Korábban már beszámoltunk arról, hogy a kialakuló energiaválság közepette a kormány úgy döntött, hogy nagyon rövid idő alatt érdemi mértékben növelni kell a hazai földgázkitermelést, és erre legalkalmasabbnak a békési, egészen pontosan a nyékpusztai gázmezőt tartják. Ám ezzel kapcsolatban felmerülhet az aggály, hogy itt csak nagyon mélyről, nehezen és drágán, esetleg egészségügyi kockázatokkal termelhető ki a földgáz. Még augusztus első felében jelent meg a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet, amely ezt az úgynevezett Corvinus projektet kiemelten közérdekű beruházássá, a megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A gyors közigazgatási előkészítő munkáért Orbán a Békés Megyei Kormányhivatal főispánját, Takács Árpádot tette felelőssé.
A kormányzati szándék egyértelmű: a békési gázmezőn már 2023 elején ki kell termelni a föld mélyéről a földgázt. Ez az erőltetett menet pedig állandó ütközési felületet jelent a hatóságok, a beruházást végző energiacég és az érintett földtulajdonosok között. A gyors kitermelés beindításának deklarált kormányzati akarata pedig visszahozta az előző rendszer hivatali stílusát. Több földtulajdonos arra panaszkodik, hogy a hivatalok és hatóságok többször olyan hangot ütöttek meg velük szemben, ami jogállamban elfogadhatatlan.
A békési gázmezőn a kitermelés előkészítéséhez szükséges jogi és szakmai eljárások meglehetősen ellentmondásosan történtek, ahogy erről Tordai Bence (Párbeszéd) országgyűlési képviselőjének Facebook-bejegyzése nyomán a Narancs.hu is hírt adott közel egy hónappal ezelőtt. „A magyar állam totális működésképtelenségének újabb bizonyítékát szolgáltatta a kormány, ezúttal a nyékpusztai gázvagyonnal kapcsolatban” – fogalmazott posztjában Tordai. Arra célzott, hogy az engedélyezési eljárások vagy el sem indultak, vagy éppen elindultak már, de rögtön titkosították őket.
Egy, a témáról szóló november elején megjelent riportunkban számoltunk be arról, hogy vita alakult ki a most kialakítandó békési gázmezőn található valamivel több, mint 14 hektáros egybefüggő ingatlan, s benne egy alig 1300 négyzetméteres földterület kapcsán. A Sarkad és Méhkerék található nagyobb földterület 1300 négyzetméteres részén kutat létesítene a Magyar Horizont Energia Kft., ám ehhez elengedhetetlen az elhelyezési célú bányaszolgalmi jog alapítása. Első körben a nyáron ezért a kitermelő cég előbb 90 ezer, majd miután ezt a tulajdonos nem fogadta el, már jóval kevesebb, 47 ezer forintos kártalanítást vállalt.
A földtulajdonos képviselője ingatlan értékbecslőt bízott meg a bányaszolgalmi jog megalapítása nyomán keletkező kártalanítási összeg megállapítására. A szakértő hivatalos értékbecslésében közel 2,5 millió forint plusz áfában állapította meg, ami meghaladja a bruttó 3 millió forintot.
A több mint 50-szeres eltérés miatt a Békés Megyei Kormányhivatal új szakértői becslésre kötelezte a Magyar Horizont Energia Kft.-t.
A beruházást végző cég által felkért ingatlanszakértő munkatársai még november elején jártak a helyszínen, s ennek alapján 58 ezer forintos kártalanítási összeget állapítottak meg.
Ezt követően december elejére egyeztető tárgyalást hívott össze a Békés Megyei Kormányhivatal illetékese, amelyre minden érintettet meghívott. Közülük csak a Magyar Horizont Energia Kft. képviselője nem jelent meg. Az egyeztetés azonban nem vezetett eredményre. A beruházó által megbízott Conzus Group Igazságügyi Szakértő Kft. képviselője azt részletezte, hogy megítélése szerint a földtulajdonos által felkért ingatlanszakértő hibásan, az illetéktörvény passzusaira hivatkozva vezette le az elhelyezési bányaszolgalmi jog alapítását. Meglátása szerint itt a kisajátításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Mindezzel nem értett egyet a korábban 2,5 milliós kártalanítást megállapító helybeli ingatlanszakértő. Az eddigi gyakorlatra, illetve ennek részeként arra hivatkozott, hogy a NAV gyakorlati módszere a szolgalmi jog meghatározására az általa elkészített szakértői vélemény alapján szokott készülni. Azaz eddig ezzel a jogalkalmazási módszerrel szemben nem merült fel semmilyen aggály.
Az egymást kizáró szakértői vélemények nyomán a Békés Megyei Kormányhivatal eredménytelennek nyilvánította az egyeztetést. Négy nappal később, december 6-án olyan határozatot hozott, hogy
a 2026. december 31-ig érvényes elhelyezési célú szolgalmi jog alapítása nyomán keletkezett kártalanítás összeget az energiacég által felkért legutóbbi ingatlan értékbecslő által megállapított 58 ezer forintban rögzítette.
Indoklásában a kormányhivatal mindenben a Magyar Horizont Energia Kft. által megbízott ingatlanszakértőnek adott igazat.
Az érintett földtulajdonos és képviselője azonban nem nyugszik bele a kormányhivatali határozatba, ezért jogvédő szervezeteken keresztül a bírósághoz kíván fordul. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a földtulajdonos, minden erőfeszítése ellenére, egyelőre Békés megyében nem talált olyan ügyvédet, aki vállalná képviseletét a bíróság előtt. A legtöbben sokat sejtetően azt mondták neki magyarázatképpen: megítélésük szerint ez már politikai ügy, amelyben nem akarnak részt venni.
(Címlapképünkön: munkagépek a békési gázmezőn. Fotó: a szerző felvétele)
