Ha nem is kizárólagosan, de Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megye 131 településen szolgáltat vizet és vezeti el a szennyvizet az Alföldvíz Zrt., és összesen 451 ezer embert lát el. A cég tavalyi árbevétele kicsivel haladta meg a 12 milliárd forintot. Ám a szeptember 25-i békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés szerint gyakorlatilag az ellehetetlenülés határára sodródott a gazdasági társaság, mert vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, az idei veszteséget pedig 1,2 milliárd forintra lőtték be, adtuk hírül nemrégiben.
A kisebbségi tulajdonos állam nem akar, míg a pénzügyileg kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak pluszpénzt betenni a komoly likviditási gondokkal küzdő cégbe. Ezért is született meg az a rendhagyó megoldási javaslat, hogy a fizetésképtelenség elkerüléséért, egyben veszteségrendezés címén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében közel 2,6 milliárd forinttal próbálták a cég alaptőkéjét leszállítani.
Vagy nincs ötletük, vagy valamit tudnak
Erre is, mint minden más előterjesztésre, a közgyűlésen résztvevő önkormányzati tulajdonosok és az állam képviselője egy gyenge nemet mondott, azaz tartózkodott. Hogy a kiélezett gazdasági és pénzügyi helyzetben ezzel mit oldottak meg, nehéz megmondani. Egyesek szerint vagy nincs semmi ötletük arra, hogyan lehetne javítani a társaság helyzetén, vagy valamit tudnak, amit mások még nem. Egy az ügyre jól rálátó, egyben magas rangú önkormányzati tisztségviselő forrásunk névtelenséget kérve annyit mondott az ügyről a Narancs.hu-nak, hogy „az önkormányzatok akkor sem tudnák megmenteni a céget, ha akarnák.”
| ||
Korábbi cikkeinkben beszámoltunk, hogy az ország negyedik legnagyobb víziközmű cégénél a veszteség jó részéért, valamint az immár gazdasági és pénzügyi ellehetetlenülés réméért leginkább az elhibázott rezsicsökkentés és a brutális elvonások a felelősek. Ugyanis „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.” A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva a 2011-es díjakat (-10 százalék rezsicsökkentés) kénytelenek alkalmazni a szolgáltatók. Így a megtérülés elve nem érvényesül. De úgy fest, ez a politikai döntéshozókat nem zavarja. Emellett a társaságot a brutális elvonások, így az aránytalanul kivetett közműadó, a felügyeleti díj sújtja, amely csak az Alföldvíz Zrt. esetében 1 milliárd forintot von el a cégtől.
Amiről beszélt, s amiről nem
A felemásra sikeredett közgyűlés után interjút kértünk a cég vezérigazgatójától, Nagy Lászlótól, ám végül csak írásban tudtuk feltenni kérdéseinket, s a válaszokat is így kaptuk meg. Emiatt is, több helyütt hiányérzetünk maradt.
A vezérigazgató az előterjesztésekben szereplő brutális helyzetismertetéssel szemben csupán annyit ismert el felvetésünkre: „a hazai víziközmű-szolgáltatók, így az Alföldvíz Zrt. is nehéz gazdasági helyzetben van.” Hozzátette, hogy a rendszerváltást követően a víziközmű-szektor átalakult, korábbi cégek szűntek meg, váltak szét, olvadtak össze. 2010-ig egyetlen kormányzat sem próbálta megoldani az ágazat problémáit. Jellemzi a helyzetet, hogy a magyar országgyűlés 2011-ben fogadta el a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt, addig törvény sem szabályozta az ágazat működését.
„Minden üzemeltető cég igyekszik megfelelni a mai gazdasági kihívásoknak, melyeket nagyban befolyásol az adott cég szolgáltatási területének gazdasági és az üzemeltetett közművek, víz- és szennyvíztisztító telepek adottságai” – írta válaszában. Anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna a rezsicsökkentés tarthatatlanságáról, és arról, hogy bár a költségmegtérülési elvet törvénybe iktatták, ezt mégis figyelmen kívül hagyják, de nem szólt a brutális elvonásokról sem.
Megvan a működési engedély
Egy korábbi cikkünkben idéztük azt az idén áprilisban született levelet, amelyet Nagy László a cég nevében Benkő Tibor honvédelmi miniszternek és a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport vezetőjének írt. Ebben kertelés nélkül így fogalmazott: „(…) a társaság gazdasági helyzete rendkívül súlyos, a működési képességeinek a határán van. A több éve tartó veszteséges működés következtében a cég gazdaságilag nem felel már meg a törvényes működés feltételeinek, melyet a tulajdonosok máig nem tudnak megoldani, az ez évi veszteség az 1,2 milliárd forintot is elérheti. Ennél is súlyosabb, a működést közvetlenül fenyegető probléma, hogy a fizetőképességét a cég csak tartós hitelezői tartozások kiegyenlítésének halasztatásával tudja fenntartani.
