, „ez rám esett ez a feladat”. Reagált arra is, hogy a képviselő-testületnek fel kellene állnia:

„Soha! Lehetetlen! Lehetetlen, megáll a település!”

Bár Mádai képviselő akart volna még az elhangzottakra reagálni, Ferenczy nem adta meg neki a szót, ezért a képviselő távozott a teremből. 

A teljes, mintegy három órás közmeghallgatás közvetítését itt lehet visszanézni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.