Az ügyészség szerint csekély a választási csalás társadalmi veszélyessége

Az előző választási kampányban észlelt választási csalások ügyében megszüntette az eljárásokat az Orosházi Városi Ügyészség. Egyebek között arra hivatkozva, hogy ezeknek „a cselekményeknek csekélyebb a társadalmi veszélyessége”.

A legutóbbi választáskor ipari mennyiségben hamisították az ajánlóívekre a már évekkel korábban elhunyt választók adatait és aláírásait egyes kamupártgyanús szervezetek jelöltjei, ezek között is élén járt a Családok Pártja és az Összefogás Párt. E két párt nevében gyűjtött adatokat és hamis aláírásokat az a hat ember, akikkel szemben ez év áprilisában emelt vádat a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség – írta még májusban a hvg.hu.

A Narancs.hu még tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy tömeges tanúmeghallgatások kezdődtek választási csalás gyanújával összefüggő ügyekben Békés megye 3. számú választókerületében, ahol immár három ciklus óta Simonka György (Fidesz-KDNP) a parlamenti képviselő. Ekkor arról is beszámoltunk, hogy Mezőhegyesen hallgattak meg sok embert.

Minden bizonnyal ennek folytatása az a portálunk birtokába került három határozat, amely szerint a képlet ugyanaz, mint az említett Komárom-Esztergom megyei eset volt, ám azzal ellentétben itt kesztyűs kézzel bánt a gyanúsítottakkal az Orosházi Városi Ügyészség. Ugyanis nemrégiben született határozatában

a vádhatóság három gyanúsítottal szemben hamis magánokirat felhasználásának vétsége és egyéb bűncselekmények miatt megszüntette az eljárást.

A dél-békési iparvároshoz köthető esetekkel kapcsolatos rendőri és ügyészségi intézkedésekkel kapcsolatban viszont az is kérdés, hogy mi tartott majdnem négy évig?

Ismeretlenek mindenhol

A megszüntető határozatok egy kaptafára készültek, és az áll bennük, hogy S. G-né, F. K. I. és P-né V. I. gyanúsítottak ellen arra hivatkozva szüntetik meg az eljárást, hogy „a terhelt magatartásától függő büntethetőség megszűnt”. Ugyanakkor a határozatokból az is kiderül, hogy nem sikerült a tényállás minden elemét kiderítenie és tisztáznia az ügyészségnek.

Az ügy onnan indult, hogy több magánszemély és két akkori ellenzéki képviselőjelölt, Füvesi Sándor (MSZP) és Szabó Ervin (Jobbik) választási csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett a rendőrségen. Ennek előzménye, hogy több párt és szervezet aláírásgyűjtő ívén megtalálták az adataikat és hamis támogatói aláírásukat, holott ők nem is tudtak erről. Mindez a 2018-as tavaszi országgyűlési választást megelőző kampányban történt, a rendőrségnek és az ügyészségnek közel négy évébe került, hogy a tényállást, ha nem is teljes körűen, de tisztázza.

Ezek szerint a gyanúsítottak 2018 februárjában internetes hirdetésekre jelentkeztek, majd arra vállalkoztak, hogy a Családok Pártja, az Összefogás Pártja, a Szegények Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja jelöltjeinek az aláírógyűjtőíveken támogató aláírásokat gyűjtenek, hogy ennek eredményeként őket hivatalosan nyilvántartásba vehesse a helyi választási iroda.

Ezután ismeretlen személyektől átvették, majd ismeretlen személyeknek továbbadták a kitöltetlen íveket, majd pedig ugyancsak ismeretlen személyektől néhány nap vagy néhány hét után visszakapták a már kitöltött aláírógyűjtőíveket, amelynek „aláírást gyűjtő polgár” rubrikájába – hamisan – a saját nevüket írták. Végül a kitöltött íveket, hogy végképp „életszerű” legyen a történet, újból egy ismeretlen személynek adták át. Minden valószínűség szerint korábbi hasonló „gyűjtések” eredményeit, vagy legális/illegális adatbázisok tartalmát másolhatták, hamisíthatták ide az „ismeretlenek”, úgy, hogy az ott szereplő választópolgárok aláírását meghamisították.

Az ügyészség által ismertetett tényállás azért nem nevezhető aggálytalannak, mert a nemrégiben született

megszüntető határozat egyetlen szót sem szól arról, hogy sikerült volna megtudni, kik voltak ezek az ismeretlen személyek, milyen adatbázisokból dolgozhattak, 

hogyan épült fel ez a választási csalásra és a kampánypénzek lenyúlására berendezkedő szervezet, kik voltak a rendszer irányítói?

Azt ugyanakkor rögzíti az Orosházi Városi Ügyészség határozata, hogy a gyanúsítottak tudták, hogy valótlan tartalmú aláíróívekkel „dolgoznak”, ahogy az is valószínű, hogy ezt nem társadalmi munkában csinálták, hanem pénzért, noha az ügyészségi dokumentumban egy fél mondat sincs arról, hogy a választási csalás utolsó láncszemeként dolgozó és hirdetésre jelentkező gyanúsítottak mennyi pénzt kaphattak fáradozásaikért.

Beismerő vallomás

Ugyanakkor megtudtuk, hogy a tanúvallomásokon és a beszerzett iratokon túl a gyanúsítottak őszinte, beismerő vallomást tettek, ezek pedig kétséget kizáróan alátámasztották, hogy a gyanúsítottak a terhükre rótt bűncselekményeket elkövették. Hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők lennének, azonban mivel büntetlen előéletűek, mindegyikük beismerő vallomást tett, s mivel az ügyészség indoklása szerint

ennek „a cselekménynek csekélyebb a társadalmi veszélyessége”,

ezért feltételesen egy évre felfüggesztik az eljárást. Ettől az ügyészség a gyanúsítottak magatartásának kedvezőbbre fordulását várja. Az ugyanakkor a határozatból nem derül ki, hogy a komplett választási csalásban való részvétel miért csak csekély módban veszélyes a társadalomra.

Az egyik volt gyanúsított egyébként információink szerint nemrégiben egy battonyai ingyenkonyha avatóján tűnt fel, amelynek meghívott vendége Erdős Norbert, az agrártárca egyik államtitkára volt. Vagyis úgy tűnik, hogy a választási csalásban bizonyítottan részt vevő nő a közéleti ügyekben továbbra is aktív.