Bódis Kriszta most elmeséli, hogy és kik fúrták ki őt a Hétes-telepről

  • Kovács István
  • 2015.03.12 06:00

Kis-Magyarország

A vízbotrány után mérgesedett el a helyzet, az önkormányzat „addig megtűrt, utána szóba sem álltak velem”. Bódis ma már nem is jár a Hétesre, nem akarja az ott élőket hitegetni.

„Hiányzik. Kriszta nagyon hiányzik nekünk” – ezt mondta tudósítónknak hetekkel ezelőtt egy Hétes-telepi asszony, amikor Bódis Krisztáról kérdeztük ottjártunkkor.

Mi ugyanis már tudtuk, hogy Bódis nem dolgozik a telepen, ugyanakkor az író-dokumentumfilmes csak most nyilatkozott nekünk arról, milyen okok vezettek oda, hogy már nem ő segít a Hétesen élőknek, noha korábban a telepre épp ő hívta fel az országos sajtó figyelmét.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A mostani helyzetet jól érzékelteti az alábbi mozzanat: a Hétes-telep egyetlen járdáján beszélgető két, 60 körüli asszonyból ömlik a szó, amikor Bódis felől kérdezősködünk újfent. Mindjárt nosztalgiáznak a közös bográcsfőzéseken, megemlítik a ruhaosztásokat, a számos programot és a már nyomaiban sem fellelhető rendet. „Amikor ő zöldségmagot osztott – mondták egymás szavába vágva –, megvárta, amíg azokat a családok elszórják, lett is belőle termés!” Most egyikük sem érti, hova tűnt Bódis, aki nagyon fontos szerepet töltött be a telepen.

Mi vezetett ide?

Az író-dokumentumfilmes 1998-ban járt először az ózdi Hétes-telepen. A kezdeti bizalmatlanságot leküzdve végül sikerült megnyernie magának az itt élő mintegy 400 embert, köztük 250 gyermeket: Bódis az első években cigány családok sorsáról forgatott filmet, ismerkedett velük, majd visszatérő látogató lett. „Arra gondoltam, bemegyek egy telepre, adott esetben a Hétesbe, ismerjük és értsük meg a valós működést, ismerjük meg egymást a kutatások eredményein, a dokumentumfilmeken és a szakirodalmon túl” – meséli a magyarnarancs.hu-nak.

Aztán 2007-ben megszervezte első alkotótáborát, innen fejlődött tovább a folyamat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kirekesztett Közösségek Terepszemléletű Támogatása Modellprogram és az Open Society Institute (OSI) Szükségalap finanszírozásával számos eredményt értek el a Hétes-telepen Bódisék.

A modell egyik fejezete volt a közvilágítás megoldása a telepen, illetve a kártyás elektromos fogyasztásmérők felszerelése. „A hétesiekkel közösen focipályát, rendezett közösségi tereket, fürdőházat építettünk és üzemeltettünk, mosodával, szociális irodával és közösségi helyiséggel. Jogi érdekeket képviselve azt is elintéztük, hogy az alapfokú ivóvízellátáshoz mindenki hozzájuthasson” – sorolja az eredményeket Bódis.

Mikrohitelprogramjuk visszaszorította a helyiek életét régóta meghatározó uzsorát, ugyanakkor heti rendszerességgel alkotásközpontú fejlesztő foglalkozásokat biztosítottak a gyerekeknek az iskolai előmenetel érdekében. Hét nyáron át egyhetes alkotótábort rendeztek a telepen, teljes ellátással, kulturális és közösségi fejlesztő programokkal. Bódis hozzátette: az általa vezetett szervezet az eredményeket elsősorban civil támogatók segítségével és professzionálisan szervezett önkéntes munkával érte el.

Bódis Kriszta

Bódis Kriszta

Fotó: MTI

Később az alapítvánnyal már tudtak pályázni, de az EU-s forrásokról rendre lemaradtak. A Hétes-telepi munka komplex módon folytatódott 2010-től 2012-ig az OSI 65 milliós támogatásából, és állandó jelenlétet biztosítottak két szociális munkással a telepen. Eközben a hétesiek önkéntes kaláka munkában felújították a lakásokat, elvégezték a legszükségesebb javításokat, rendbe hozták az életveszélyes lépcsőket, szakemberek tetőt szigeteltek. Fölszámolták az egészségtelen körülményeket, rendszeressé tették a rágcsáló és csótányirtást, az emésztők tisztítását és a szemétszállítást. Nem mellékesen ingyenes gyógyszerellátást biztosítottak a rászorulóknak.

