Mekkora a baj az Alföldvíz Zrt.-nél? – a vezérigazgató válaszai után maradtak kérdőjelek

Kis-Magyarország

Ahhoz képest, hogy a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt. a fizetésképtelenség elkerüléséért, egyben veszteségrendezés címén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében közel 2,6 milliárd forinttal próbálta a szeptember végi közgyűlésen leszállítani a cég alaptőkéjét, nem történt semmi. A tulajdonosok tartózkodással voksoltak. Ezért Nagy László vezérigazgatóhoz fordultunk. A vállalat vezetője saját előterjesztéseik vészjósló tartalmával szemben azt mondja, nincs olyan nagy baj.

Ha nem is kizárólagosan, de Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megye 131 településen szolgáltat vizet és vezeti el a szennyvizet az Alföldvíz Zrt., és összesen 451 ezer embert lát el. A cég tavalyi árbevétele kicsivel haladta meg a 12 milliárd forintot. Ám a szeptember 25-i békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés szerint gyakorlatilag az ellehetetlenülés határára sodródott a gazdasági társaság, mert vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, az idei veszteséget pedig 1,2 milliárd forintra lőtték be, adtuk hírül nemrégiben.

A kisebbségi tulajdonos állam nem akar, míg a pénzügyileg kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak pluszpénzt betenni a komoly likviditási gondokkal küzdő cégbe. Ezért is született meg az a rendhagyó megoldási javaslat, hogy a fizetésképtelenség elkerüléséért, egyben veszteségrendezés címén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében közel 2,6 milliárd forinttal próbálták a cég alaptőkéjét leszállítani.

Vagy nincs ötletük, vagy valamit tudnak

Erre is, mint minden más előterjesztésre, a közgyűlésen résztvevő önkormányzati tulajdonosok és az állam képviselője egy gyenge nemet mondott, azaz tartózkodott. Hogy a kiélezett gazdasági és pénzügyi helyzetben ezzel mit oldottak meg, nehéz megmondani. Egyesek szerint vagy nincs semmi ötletük arra, hogyan lehetne javítani a társaság helyzetén, vagy valamit tudnak, amit mások még nem. Egy az ügyre jól rálátó, egyben magas rangú önkormányzati tisztségviselő forrásunk névtelenséget kérve annyit mondott az ügyről a Narancs.hu-nak, hogy „az önkormányzatok akkor sem tudnák megmenteni a céget, ha akarnák.”

Nagy László: nincs csődhelyzet az Alföldvíznél

Nagy László: nincs csődhelyzet az Alföldvíznél

Fotó: csabatv.hu

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk, hogy az ország negyedik legnagyobb víziközmű cégénél a veszteség jó részéért, valamint az immár gazdasági és pénzügyi ellehetetlenülés réméért leginkább az elhibázott rezsicsökkentés és a brutális elvonások a felelősek. Ugyanis „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.” A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva a 2011-es díjakat (-10 százalék rezsicsökkentés) kénytelenek alkalmazni a szolgáltatók. Így a megtérülés elve nem érvényesül. De úgy fest, ez a politikai döntéshozókat nem zavarja. Emellett a társaságot a brutális elvonások, így az aránytalanul kivetett közműadó, a felügyeleti díj sújtja, amely csak az Alföldvíz Zrt. esetében 1 milliárd forintot von el a cégtől.

Amiről beszélt, s amiről nem

A felemásra sikeredett közgyűlés után interjút kértünk a cég vezérigazgatójától, Nagy Lászlótól, ám végül csak írásban tudtuk feltenni kérdéseinket, s a válaszokat is így kaptuk meg. Emiatt is, több helyütt hiányérzetünk maradt.

A vezérigazgató az előterjesztésekben szereplő brutális helyzetismertetéssel szemben csupán annyit ismert el felvetésünkre: „a hazai víziközmű-szolgáltatók, így az Alföldvíz Zrt. is nehéz gazdasági helyzetben van.” Hozzátette, hogy a rendszerváltást követően a víziközmű-szektor átalakult, korábbi cégek szűntek meg, váltak szét, olvadtak össze. 2010-ig egyetlen kormányzat sem próbálta megoldani az ágazat problémáit. Jellemzi a helyzetet, hogy a magyar országgyűlés 2011-ben fogadta el a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt, addig törvény sem szabályozta az ágazat működését.

„Minden üzemeltető cég igyekszik megfelelni a mai gazdasági kihívásoknak, melyeket nagyban befolyásol az adott cég szolgáltatási területének gazdasági és az üzemeltetett közművek, víz- és szennyvíztisztító telepek adottságai” – írta válaszában. Anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna a rezsicsökkentés tarthatatlanságáról, és arról, hogy bár a költségmegtérülési elvet törvénybe iktatták, ezt mégis figyelmen kívül hagyják, de nem szólt a brutális elvonásokról sem.

Megvan a működési engedély

Egy korábbi cikkünkben idéztük azt az idén áprilisban született levelet, amelyet Nagy László a cég nevében Benkő Tibor honvédelmi miniszternek és a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport vezetőjének írt. Ebben kertelés nélkül így fogalmazott: „(…) a társaság gazdasági helyzete rendkívül súlyos, a működési képességeinek a határán van. A több éve tartó veszteséges működés következtében a cég gazdaságilag nem felel már meg a törvényes működés feltételeinek, melyet a tulajdonosok máig nem tudnak megoldani, az ez évi veszteség az 1,2 milliárd forintot is elérheti. Ennél is súlyosabb, a működést közvetlenül fenyegető probléma, hogy a fizetőképességét a cég csak tartós hitelezői tartozások kiegyenlítésének halasztatásával tudja fenntartani.

