Áramtól az emberségig – Felszántottuk a szerb határt, és kifaggattuk a helyieket

  • narancs.hu
  • 2015. június 24.

Kis-Magyarország

Mindenkinek van véleménye a menekültekről a szerb határ mentén. Kíváncsi rá? A csütörtökön megjelenő Narancsban helyszíni riportot közlünk, ebből adunk most ízelítőt.

Két, egymástól élesen eltérő véleményt emelünk ki Szlavkovits Rita riportjából, amely a szerb határ menti állapotokról szól:

„Szét fogják vagdalni azt a kerítést, áramot kellene bele vezetni” – válaszolja egy idős ásotthalmi asszony arra a kérdésre, hogy megnyugodnak-e az itt élők, ha felépül a négyméteres kerítés. Éppen egy harmincfős csoporttal szemben intézkednek a határ­őrizeti csapatok a határsávhoz ­kö­zeli külterületi úton, ezért jött ki háza elé a hetven körüli nő. Együtt nézzük azt a feltehetően Pakisztánból érkező csoportot, egyharmaduk tizenöt év alatti gyerek. „Látja – int a földre ültetett csoport felé bökve az asszony –, mennyi gyerek van közöttük? Ez majd’ mindig így van. Jönnek karon ülőkkel, csecsemőkkel, nagyobbacska gyerekekkel. Azokat nagyon sajnálom. De hova jönnek? Minek?” Amikor megemlítem, hogy a kerítésbe vezetett áram éppen a gyerekekre lenne a legveszélyesebb, néz csendesen, majd annyit mond bizonytalanul, hogy talán ki kellene írni, hogy áram fut a drótokban.

false

 

Fotó: MTI

Találkoztunk humánusabb hozzáállással is.

A Mórahalom–Szeged irányába induló menetrend szerinti járatot várják az itteni megállóban néhányan, szemben, az ellenkező irányba tartó oldalon éppen egy migráns család húzódott be a megállóba, kisgyerek is van velük. „Nem agresszívek, nem ellenségesek – magyarázza a megállóban várakozó fiatalasszony –, de már dömpingben jönnek, éjjel-nappal betévednek az udvarra, zörgetnek, enni, inni kérnek, vagy hogy hívjuk a rendőrséget, taxit. A kutyák meg állandóan ugatnak. Hát, eléggé zavaró, nincs nyugalmunk nagyon. Irénkénél is voltak a minap ilyen afrikaiak, az meg megfejte nekik a kecskét. Én is szoktam nekik segíteni, amiben tudok. Beszéltük is a férjemmel, hogy a genfi egyezmény szerint, ha háborús országból jönnek, nem is bűncselekmény, ha itt jönnek át. Le is írhatja a nevemet, Be­nedek Sándorné vagyok. Nekem is van két gyerekem, ha itt elkezdenének bombázni, én is azonnal futnék, amerre látnék.”

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.