Az önkormányzatokra tolná a felelősséget a kormány az Alföldvíz Zrt. ügyében

Kis-Magyarország

Több milliárdos veszteséget szenvedett el az ország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltatója, az Alföldvíz Zrt., emiatt alaptőkéjét sok milliárddal leszállította és a megszűnés szélén táncol. A kormány azonban az állami tulajdonrész ellenére, továbbra sem tesz semmit. Ez derült ki Fónagy János miniszterhelyettesei feladatokat ellátó államtitkár egy írásbeli kérdésre adott válaszából.

„Egyetértünk azzal, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű-szolgáltatók működésének fenntartását, a feladatellátás folyamatosságát minden körülmények között biztosítani kell, hiszen az ivóvízhez való hozzáférés alapvető emberi jog. A kérdéses víziközmű-szolgáltatónál ez jelenleg a tulajdonos önkormányzatok hatásköre. Állami szerepvállalásról kormánydöntés nem született. Ugyanakkor kiemelt figyelemmel követjük nyomon a helyzet alakulását, és indokolt esetben megtesszük a szükséges intézkedéseket” – áll abban a minap született válaszban, amelyet Stummer János (Jobbik) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott Fónagy János, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhelyettes.

Az ellenzéki honatya korábban a Narancs.hu-ban megjelent és a dél-alföldi megyék 131 településén közel 500 ezer ember vízszolgáltatását ellátó, jelenleg igen sanyarú időszakot átélő cég jövőjéről tett fel kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek. „Milyen tervei vannak a kormánynak az Alföldvíz Zrt.-vel?” – kérdezte a kormányfőt.

Gigaveszteség az elmúlt három évben

Stummer leírta, hogy a többek között 68 Békés megyei település ivóvízellátó-rendszerét üzemeltető, nagyságrendileg félmillió dél-alföldi ember egészséges ivóvízhez való hozzájutását biztosító Alföldvíz Zrt. mostanra a csőd szélére sodródott, felmerült közműszolgáltatói tevékenységének rövid határidőn belül történő felfüggesztése is. „Az ügyben az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:

mit és milyen határidővel fog tenni a kormány annak érdekében, hogy a víziközmű-szolgáltatás az érintett településeken folyamatosan biztosítva legyen?”

– kérdezte.

A Narancs.hu az még ősszel hírt adott arról, hogy a szeptember 25-i békéscsabai Alföldvíz-közgyűlésre készült előterjesztés szerint gyakorlatilag az ellehetetlenülés határára sodródott a gazdasági társaság, mert vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, az idei veszteséget pedig közel 1,2 milliárd forintra lőtték be. A 2018-as veszteség 425 millió forint volt, ami így három év alatt elérte a 4,2 milliárdot. A szeptemberi eredménytelen közgyűlést novemberben egy online megtartott újabb követte, amelynek előterjesztései között szerepelt, hogy a fizetésképtelenség elkerüléséért, egyben veszteségrendezés címén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében a cég 3,8 milliárd forintos alaptőkéjét közel 2,6 milliárddal, 1,2 milliárdra szállítsák le.

Alföldvíz Zrt.: probléma probléma hátán

 
Alföldvíz Zrt.: probléma probléma hátán
Fotó: A szerző felvétele
 

Ami Fónagy válaszából kimaradt

De később az is kiderült, hogy a nagyon rossz pénzügyi helyzetben lévő cégnek 2021-ben nagyon komoly forrásszükséglete lesz. Összességében legalább 3,2 milliárd forintot kellene betenni a jövő esztendő végéig a társaságba a forrás nélküli és pénzügyileg kivéreztetett többségi tulajdonos önkormányzatoknak, hogy a gazdálkodás kockázatmentes legye. Ez lehetetlennek tűnik. Így, ahogy korábban jeleztük, aligha lehet más végeredmény, minthogy igen olcsón kerül majd kizárólagos állami tulajdonba a cég.

Fónagy János válaszában az a legérdekesebb, ami kimaradt belőle. Az államtitkár megfeledkezett arról, hogy az állam 28 százalékban tulajdonos a cégben, ez pedig komoly felelősséget ró a kisebbségi tulajdonosra. Nem tesz arról említést, hogy már 2017-ben felmerült az a lehetőség, az állam többségi tulajdont szerez az Alföldvíz Zrt.-ben. Ám a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) végül visszavonta 1,7 milliárd forintos tőkeemelési szándékát, így nem változott a tulajdonosi szerkezet. Ahogy azt sem részletezi, hogy a pénzügyi és megtérülési mutatókat semmibe vevő, tisztán politikai alapon bevezetett rezsicsökkentés, a brutális elvonások és a közműadó játssza a főszerepet a veszteségek kialakulásában, amely minden honi víziközmű céget sújt, ha nem is egyforma mértékben.

Lehangoló, semmitmondó, nonszensz

„Ez lehangoló, semmitmondó és a valós kérdéseket megkerülő válasz.

A pénzügyi és gazdasági ellehetetlenülés szélén van a társaság, vajon mikor lesz elég indok, hogy a kisebbségi tulajdonos állam lépjen?

Ezek szerint nincs baj, vagy még nem elég nagy a baj. Mindig ilyen válaszokat kapunk, ha kapunk egyáltalán” – reagált a Narancs.hu-nak Fónagy Stummernek adott válaszával kapcsolatban Miskéri László, az Alföldvíz Zrt.-nél működő szakszervezet elnöke.

„Kivéreztetés helyett modernizációt!” – ezt írta közösségi oldalára a Jobbik parlamenti képviselője Fónagy válasza után, amit nemes egyszerűséggel „semminek” nevez. „Végül is hova kapkodjunk, ugye, államtitkár úr? Jó lesz ez a rendszer ide, legyen legalább valami kis izgalom vidéken, hogy meddig folyik a csapból a víz. Nonszensz” – fűzte mindehhez hozzá Stummer.

Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a veszteségek miatt hosszú ideje elmaradnak a felújítások, ezért a sok helyütt 50 éves azbesztcement csövek 30-40 százalékos hálózati veszteséggel működnek, s az ivóvíz minősége is sokszor hagy maga után kívánnivalót. Emellett szerinte meg kel találni azokat a szakembereket, akik ismerik az itteni rendszert, tudják, hol kell beavatkozni ahhoz, hogy technikai és gazdasági értelemben egyaránt fenntarthatóan tudjon működni a vízellátás. Végül pedig egy nemzetközi összehasonlításban is modern víziközmű-hálózatot kell építeni.

Bár a jobbikos képviselő nem írta le, ez összességében több tízmilliárd forintos tétel. Nem hoz a választásnál szavazatokat, de nem úszható meg.

Neked ajánljuk