Minderre azonban önmagának is ellentmondva annyit felelt az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója: „A tavaszi járványügyi veszélyhelyzetben az Akciócsoport figyelemmel kísérte a cég tevékenységét, a levélre a reagálás rövid időn belül megtörtént. A működési feltételeink biztosítottak, a cég törvényes működése jelenleg még biztosított.” Ám nem derül ki válaszából, minek nyomán biztosítottak a működés feltételei. A cégvezető írásban erre annyit reagált, hogy ellenkező esetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal már visszavonta volna a cég működési engedélyét.

„Az Alföldvíz Zrt. vezetése minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik javítani a cég gazdasági helyzetét” – válaszolta Nagy László arra a felvetésünkre, hogy a rezsicsökkentés a megtérülés elvével kerül szembe, durva elvonások sújtják a céget, emellett a közműadó és a felügyeleti díj jelentős szerepet játszik a veszteségekben. S arra, hogy a pénzügyileg kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak, az állam egyelőre nem akar segíteni.

Elavult a rendszer, sok a csőtörés

Elavult a rendszer, sok a csőtörés

Fotó: A szerző felvétele

Nem lepte meg a tartózkodás

Majd határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, meglepte-e, hogy közgyűlésen a vészjósló gazdasági és pénzügyi helyzet ellenére az összes fontos előterjesztésre a tulajdonosi válasz a tartózkodás volt. Ezt követően azt firtattuk, hogy a rövid időn belül ismét összeülő közgyűlésig mi változhat meg, amely érdemben javíthatja a cég helyzetét. A lényeget megkerülve azt válaszolta, a „közgyűlésen a tulajdonosok döntési kompetenciája érvényesülhet, a tulajdonosi egyeztetésekre a következő közgyűlésig van lehetőség.”

„Ha elfogadta volna a szeptember 25-i Alföldvíz-közgyűlés az alaptőke nagyarányú csökkentését a veszteségrendezés érdekében, akkor az, egyéb intézkedések hiányában, meddig odázhatta volna el a csődöt és a felszámolási eljárást a társaság?” – kérdeztük. Nagy László vezérigazgató szerint ennek bekövetkezése vagy elmaradása a cég gazdasági helyzetére nem gyakorol semmilyen hatást. Leszögezte, jelenleg nincs csődhelyzetben az Alföldvíz Zrt., fizetési kötelezettségeit is időben teljesíti. Egy másik kérdésünkre reagálva abban nem lát sem semmi szokatlant és kivetni valót, hogy a társaság a döntő fontosságú közgyűlésen nem vett részt Csák Gyula, az igazgatóság elnöke.

Fontos a szakemberek megtartása

Ahogy abban sem, hogy a cégnél működő szakszervezetet a működéssel kapcsolatos legfontosabb gazdasági és pénzügyi helyzetről nem tájékoztatják a közgyűlés közeledtével. Nagy László aláhúzta, a közgyűlés a tulajdonosok döntéshozó fóruma.

 

Az Alföldvíz Zrt.-nél dolgozók bére az ágazati áltag alatti és az idén semmilyen béremelésre nem számíthatnak, miközben a kialakult helyzetről aligha tehetnek. Nem tart attól, felgyorsul a cégtől kilépők száma, ami adott esetben nem csupán a szolgáltatás minőségét, hanem magát a szolgáltatás meglétét veszélyeztetheti? – kérdeztük a menedzsment első emberét. Nagy László azt reméli, hogy „mielőbb megszületnek a legfontosabb döntések a jövőbeni működés biztosításának kérdésében. Az egyik talán a legfontosabb kérdés a felkészült értékes szakemberek megtartása annak érdekében, hogy a cég, továbbra is a magyar víziközmű-szektor meghatározó szereplője maradhasson.”

 

„Félreértésben van a vezérigazgató”

 

„A feltett kérdésekre adott válaszok eléggé »szűkszavúak«, vagyis azt kommunikálja a vezérigazgató: nincs itt semmi látnivaló, tovább lehet menni, minden rendben van” – mondta megkeresésünkre Miskéri László, az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője. Hozzátette a többségi önkormányzatok és a kisebbségi csomagot birtokló állam csak jogilag tulajdonosok, de az elmúlt éveket végignézve nem felelős tulajdonosként viselkednek, aminek súlyos következményei lesznek.

Miskéri László: nincsenek igazi tulajdonosok

Miskéri László: nincsenek igazi tulajdonosok

Fotó: Miskéri László/Facebook.com

Majd Miskéri László arra emlékeztetett, hogy a hattagú felügyelőbizottság munkájában a munkavállalók részéről két fő vesz részt. De a felügyelőbizottság nem érdekképviseleti szerv, hanem a társaság törvényes működését felügyeli. A két munkavállalói küldött tisztsége ellátása során fontos céginformációkat, üzleti titoknak minősülő információkat, adatokat nem szolgáltathatnak ki a társaságnál működő szakszervezetnek.

„Ha a cégvezető igazán fontosnak tartaná a szakembergárda megtartását, akkor sokkal többet tehetett volna megtartásuk érdekében. De a vezérigazgató félreértésben is van, s valószínűleg azt gondolja, kölcsönös megelégedettség van a cégen belüli jövedelmi viszonyok terén. Vagyis ha a beosztott munkavállalók meg vannak elégedve az ő fizetésével, akkor ő is a munkavállalókéval” – zárta mondandóját az érdekvédelmi vezető.

(Címlapfotókon: demonstráció az Alföldvíz Zrt. tavalyi rendkívüli közgyűlése előtt. A felvételt a szerző készítette.)

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.