Békéscsabai reptér- és sportberuházások tízmilliárdokért

Hajrá, Csabagyöngye!

Belpol

Úgy tűnik, Magyarország a világ egyik leggazdagabb országa. Az egyik perifériás megyeszékhelyen, Békéscsabán a Modern Városok Programja és az országos stadionfejlesztés négy beruházásából három felesleges, a negyedik pedig sokkal olcsóbban kivitelezhető lenne.

Az elmúlt évek legfontosabb mérkőzését játszotta május 10-én a békéscsabai sportcsarnokban a helyi női röplabdacsapat, amikor a bajnoki döntő ötödik mérkőzésén fogadta a Vasas együttesét. A bajnoki finálé legutolsó összecsapásán az angyalföldiek idegenben 3:0-ra győztek – de történetünk szempontjából fontosabb az a körülmény, hogy az 1988-ban csehszlovák mintára épült és nemrég több mint egymilliárd forintért felújított, modernizált 2300 fős csarnok ezen a találkozón sem telt meg teljesen.

 

Sportra és építkezésre fel!

Ehhez képest a Modern Városok Programja (MVP) keretében hamarosan a mostani aréna mellé épül egy új, multifunkciós, akár 4 ezer nézőt befogadó csarnok, amelynek bruttó bekerülési költsége az előzetes számítások szerint megközelíti a 30 milliárd forintot. Ugyanitt több mint 15 milliárdos költséggel modern úszóaréna is épül, miközben egy a 21. századi igényeknek megfelelő vívóközpont és röplabda-akadémia már megkezdte a működését. Hamarosan tehát elképesztő sportcentrum épül a város Gyula felőli oldalán óriási összegekből, amelyek forrása minden esetben a központi költségvetés. S hogy mi lesz a sorsa a közelmúltban felújított, 2300 fős sportcsarnoknak? Valószínűleg edzéseket, bemelegítéseket tartanak majd az üres lelátók előtt. Erre mondják többen Békéscsabán: nem is tudták, hogy ilyen gazdagok.

Az MVP békéscsabai projektkoncepcióit a 2016. április 26-án a békési megyeszékhelyre látogató Orbán Viktor miniszterelnök és Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester látta el aláírásával. Egy helyi kívánságlista alapján ebbe sok mindent belepakoltak (lásd keretes írásunkat). Éppen akkor lett bajnok a helyi női röplabdacsapat, aligha véletlen, hogy a tervekbe bekerült a helyi röplabda-akadémia infrastruktúrájának kiépítése, valamint a többfunkciós sportcsarnok megépítése. De lesz Sportok Háza és egy új, fedett, 50 méteres, tízpályás, a nemzetközi szabványoknak megfelelő, több mint ezer nézőt befogadó új sportuszoda is; hat éve ennek az árát 4 milliárdra, míg az új arénáét 3,8 milliárd forintra taksálták, ám azóta papíron is a többszörösükre drágultak – és hol vagyunk még a tényleges megvalósítástól?

A városi röplabdaklub, a BRSE vezetése a Bajnokok Ligájában való részvételt és ehhez illő csarnokot remél, amit a tervek szerint hamarosan meg is kap, bár a sikerszériát közel tíz évvel ezelőtt megkezdő és öt bajnoki aranyérmet szerző női röplabdások az elmúlt időszakban nem tudták növelni a nézőszámot. Maga a polgármester viszont rajong a női röplabdacsapatért, ott van a mérkőzéseken, Facebook-oldalán számtalan, a csapattal készült közös fotót oszt meg.

A nemzetközi szabványoknak megfelelő új, városi sportuszoda megépítése is része tehát az MVP-nek Békéscsabán. „A reptér, a stadion és a négyezres multifunkciós csarnok mellett talán ez az egyetlen olyan beruházás, ami indokolható” – mondta a Narancsnak Dancsó Tibor, a DK önkormányzati képviselője. „Azt és úgy építünk, ahogyan és amire a kormány adja a pénzt, és kétség ne legyen, ezekre elköltünk minden fillért, mert Békéscsaba ezzel is fejlődik” – fogalmazta meg álláspontját egy neve mellőzését kérő fideszes önkormányzati képviselő. A fenntartás, a működtetés és az amortizáció költségei egyelőre nem foglalkoztatnak sokakat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”