A Sarkad és Méhkerék kötött található föld tulajdonosának képviselője a hosszú évekkel ezelőtt megfúrt, de legalább tíz éve nem működő gázkúthoz – hivatalosan Méhkerék 1-es kút – kapcsolódó gázvezetékre bejegyzett szolgalmi jog alapítását és érvényességét nem, de annak összegét vitatta. Korábban a Narancs.hu beszámolt róla, hogy a földingatlan tulajdonosának képviselője és a beruházást végző Magyar Horizont Energia Kft. között nem jött létre a szolgalmi jog és annak megváltása kérdésében egyezség. Ezt követően a földtulajdonos képviselője, D. L M. ingatlanszakértőt kért fel, hogy határozza meg a gázkút futó vezeték által kisajátított 1270 négyzetméteres földterület ellentételezéseként szolgáló szolgalmi jog nagyságrendjét. A felkért békéscsabai ingatlanszakértő szerint ez közel 3 millió forint, míg a beruházó ennek csupán töredékét, 58 ezer forintot ajánlott fel és fizetett meg a tulajdonosnak.
A földtulajdonos képviselőjének ügyvédje méltánytalanul alacsonynak tartotta ezt az összeget, s ennek kapcsán a Szegedi Törvényszék előtt „zéró kártalanításról” beszélt, amelyhez mérve a beruházó által felkért szakértői vélemény elkészítése nagyságrendekkel többe kerülhetett. A keddi szegedi perben az ügyvéd hangsúlyozta, méltányosabb összeg mellett egyezségre törekszenek. Emellett a keresetlevél legfőbb megállapításait összegezve megjegyezte, hogy a bejegyzett szolgalmi jog nagy mértékben csökkenti a 14 hektáros egybefüggő mezőgazdasági földterület értékét és eladhatóságát. Kitért arra, hogy a néhány hónappal ezelőtt újra fúrt kúthoz kapcsolódó vezeték nem a vázrajzon feltüntetett nyomvonalon halad. Éppen ezért nagyobb földterület hasít ki a szántóföldből, mint az okiratokban szereplő 1270 négyzetméter.
Az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy a nyolc évvel ezelőtt, 2015-ben a kút és környéke 3 ezer négyzetméteres környékére megállapított 390 ezer forintos szolgalmi jog sincs arányban a mostani, a vezetékhez köthető 58 ezer forintos összeggel, ha az érintett terület nagyságát, az azóta bekövetkező inflációt és a termőföld értékének időközben bekövetkezett áremelkedését veszik alapul. De kifogásolta azt is, hogy a beruházás előkészítése kapcsán nem rendelték el a környezetvédelmi hatástanulmány készítését, holott a terület közvetlenül határos Natura 2000 természetvédelmi területtel. Szóvá tette, hogy a földtulajdonos és képviselője nem tudja, milyen technológiát alkalmazva hozzák felszínre földjük alól a földgázt. Ez megítélése szerint azért aggályos, mert Franciaországban és az Egyesült Államokban – környezetvédelmi szempontok miatt – betiltották a repesztéses technológiával történő fúrást, amely a nagy mélységben található palagázt képest költséghatékonyan a földfelszínre juttatni. Ami biztos, hogy a Sarkad és Méhkerékhez közötti területhez közeli nyékpusztai mezőkön ilyen módszerrel nyerik ki a szénhidrogént. Ez a terület légvonalban olyan távolságban van a szóban forgó kúthoz, mint amilyen mélyre fúrnak Nyékpusztán. „Itt gyakorlatilag azonos gázmezőről lehet szó, előzetesen kellene vizsgálni, hogy ez jelent-e környezetvédelmi szempontból kockázatot” – fogalmazott Csűri Gábor ügyvéd.
A földtulajdonos sérelmezte, hogy a kitermelés már azelőtt megkezdődött, hogy erről hivatalos okiratban a tulajdonost és képviselőjét a beruházó Magyar Horizont Energia Kft. és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Szolnoki Bányafelügyeleti Osztálya értesítette volna, noha az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség szerint ennek meg kellett volna történnie. A tulajdonos jogi képviselője független és ellenőrző szakértői vélemény elkészítését indítványozta a Szegedi Törvényszéknek, hogy az tisztázza az eddig született két szakvélemény közötti ellentmondásokat.
Ezt a bíróság azonban arra hivatkozva nem támogatta, hogy a tulajdonos képviselője által elkészített szakvélemény alapvetően hibás metodika alapján készült. Az viszont a perben nem derült ki, hogy mitől aggálytalan a kormányhivatal által beszerzett szakértői vélemény.
A keddi szegedi perben alperesként csak a Magyar Horizont Energia Kft. képviseltette magát, amelynek jogi képviselője a tárgyaláson többször arra hívta fel a figyelmet, hogy szorítkozzanak a per tárgyára. Arra, hogy az 58 ezer forintos szolgalmi jog ügyében született szakértői véleményt helytálló vagy sem. Meglátása szerint ezt érdemben cáfoló érvelés vagy bizonyítás nem hangzott el a perben. Ezért a kereset elutasítását kérte a bíróságtól.
Arra a felvetésre azonban nem tudott válaszolni, hogy a Sarkad és Méhkerék között található kútnál milyen technológiával nyerik ki a földgázt. Ám jelezte, minden további kártért – a törvényekben meghatározottak szerint – fizet majd a beruházó. Hozzátette, hogy a most folyó pernek nem tárgya a gázkitermelés technológiája és a környezetvédelmi kérdések sem. Erre reagálva Csűri Gábor ügyvéd helytelenítette, hogy a tulajdonost mindeddig nem tájékoztatták arról, hogy a francia Alkotmányügyi Tanács által betiltott hidraulikus repesztéses technológiával folytatnak-e bányászati tevékenységet a területen, mint ahogy arról sem, vizsgálta-e bárki előzetesen, hogy a technológia veszélyt jelenthet-e az ívóvízkészletre vagy a földfelszíni zöld vegetációra. Ezért szükségesnek tartja a környezetvédelmi szakvélemény elkészítését is az ügyben.
Feltűnő volt, hogy jogi képviselője többszöri indítványára sem hallgatta meg a Szegedi Törvényszék a földtulajdonos képviselőjét a perben. Holott első kézből tudott volna beszámolni az esetlegesen fenyegető környezeti károkról és arról, hogy az újra fúrt gázkúthoz kapcsolódó vezeték végül nem ott húzódik, ahol a vázrajzok mutatják. Sőt, arról is tudott volna nyilatkozni, hogy földjükön nem kis mennyiségű szennyezett anyagot egyszerűen elásott a még tavaly ősszel a beruházó.
A Szegedi Törvényszék jogerős ítéletében elutasította a földtulajdonos és képviselője keresetét, amelyben kevesellték az 58 ezer forintos szolgalmi jogot. Elfogadta a beruházónak azt az érvelését, hogy az általuk felkért igazságügyi ingatlanszakértő szakvéleménye a helyes és a kereset azt nem tette aggályossá. Ezért összességében 70 ezer forint megfizetésére kötelezte a pert kezdeményező felperest. Ez részben az illeték megfizetéséből, részből az alperes perköltségének megfizetését jelenti.
Az esetlegesen felmerülő környezeti és tervekhez nem illeszkedő gázvezeték nyomvonalával kapcsolatos felvetések tisztázását a földtulajdonos és képviselője polgári perben kezdeményezheti megvitatni.
A Narancs.hu több cikkben foglalkozott a békési gázmezővel. Ezek az írások itt érhetők el.