Minderre azonban önmagának is ellentmondva annyit felelt az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója: „A tavaszi járványügyi veszélyhelyzetben az Akciócsoport figyelemmel kísérte a cég tevékenységét, a levélre a reagálás rövid időn belül megtörtént. A működési feltételeink biztosítottak, a cég törvényes működése jelenleg még biztosított.” Ám nem derül ki válaszából, minek nyomán biztosítottak a működés feltételei. A cégvezető írásban erre annyit reagált, hogy ellenkező esetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal már visszavonta volna a cég működési engedélyét.
„Az Alföldvíz Zrt. vezetése minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik javítani a cég gazdasági helyzetét” – válaszolta Nagy László arra a felvetésünkre, hogy a rezsicsökkentés a megtérülés elvével kerül szembe, durva elvonások sújtják a céget, emellett a közműadó és a felügyeleti díj jelentős szerepet játszik a veszteségekben. S arra, hogy a pénzügyileg kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak, az állam egyelőre nem akar segíteni.
| ||
Nem lepte meg a tartózkodás
Majd határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, meglepte-e, hogy közgyűlésen a vészjósló gazdasági és pénzügyi helyzet ellenére az összes fontos előterjesztésre a tulajdonosi válasz a tartózkodás volt. Ezt követően azt firtattuk, hogy a rövid időn belül ismét összeülő közgyűlésig mi változhat meg, amely érdemben javíthatja a cég helyzetét. A lényeget megkerülve azt válaszolta, a „közgyűlésen a tulajdonosok döntési kompetenciája érvényesülhet, a tulajdonosi egyeztetésekre a következő közgyűlésig van lehetőség.”
„Ha elfogadta volna a szeptember 25-i Alföldvíz-közgyűlés az alaptőke nagyarányú csökkentését a veszteségrendezés érdekében, akkor az, egyéb intézkedések hiányában, meddig odázhatta volna el a csődöt és a felszámolási eljárást a társaság?” – kérdeztük. Nagy László vezérigazgató szerint ennek bekövetkezése vagy elmaradása a cég gazdasági helyzetére nem gyakorol semmilyen hatást. Leszögezte, jelenleg nincs csődhelyzetben az Alföldvíz Zrt., fizetési kötelezettségeit is időben teljesíti. Egy másik kérdésünkre reagálva abban nem lát sem semmi szokatlant és kivetni valót, hogy a társaság a döntő fontosságú közgyűlésen nem vett részt Csák Gyula, az igazgatóság elnöke.
Fontos a szakemberek megtartása
Ahogy abban sem, hogy a cégnél működő szakszervezetet a működéssel kapcsolatos legfontosabb gazdasági és pénzügyi helyzetről nem tájékoztatják a közgyűlés közeledtével. Nagy László aláhúzta, a közgyűlés a tulajdonosok döntéshozó fóruma.
Az Alföldvíz Zrt.-nél dolgozók bére az ágazati áltag alatti és az idén semmilyen béremelésre nem számíthatnak, miközben a kialakult helyzetről aligha tehetnek. Nem tart attól, felgyorsul a cégtől kilépők száma, ami adott esetben nem csupán a szolgáltatás minőségét, hanem magát a szolgáltatás meglétét veszélyeztetheti? – kérdeztük a menedzsment első emberét. Nagy László azt reméli, hogy „mielőbb megszületnek a legfontosabb döntések a jövőbeni működés biztosításának kérdésében. Az egyik talán a legfontosabb kérdés a felkészült értékes szakemberek megtartása annak érdekében, hogy a cég, továbbra is a magyar víziközmű-szektor meghatározó szereplője maradhasson.”
„Félreértésben van a vezérigazgató”
„A feltett kérdésekre adott válaszok eléggé »szűkszavúak«, vagyis azt kommunikálja a vezérigazgató: nincs itt semmi látnivaló, tovább lehet menni, minden rendben van” – mondta megkeresésünkre Miskéri László, az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője. Hozzátette a többségi önkormányzatok és a kisebbségi csomagot birtokló állam csak jogilag tulajdonosok, de az elmúlt éveket végignézve nem felelős tulajdonosként viselkednek, aminek súlyos következményei lesznek.
| ||
Majd Miskéri László arra emlékeztetett, hogy a hattagú felügyelőbizottság munkájában a munkavállalók részéről két fő vesz részt. De a felügyelőbizottság nem érdekképviseleti szerv, hanem a társaság törvényes működését felügyeli. A két munkavállalói küldött tisztsége ellátása során fontos céginformációkat, üzleti titoknak minősülő információkat, adatokat nem szolgáltathatnak ki a társaságnál működő szakszervezetnek.
„Ha a cégvezető igazán fontosnak tartaná a szakembergárda megtartását, akkor sokkal többet tehetett volna megtartásuk érdekében. De a vezérigazgató félreértésben is van, s valószínűleg azt gondolja, kölcsönös megelégedettség van a cégen belüli jövedelmi viszonyok terén. Vagyis ha a beosztott munkavállalók meg vannak elégedve az ő fizetésével, akkor ő is a munkavállalókéval” – zárta mondandóját az érdekvédelmi vezető.
(Címlapfotókon: demonstráció az Alföldvíz Zrt. tavalyi rendkívüli közgyűlése előtt. A felvételt a szerző készítette.)
