A Samsung az új gödi gyárról: mérlegeljük a lehetőségeinket

Belpol

Nem cáfolta a vállalat a dél-koreai sajtóértesülést, miszerint Gödön a BMW-vel közösen új akkumulátor-gyárat hozhatnak létre, hogy cellákat készítsenek. 

„A Samsung SDI a vállalat rövid és középtávú stratégiájával összhangban számos együttműködési lehetőséget mérlegel üzleti partnereivel” – válaszolta a Narancs.hu megkeresésére a Paplanos Péter PR-igazgató. A vállalat tehát nem cáfolta azt a dél-koreai lapértesülést, miszerint a Samsung SDI a BMW-vel közösen üzemet hoz létre Gödön, ahol jelenleg is egy gigantikus akkumulátor gyár létesítése zajlik. 

Ahogyan arról a dél-koreai Csoszun hírportál értesülései nyomán a Narancs.hu is beszámolt, a Samsung azt tervezi, hogy a már meglévő két gödi létesítmény mellett újabb akkumulátorgyárat épített a kisvárosban. Az iparági forrásokon alapuló értesülés szerint az új üzem kifejezetten a BMW részére gyártana, de az is lehet, hogy vegyesvállalatban jönne létre a bajor céggel közösen. A kiszivárgott tervek szerint a gyár termelése megegyezne a már meglévő kettő éves kapacitásával, és a debreceni BMW gyár lenne a vevő.

A német autógyártó ugyanis nemrég azt jelentette be, hogy akkumulátor-összeszerelő üzemmel tervezi bővíteni készülő debreceni gyárát, ezekhez szállítana az új gödi Samsung-gyár cellákat. Mindezzel kapcsolatban megkerestük a német társaságot is, azonban ezidáig nem érkezett tőlük reakció a kérdéseinkre. (Frissítés 2023. január 16-án: Jenei Rékától, a BMW munkatársa megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a vállalat nem kívánja kommentálni a felmerült témát). 

A dél-koreai lapértesülés szerint az 1 billió won, azaz nagyjából 300 milliárd forint értékű beruházás keretében a Samsung új, hengeres formájú, 46 milliméter átmérőjű cellákat készítene megnövelt nikkel-, de csökkentett kobalttartalommal. A két cégvezető állítólag már december 17-én is egyeztetett a projektről, illetve a napokban a Las Vegas-i CES kiállításon is folytak háttérmegbeszélések.

Mint ismert, egy 2020-as kormányhatározat értelmében a Samsung SDI által termelt adóbevételek nem az ellenzéki vezetésű Göd Város Önkormányzatához, hanem a fideszes többségű Pest Megye Önkormányzatához csordogálnak be, ugyanis a létesítmények területét ún. különleges gazdasági övezetté (KGÖ) nyilvánították. 

Az új gyár létesítése bizonyos értelemben nem meglepő, a terjeszkedésnek voltak jelei. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021-ben arról nyilatkozott, hogy a gyár mellett ipari innovációs fejlesztési területet hoznk létre, az Átlátszó 2022 elején pedig arról számolt be, hogy 420 hektárra bővült a KGÖ. De pletykákat is lehetett folyamatosan arról hallani, hogy jöhet egy újabb gyár valahova a mostani mellé. (Egyébként Pest Megye Önkormányzatának Stratégiai és Operatív Programjának értelmében a terület egyébként Fótra, Dunakeszire, Csomádra és Sződre is kiterjed). 

Megkerestük Pest Megye Önkormányzatát, ahonnan azt írták, hogy nincs információjuk az új akkumulátor-gyárról. Felhívtuk (az éppen szabadságát töltő) Balogh Csaba polgármestert, de ő sem tud a beruházásról. 

Aksinagyhatalom

Orbán Viktor még 2017-ben a gödi Samsung-gyár megnyitóján beszélt arról, hogy szeretné, ha Magyarország az e-autózás egyik éllovasa lenne. Ez azóta főleg úgy valósult meg, hogy komoly anyagi és egyéb állami támogatással Magyarországra csábították több – leginkább távol-keleti – akkumulátorgyártó cég üzemét is.

Mostanra az ország északi, északkeleti részén el is szaporodtak az ezen a területen tevékenykedő, főleg ázsiai hátterű vállalkozások, ezek létesítését több helyen is komoly lakossági ellenállás övezi, amiket a kormány azzal kerül meg, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítja a beruházásokat, vagy – mint ahogy Gödön is – különleges gazdasági övezeteket hoz létre.

Decemberben térképen összesítettük az akkugyártáshoz kapcsolódó cégeket: 

gödi Samsung-gyárral korábban számos cikkünkben foglalkoztunk, egyik összefoglaló írásunk itt olvasható:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.