Nem sokkal a 2019. októberi önkormányzati választás előtt zajlott le az a 3 perc 21 másodperces telefonbeszélgetés, amelynek hangfelvétele vágatlan formában jutott el most a Narancs.hu-hoz. Információink szerint ez a hanganyag és leirata egyben a bizonyítékok között szerepel abban a perben, amelyet formálisan a gyulai labdarúgó klub vezetője, de vélelmezhetően a gyulai fideszes városvezetés feljelentése nyomán a NAV indított Galbács Mihály volt gyulai kormánypárti alpolgármester és később Torma Béla egykori önkormányzati tanácsos ellen. A per május közepén a Szolnoki Járásbíróságon kezdődik. (Torma egyben Galbács sógora, civilben pedig a Magyar Posta Zrt. gyulai helyettes vezetője volt; időközben a cégen belül váltott és átment a szomszéd városba, Sarkadra.)
A hangfelvételen elhangzottakhoz tudni kell, hogy az előző helyhatósági választás előtt hosszú csatát vívott egymással a Fidesz gyulai szervezete és önkormányzati frakciója, valamint a velük szembehelyezkedő Galbács Mihály. Egy, a gyulai sporttelepen felépítendő labdarúgó csarnok ügyében tértek el álláspontok. Mindez szakításhoz vezetett. Galbácsot Görgényi Ernő kezdeményezésére kizárták a gyulai Fidesz-frakcióból, ő pedig nem várva meg, hogy kitessékeljék a kormánypártból is, a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben indult a 2019-es önkormányzati választáson Gyulán polgármesterjelöltként, sikertelenül.
Galbács akkori kampánya részeként A gyulai helyzet az önkormányzati választás előtt címmel összefoglaló anyagot állított össze, amelyet elküldött a Fidesz felső vezetésének. (Semmilyen érdemi reakciót nem kapott rá.) Ebben a békési fürdőváros fideszes vezetése és egy jól körülhatárolható helyi üzleti kör összefonódásáról írt. Majd ugyanezt az anyagot már mint ellenzéki polgármesterjelölt eljuttatta közel 14 ezer gyulai háztartásba. Erről van szó a hangfelvételen. (Galbács írása miatt később először Görgényi kezdeményezett rágalmazási pert volt helyettese ellen, aztán Galbács Görgényi egy cikke miatt ugyancsak perrel „válaszolt”. A kezdeményezők mindkét pert megnyerték a másikkal szemben, azzal a különbséggel, hogy a volt alpolgármester által indított pert végül a rágalmazás tényállásának törvényi változása miatt nem jutott el a másodfokig, de elsőfokon bűnösnek mondta ki a bíróság Görgényit.)
A hangfelvételen rögzített telefonhívást Görgényi Ernő kezdeményezte. Egy hivatalos megbízás alapján ekkor kezdte el terjeszteni a posta a választóknak Galbács írását.
A polgármester azt nehezményezte a telefonbeszélgetésben, hogy Torma nem szólt neki előre a terjesztésről. Torma viszont azt hangsúlyozta: nem adhat ki semmilyen információt, ami a postán a tudomására jut.
A szakma elemi szabályaira való hivatkozást a fideszes városvezető „takarózásnak” nevezte, továbbá jelezte, hogy az idevágó rendelkezések megsértése Torma Bélát nem veszélyezteti. Majd arra kérte, hogy ne csinálja ezt (azaz a szabályok betartását – B. T.), mert ez nagyon nem korrekt a részéről. Mikor Torma visszakérdezett, hogy ez „fenyegetés” volna, akkor Görgényi értetlenkedett és tagadta. De beszélgetőtársa határozottan leszögezte, hogy őt szabályok mellőzésére kéri a polgármester. A továbbiakat érdemes szó szerint idézni.
Görgényi Ernő: Hát ne viccelj már, mit kockáztatsz azzal, hogy ha nekünk bármit, bármit, ami politikailag fontos információ, átadsz?
Torma Béla: Hát a munkahelyemet.