Bódis önkéntesként a karitatív tevékenység támogatóitól 2010-ig eszköz- és egyéb adományokat kapott, amit a táborokra, vagy az ünnepekre gyűjtöttek, illetve közvetlenül a rászoruló családoknak osztották szét. (Bódis 2010-ben a Máltai Szeretetszolgálat alkalmazásában állt. A Van Helyed Alapítványt 2011-ben jegyezték be, így konzorciumi partnerek lehettek az OSI-s projektben.)

És kezdődtek a bajok

Bódis Kriszta elmondása szerint akkor rúgta össze a port az előző városvezetéssel, amikor 2013 nyarán Facebook-oldalán hírt adott arról, hogy a romák lakta városrészekbe a legnagyobb melegben korlátozták a vízfogyasztást a közkutakról. Az országos sajtó ennek nyomán kezdett el a témával foglalkozni. „Érdekeket soha nem szolgáltam, hanem ügyekért dolgoztam, és ebben nem ismerek kompromisszumot. Sajnos egyesek akadályt és versenytársat láttak bennem. A vízügy kapcsán elmérgesedett a helyzet, az önkormányzat addig megtűrt, utána szóba sem álltak velem. Egyedül az időközben elhalálozott alpolgármester, Fazekas Zoltán (Fidesz) értette meg, hogy mit csinálunk, de azt mondta, nem tudja elérni a testületnél, hogy valóban szóba álljanak velem. Baloldalinak vagy idegennek bélyegeztek? Nem tudom. A helyébe lépett Obbágy Csabának (KDNP) azt mondtam, hogy én már félig ózdi vagyok és sokat tettem a városért, mire azt válaszolta, hogy ők voltak itt előbb. Aztán, miután a Hétesből kiszorítottak és úgy érezték, nem fogok EU-s forrásokhoz jutni, azt mondta: most már nem vagy versenytárs, én szóba állok veled, de nem tudom, ehhez a többiek mit szólnak.”

Megkérdeztük az ügyről Obbágy Csabát is.

Ő minderre úgy emlékszik, hogy már javában zajlott a telepprogram, amikor őt alpolgármesternek kinevezték, így nem lehetett befolyása a dolgokra. Kijelentette, egyéb mondanivalója nincs az ügyben. A 2014-ben leváltott polgármester, Fürjes Pál szerint Bódis Kriszta kapott részfeladatot a telepprogramban, tehát nem igaz, hogy abból kihagyták. Az író-rendező minderre úgy reagált, hogy tényleg ők írták a pályázatot, amire végül kaptak támogatást. „A TKKI megpályáztatta a filmes projektet es a táborokat, amit a győztes cég érthető módon velem akart megcsinálni. Elvállaltam, de a végén a költségeket nekünk kellett meghitelezni, ami nem volt benne a szerződésben.  Ezért három hónap után felmondtak. Ennyi kis esélyt kaptam, ami felért egy rémálommal.”

És mi az, hogy TKKI? Mindjárt kiderül!

Visszajöttek az uzsorások

Bódis állítja: az ózdi önkormányzat a hétesi eredmények ellenére sem tekintette partnernek a Van Helyed Alapítványt, sem a Máltai Szeretetszolgálatot, amelyek együttműködésével a korábbi, OSI által támogatott programot vitték.

Pedig a miniszter is jött

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjeként és korábban államtitkárként is meglátogatta a telepprogram résztvevőit. Ott volt az alkotóház és az oktatási stúdió átadásán, ahol kifejtette: a kormánynak és az alapítványnak közös célja, hogy a cigány és nem cigány emberek éljenek a lehetőségekkel, és aki akar, az kapjon lehetőséget. Más alkalommal Balog a TKKI-t látogatta meg, ahol a kormány által kidolgozott romaprogramról beszélt.

