Békéscsabai rokonok

Előléptették a fideszes féltestvérét

Kis-Magyarország

Több mint két és félszeresére emelkedett a Békés Megyei Munkácsy Múzeumban osztályvezetővé kinevezett R. Rita havi jövedelme április elsejétől. Annak az Erdős Norbertnek a féltestvéréről beszélünk, aki a környék fideszes képviselője, és egyben a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, április elsejével szabálytalanul, miniszteri engedély nélkül nevezték ki a Békés Megyei Munkácsy Múzeum élére Szatmári Imrét. Ezt követően az eredetileg ötéves mandátumot a kulturális ügyekért felelős miniszter nyomására visszavonták, és még május közepén új pályázatot írtak ki az intézményvezető posztjára. Csakhogy addig egy-két dolog már történt a múzeumban: például Szatmári Imre igazgató egyik legelső döntése az volt – rögtön, hivatalba lépése első napján –, hogy pályáztatás nélkül kinevezte osztályvezetőnek a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének, Erdős Norbertnek (ő a térség egyik fideszes országgyűlési képviselője több ciklus óta – a szerk.) a féltestvérét (apai ágon húgát). (A rokonság bizonyítékáról lásd A rokoni szál c. keretes írásunkat.) Arról már korábban beszámoltunk, hogy Erdősnek az anyósa és a felesége is álláshoz jutott a megyében.

A rokoni szál

Erdős Norbert „1972. október 25-én született Orosházán. (…) Szülei elváltak, mindketten új életet kezdtek. Három, Békéscsabán élő féltestvére van, Richweisz Rita (1980) kézműves szakoktató és játszóházvezető, Erdős László (1981) technikus, édesapja vállalkozásában dolgozik, Erdős Gergő (1982) vállalkozóként a kivitelezés területén dolgozik.”
Forrás: erdosnorbert.fidesz.hu

 


Erdős Norbert


Erdős Norbert

Fotó: MTI

„2012. április 1-jétől van közönségkapcsolati osztályvezetője az intézménynek (mármint R. Rita – a szerk.). Megyei múzeum esetében a törvény nem írja elő osztályvezetői kinevezés pályáztatását, következésképpen az a gyakorlatban sem szokás. A kinevezett osztályvezetőt felkészültsége, végzettsége, az intézményben végzett többéves tevékenysége és tapasztalata, teljesítménye alkalmassá teszi a feladatra” – válaszolta kérdéseinkre a Békés Megyei Intézményfenntartó Központ (BMIK) R. Rita kinevezésével kapcsolatban. Hozzátették: a közönségkapcsolati tevékenység az egyik legfontosabb területe egy muzeális intézmény munkájának, ezért az önálló szervezeti egységként való működése indokolt. A saját hatáskör kialakítását pedig az a tény sürgette, hogy az első negyedév végén még nem volt az intézménynek éves kiállítási és rendezvényterve.

A BMIK-tól megtudtuk azt is, hogy R. Rita 2008 januárja óta dolgozik a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságánál közművelődési munkatársként és múzeumpedagógusként. Az intézményfenntartó szerint munkatársuk komoly kihívásoknak felelt meg az elmúlt években, több tucat kiállítás és program valósult meg a szervezésében. A narancs.hu értesülései szerint R. Rita – akit információnk szerint művelődési és kulturális szervezőként is alkalmaztak később az intézményben – feladata főleg a múzeumpedagógia és a közönségszervezés volt. Az új osztályvezető keze alá egyébként mindössze egy ember tartozik majd.

Végzettségek
A munkáltató tájékoztatása szerint R. Rita a Zsigmond Király Főiskolán és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán folytatta szakirányú tanulmányait. Kiállításrendezési ismereteit a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatási és Képzési Központjában alapozta meg.

R. Rita eddigi 136 ezer forintos havi fizetése 359 ezerre, azaz több mint két és félszeresére nőtt. Ugyanis az addigi alapfizetése mellé áprilistól 30 ezer forintos vezetői pótlékot, valamint 196 280 forintos „munkáltatói döntésen alapuló illetményt” kapott. A juttatást firtató kérdésünkre a BMIK csupán annyit közölt, hogy „a ráruházott feladatokkal és felelősséggel arányosan” nőtt munkatársuk fizetése.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.