GE: Nem, nem, Béla, ha elárulod a Fideszt, akkor kockáztatod a munkahelyedet. Gondold át, ne csináld ezt, Béla, mert ennek nem lesz jó vége. Gondolj bele, itt van egy csapat, egy bizalmi alapon működő csapat.
TB: Igen.
GE: Ha te ebben a bizalmi körben nem akarsz benne lenni, az egy állásfoglalás. Ha te Galbáccsal vagy, az egy állásfoglalás. Ilyenekre tényleg ne hivatkozzál, ez egy hülyeség, hogy az állásodat kockáztatod. Dehogy kockáztatod az állásodat. Miért, szerinted mi közhirré fogjuk tenni, hogy mit mondasz el nekünk? Ez egy közös érdekünk. Közös érdekünk, hogy tudjuk, meg közös érdekünk, hogy ez ne menjen ki sehova.
TB: Hát Ernő, de ha most... Mindegy, erről nem akarok vitatkozni. És tényleg nem telefonba.
A beszélgetés vége felé Torma újfent szóba hozta, hogy munkája során kötik, „tartanak bizonyos szabályok”. Erre Görgényi így válaszolt: „Dehogy tartanak!”
Ez a beszélgetés egyben a törést is jelentette Görgényi Ernő és Torma Béla kapcsolatában és politikai együttműködésében. Ennek eredménye, hogy az akkori önkormányzatii választást – Fidesz helyi szervezete hathatós közreműködésével – Torma Béla elvesztette saját körzetében, noha ő indult ott a Fidesz-KDNP színeiben. A beszélgetéstől valószínűleg nem függetlenül később a Galbács Mihály elleni, a NAV-nál tett feljelentésbe utóbb, feljelentés-kiegészítés formájában belekeverték Torma Bélát is.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy kicsinyes és alpári politikai bosszút állt rajtam és Torma Bélán Görgényi Ernő, aki senki véleményét, főként ellenvéleményét nem tűri meg, aki egy hűbérúr, vagy ha jobban tetszik, egy maffiafőnök pózában tetszeleg és akként viselkedik. Azt pedig látjuk, hogy jogvégzett emberként és esküt tevő városvezetőként nem tartja magát a jogszabályokhoz és a törvényekhez, sőt, nyíltan ezek megsértésére biztat. S attól tartok, nem ez volt az egyetlen hasonló eset. Nála ez a hangnem, ez a mindenen felülhelyezkedő hatalmi póz és kizárólag a politikai »családnak« történő elszámolás a természetes. Ennek és a hangfelvételen szereplő mondandójának semmi köze a jogállamisághoz, a demokráciához és a közéleti szerepvállaláshoz” – mondta a Narancs.hu-nak Galbács Mihály gyulai ellenzéki önkormányzati képviselő.
Kerestük Görgényi Ernőt is, de cikkünk megjelenéséig nem jelzett vissza. Ha ez mégis megtörténik, közzé tesszük.
A kitüntetett és a feljelentő
2016. augusztus 20-án Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adta át Görgényi Ernőnek „a Gyula város érdekében végzett érték- és közösségteremtő településvezetői munkája elismeréseként”. Hat évvel később, 2022. augusztus 20-án Polgárokért díjban részesítette Görgényit a Békés megyei közgyűlés.
A polgármester 2020 tavaszán, a Covid-járvány első hulláma alatt rémhírterjesztés gyanújával rendőrségi feljelentést tett a gyulai ellenzék egyik vezetője, a Kossuth Kör és a Momentum viharsarki tagja, Csóka-Szűcs János ellen. Az aktivista egy Facebook-posztban arra hívta fel a figyelmet: a járványkórházzá minősített gyulai egészségügyi intézmény kong az ürességtől, miközben súlyosan beteg embereket küldtek haza vagy más intézményekbe. A feljelentés nyomán Csóka-Szűcsöt előállították, kihallgatták és rabosították a rendőrségen. Két nappal később a Gyulai Járási Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyben az eljárás. A történteknek nagy nemzetközi visszahangja volt.
(Címlapképünkön: Görgényi Ernő. Fotó: MTI/Lakatos Péter)