Az önkormányzat végül megbízott állami szereplővel a Türr István Képző és Kutató Intézettel (TKKI) pályázott a Hétes-teleppel a komplex telepprogram megvalósítására egy TÁMOP-os forrásra 2013-ban. Úgy tudjuk, hogy noha papíron az előző eredményekre épült a pályázat, a valóságban nem tekintették követendőnek Bódis Kriszta törekvéseit.

Eközben a Hétest korábban is uraló uzsorások tevékenysége ismét aktívvá vált, ami a nyomor újratermelődését garantálja. Őket a már említett mikrohitellel évekkel ezelőtt kiszorították, ahogyan a drogot is – ami forrásaink szerint újra jelen van. Az együttműködés a VH Alapítvánnyal pusztán azért maradt fenn, mert az alapítvány a Fürdőház működését szerette volna garantálni. A működés azonban többnyire csak papíron történik (ti. a ház alapvetően zárva, nincs fűtés, nincs mosógép – K.I.).

Ezért nem kellett Bódis

A TKKI lényegében egyetlen pontjában sem cáfolta a Bódis Kriszta által elmondottakat, csak árnyaltabban fogalmaztak a kérdéseinkre adott írásbeli válaszokban. Kiemelték a TÁMOP 5.3.6.  Komplex telepprogram Ózd Hétes és Velence telepekre című futó pályázatukat, amelyben a mélyszegénységben élők és halmozottan hátrányos kistérségek felzárkóztatását végzik.

A projektben képzések is helyet kapnak, amihez jelenlét típusú szociális munka és megélhetési támogatás társul, a programot még a fideszes ózdi önkormányzat által megbízott konzorciumvezetők irányítják. Helyet kapott benne „egészségfejlesztés, szociális munkavégzés, ügyintézés, vetőmagosztás és közösségi program is”.

false

A TKKI válaszában kifejtette: együttműködnek a Van Helyed Alapítvánnyal is, hiszen az alapítvány által létrehozott fürdőházat megállapodás alapján ma már a TKKI üzemelteti. A programban, ami 2015. március végén zárul, elmondásuk szerint idáig mintegy 120 fő vett részt. Ezután egy év fenntartási kötelezettséget teljesítenek és pályázatot nyújtanak majd be a folytatásra. Arra a kérdésünkre, hogy Bódis Krisztát és a Van Helyed Alapítványt miért nem vették be a pályázat konzorciumába, azt a választ kaptuk, hogy nem volt olyan – legalább egy éve működő bejegyzett – „cége, ami megfelelt volna a pályázati feltételeknek”. Ez tulajdonképpen igaz is: Bódiséknak „csak” alapítványuk van, cégük nincs.

Nem akar hitegetni

Bódis Kriszta a hétesiek közül jelenleg három-négy családdal, illetve a Van Helyed Stúdióba (erről keretes írásunkban olvashat bővebben – a szerk.) járó hat gyerekkel tart rendszeres kapcsolatot. „A szívem szakad meg, amikor arra gondolok, mennyi munkám ment veszendőbe és hány család, hány gyerek élete vált ismét bizonytalanná. Tudom, hogy sokan hiányolnak, mert segítettem rajtuk akár adományokkal is. Korábban, ha egy család veszélyben volt, mi odaálltunk és együtt igyekeztünk megteremteni a körülményeket és ezt a gyerekvédelem is értékelte. Mostanában viszont úgy értesültem, sok gyereket elvitt a gyerekvédelem. Egyszer rászánom magam és meglátogatom a telepieket, de jelenlétemmel nem hitegethetem őket.”

Bódis Kriszta jelenlegi projektje

A történtek ellenére Bódis nem hagyta el Ózdot. Jelenleg egy oktatási-fejlesztő projektet vezet. Az állami támogatást is élvező Van Helyed Stúdió az ózdi pályaudvar mellett kapott épületet, itt minden tevékenységbe igyekeznek bevonni a gyerekeket a féléves bemutatkozó film elkészítésétől a terítésig. Jelenleg egy dán civilszervezet patronálja a munkájukat, a felek hatéves szerződést kötöttek. Ebből a támogatásból működik az alkotóház és a stúdió, amelynek az épületét ezekben a hónapokban újítják fel. A projektről a Népszabadság decemberben közölt hosszabb riportot.

Neked ajánljuk